Szerencsére egyre többen követik annak a két II. kerületi művelődési központnak példáját, akik „Kultnapközit” szerveznek a plusz egy hetes otthonmaradásra azoknak a gyerekeknek, akiknek szülei nem tudják megoldani a meghosszabbított „gyerekfelügyeletet”. Kártyajátékokkal, társasjátékokkal, rejtvényekkel és kézimunkázási lehetőséggel, továbbá internetsarokkal készülnek a fiataloknak, hogy minél gazdagabban tölthessék az itteni napokat.
De a jó példa ellenére így is rengeteg olyan családról tudunk, akiknek a mai napig nyitott kérdés, hogyan oldják meg az új év első heteit. Mert megoldásra váró feladat van bőven: ki vigyázzon a gyerekre ott, ahol nincs nagyszülő, és apuka, anyuka is dolgozik? Mikortól hagyható rá a nagytestvérre a kistesó, és egyáltalán hogyan tehetjük minél békésebbé, kellemesebbé az együtt töltött túlórákat ebben a kivételes helyzetben – nehezített terepen?
Lehetőségek azoknak, akiknek dolgozniuk kell
Az első és legfontosabb: ne legyünk restek kérni! A legszerencsésebbek persze azok, akiknél a nyugdíjas nagyszülők be tudnak segíteni, de sajnos egyre ritkább az ilyen. Tehát marad a barátnő, távolabbi rokon, keresztszülő, jó szomszéd. Ha időben megpróbálunk segítséget kérni, és vannak olyanok a környezetünkben, akikben meg tudunk bízni, akkor jószívvel rájuk bízhatjuk gyermekeinket mindaddig, amíg bennünket szólít a kötelesség.
Nem árt ismerni a lehetőségeinket sem, ugyanis ha gyermekünk, gyermekeink 16 évnél fiatalabbak, akkor jogosultak vagyunk pótszabadságra a munkahelyünkön. Így ha nem használtunk el minden napot év közben, és kihasználjuk a plusz napokat, akár még meg is oldhatjuk azt az egy hetet, ha máshogy nem: felváltva.
És végül ott vannak a napközik, ad hoc táborok. Ahogy az a bevezető példájában is látható: vannak olyan intézmények, amelyek azonnal reagáltak a kialakult helyzetre, és a nyári szünetek mintájára egész napos napköziket szerveztek a dolgozó szülők gyerekeinek. Érdemes érdeklődnünk a helyi önkormányzatnál, hátha már nálunk is van ilyen lehetőség, csak mi nem tudunk róla.
Téli táborok tucatjaira lehet beíratni a gyerekeket, a legkülönfélébb érdeklődési köröknek megfelelően:
korcsolyázhatnak, táncolhatnak és kézműveskedhetnek, kihasználhatjuk a fejlesztő központok által kínált lehetőségeket, de olyan extrém programokat is választhatunk gyermekeinknek, mint a kolbásztöltés, fafűrészelés vagy lovaskocsikázás.
(Csak) elsőre furcsa ajánlónk azoknak, akik otthon maradhatnak
Arra gondoltunk, hogy mivel az elmúlt hetekben már számtalan beltéri és kültéri programajánlóval is megleptük olvasóinkat, ezúttal olyan időtöltési lehetőségeket ajánlunk a szünetre, amelyek nemcsak hogy élvezetesek lehetnek, de segíthetünk is velük. Lehetőséget adhatnak arra, hogy jócselekedeteinkkel fűszerezzük az ünnepet, példát mutassunk gyerekeinknek, és visszavághassunk az élet Murphy-jének ezért a nem túl jókor jött plusz egy hétért. Mindezt úgy, hogy költenünk sem kell rá! Igen, elsőre lehet, hogy furcsa tippek lesznek. De talán csak elsőre…
A sofőrökön kívül talán mindenki várja már a hófehér utakat. Na jó: vannak még bőven, akik inkább kihagynák, mert nem túl kellemes lapátolással és sózással kezdeni a reggelt. Vagy mégis? Mi lenne, ha kihasználva az otthon töltött napokat, az első hó alkalmából az egész család vállára venné a hólapátot, és feltakarítaná a járdát a szomszéd néni háza előtt? Közös program pipa, jótett pipa, és vagy tucatnyi lehetőség adott az örömteli nevetésekre: egy hógolyó itt, egy hógolyó ott, és egy kis lábos forró tea amott. Tökéletes délelőtt!
Az erdő nemcsak a száraz évszakokban gyönyörű. Öltözzünk fel jó melegen, és ne felejtsük otthon a megtöltött termoszt sem! Egy kis határozókönyv vagy izgalmas applikáció, egy zacskónyi madáreleség, és már indulhat is az ezernyi lehetőséget rejtő kapcsolódás a természettel. Lábnyomok a hóban, termésvadászat, és madárhangok felismerése. Egy garantáltan interaktív pár óra, amiben felnőttként is újra gyermekek lehetünk!
A távolság nem akadály – maximum a díjcsomag korlátozhat. A legtöbben viszont már korlátlan beszélgetős csomagokkal rendelkeznek, ezért talán még ez a tipp is belefér: hívjuk fel rég nem látott barátainkat, rokonainkat vagy magányosnak vélt ismerőseinket. Kérhetünk tanácsot egy közös sütéshez a gyerekekkel, de játszhatunk szóláncot is a vonal két végén. Nem számít, ha nem látjuk egymást, sőt: a régi megoldások talán ezúttal is adhatnak valami hiányzó pluszt. Készen kapott képek hiányában ugyanis kénytelenek vagyunk magunk elképzelni mindazt, amit a vonal másik végén lévő mond, így fantáziánk és belső világunk is gazdagodhat.
Bizarr ötletnek tűnik? Az lehet, de nem kevésbé élvezetes.
Elég hozzá a vonal mindkét végén egy-egy sakktábla vagy társasjáték. Közösen haladva egy éles partyt is lejátszhatunk, és meggyőződésem, hogy mindannyiunk életében van legalább egy olyan szívünknek kedves ismerős, akit hetekre feltöltünk ezzel az élménnyel. Szerintem a gyerekek is imádni fogják!
Kutyasétáltatás – más kutyával. Bizony: a legtöbb kutyamenhely legalább annyira értékeli a lelkes kutyasétáltatókat, mint a tápot és konzervet adományozókat. Kerekedjetek fel a családdal, és fogjatok pórázt a legközelebbi állatmentőknél. Ezek a gyakran erősen traumatizált állatok a fellegekben fognak járni pár kedves szótól, simogatástól és egy jóleső túrától. Tökéletes családi program.
Nem lesz egyszerű ez a szünet, ebben biztosak vagyunk. De szép attól még lehet! És ha mindeközben másoknak is szebbé tudjuk varázsolni, akkor ráleltünk valamilyen igazi értékre: a másik emberre!
Ajánljuk még: