A Magyar Kerékpárosklub megbízásából az év elején készült országos kvalitatív, fókuszcsoportos kutatás átfogó képet ad a magyar lakosság kerékpározási attitűdjeiről. A közlekedési célú kerékpárosokat vizsgáló felmérés során 20–60 év közötti, különböző hátterű és lakóhelyű résztvevők osztották meg tapasztalataikat és véleményüket.
A két-három évente megismételt kutatás célja most is az volt, hogy segítsen megérteni a kerékpározás választásának és elutasításának legfőbb mozgatórugóit.
Forrás: Magyar Kerékpárosklub
A legújabb eredmények alapján a kerékpár sokak számára a legkötetlenebb közlekedési eszköz: nincs menetidőhöz kötve, nem kell parkolóhelyet keresni, és az útvonal is szabadon választható. Ez a szabadságélmény vált a legerősebb motivációs tényezővé – különösen a rutinosabb kerékpárosok körében.
Megfigyelhető a közösségi élmény iránti erősödő igény is: a családi kerékpározás, a barátokkal tett kirándulások vagy épp a kerékpáros kultúrához való tartozás élménye erősíti a bringázást választók elköteleződését.
A fő visszatartó erők között szerepel a növekvő félelem az autósoktól és a kamionosoktól, az elharapódzó türelmetlenség az utakon, illetve a rossz infrastruktúra, a karbantartás hiányában lepusztuló kerékpárutak problémája.
Szabadság. A felmérés olyan fogalmat érint, amely – fájdalom – törékennyé és homályossá vált az elmúlt időkben. Legyünk azonban óvatosak: a kutatásban megkérdezettek szabadság alatt valószínűleg csupán a szabad mozgás, a szabad helyváltoztatás magasabb fokú megélésének élményét érthették.
Ahhoz, hogy autónkat használhassuk, számtalan feltételnek kell teljesülnie: úthálózatra van szükség, az utak mentén benzinkutakra, parkolási lehetőségre – ráadásul mozgásunkat folyamatos torlódások, útfelbontások nehezítik stb. Mindettől megszabadulunk, ha a kerékpárt választjuk közlekedési eszközünknek – így akár egy vékonyka erdei csapás is elég, hogy A-pontból B-pontba jussunk. Egy autóban csupán a gépkocsival bejárható úthálózat mentén fedezhetjük fel a világot, egy kerékpárral valóban mi dönthetünk útvonalunk utolsó tekervényéről is. Mi több, a friss levegő, a fizikai mozgás élménye, a természet közelsége tovább növeli a szabadság érzését.
Elvezethet mindez a szabadság magasabb fokú rögzüléséhez is gondolkodásunkban?
Lehetséges, hogy a kerékpározás több, mint egyszerű közlekedési alternatíva – hogy egyenesen az átfogó szabadságélmény tudatos őrzésének eszköze is egyben?
A mostani kutatásból merészség lenne ilyesmire következtetni. Pedig de jó lenne.
Fogalmainkat a szabadságról oly mértékben zavarja össze a szédelgő politikai és közéleti propaganda, illetve a közösségi médiából hömpölygő bombasztikus világnézet-dömping, hogy személyes szabadságvágyunk értelmezése és megőrzése mindannyiunk sürgősen elvégzendő házi feladatává vált. Ha a szabadság személyes megélése már nem a kiteljesedés felvillanyozó és reményt adó élménye többé, hanem az elkényelmesedés, a közöny, az érzéketlenség, és a jelentéktelenné válás csapdája csupán, akkor eljött az ideje, hogy őszinte önvizsgálatot tartsunk.
Következzék minden bizonnyal frivolnak tetsző fordulatunk, nevezetesen az a meggyőződés, hogy szabadságvágyunk, ez az összetett filozófiai és pszichológiai fenoména, nagyszerűen ápolható és fejleszthető a rendszeres kerékpározás segítségével.
Ha kitekintünk a világ bringás közösségeibe a digitális platformokon, láthatjuk, hogy a szabadság megélése itt is a motivációs lista éllovasa. De mintha többről lenne szó, mint a szabad helyváltoztatás öröméről: a legtöbben a kerékpározás kiszabadító, felszabadító élményéről írnak, sokszor a repülés élményét idézik hasonlatként. „Be in the now, live in the moment”, azaz „légy jelen a most-ban, éld meg a pillanatot”, vallják sokan.
A most-ban lenni azt jelenti, hogy mentálisan teljesen elmerülünk az éppen végzett tevékenységben,
megszabadulunk a múlt és a jövő sokszor megbéklyózó dimenzióitól, ahonnan pszichénk és sorsunk árnyai merednek ránk.
Átszellemülünk, és engedjük, hogy beszippantson minket a pillanat – azaz átadjuk magunkat önmagunknak, egyek leszünk önmagunkkal. Sokak számára a kerékpározás jelenti a leghatékonyabb módját ennek. A megélt tudatosság, szellemi és lelki éberség, a tettek és döntések fölötti tökéletes uralom a lehetőségek szerteágazó variációinak birtokában, a felelősség önmagunkért és környezetünkért, a távolság leküzdése: mind-mind a szabadság élményét gazdagítja – és kiteljesít bennünket. Ez az érzés talán visszahívható az élet más helyzeteiben is, amikor szabadságunk átfogó megélése a kérdés.
Nahát – vetődik fel a kijózanító kérdés –, tényleg kiteljesedtem, miközben munkába tekertem Vásárosmiskéről Egyházashetyére ma hajnalban?
Szeretnénk hinni, hogy igen. De nyilván elragadtatjuk magunkat.
Az igazi kérdés talán ez: vajon engedjük-e szabadon fejlődni gondolkodásunkat a kerékpározással kapcsolatban?
Az elmúlt években rengeteg tudományos kutatás látott napvilágot, melyek egybehangzóan kürtölik világgá a bringázás jótékony hatását a szellemi és lelki egészségre. Hasonlóképpen érkeznek sorra a hírek a kerékpározás áldásos élettani hatásairól. Eközben a kerékpárok világában robbanásszerű fejlődés tanúi lehetünk: új kategóriák születnek, az átlagsebesség, a megtehető távolság, a kényelem, a leadható teljesítmény mind meredeken ível felfelé. Egy napjainkban gyártott kerékpár sokkal többre képes, mint 20-30 éves elődje – már-már egy új típusú közlekedési eszközről beszélhetünk.
Mindezek tetejébe a kerékpárosok fejében már nem a közlekedési szempontok állnak fő motivációs tényezőként, hanem a szabadság élménye.
Mi tehát a kerékpár? Közlekedési eszköz?
És miért ülünk fel rá? Hogy A-ból B-be jussunk?
Eljött az ideje, hogy a kerékpárost és kerékpárját új szemmel, új definíciókkal emeljük be a köztudatba?
Ha ezt megtesszük, akkor világosabb fejjel közelíthetünk meg olyan régi vitákat, mint: meddig tarthatja magát a kerékpározást elavultan és megkövesedve szabályozó KRESZ, vagy meddig lehet halogatni még a kerékpáros infrastruktúra országos kiépítését?
Más szóval: akarjuk-e, hogy minél többen érezzük magunkat szabadnak?
Minden szombaton új cikkel jelentkezünk a kerékpározásról. Ne felejtsétek: amikor a pedált tapossátok, a Földet hajtjátok körbe!
Nyitókép: 123RF
