Időskori gyámság: épülhetne rá egy visszaéléseken alapuló biznisz?

Szerte a világon nagy port kavart a 2021 februárjában a Netflixen megjelent fikciós film, amely magyar fordításban a Fontos vagy nekem (I care a lot) címet viselte. A történet szerint egy szakápoló hölgy (Rosamund Pike) abból szerez magának jelentős vagyont, hogy kiszemel idős és gyakorlatilag védtelen embereket, s egy, a trükkjeibe beavatott orvos segítségével negatív szakvéleményeket állíttat ki róluk, amelyeket felhasználva aztán a bíróságon gondnoksága alá vetet idős embereket. A bírói döntés után már az ápoló rendelkezik az illető minden vagyona, sőt voltaképpen maga az ember felett is. A filmbéli csaló általános gyakorlata, hogy az idős embert behelyezi egy bentlakásos otthonba, ahol pár év után – a szintén beavatott orvos-igazgató segítségével – „átsegíti” őt a halálba. Addigra már a szerencsétlen áldozat minden vagyonát értékesíti, a pénzt pedig az ápoló és a pár beavatott ember zsebre teszi ügyintézési és ápolási díjak formájában.

Vajon nálunk, Magyarországon lehetséges ez?

Az első jó hír az, hogy Magyarországon mind az ezzel kapcsolatos szabályozások, mind a szokás sokkal szigorúbb. A magyar törvények szerint a gondokságba vétel elsősorban a hozzátartozók vagy magának az ápoltnak a kérésére történhet, s ha ezt „külső” ember kezdeményezi, például orvos vagy szakápoló, akkor is megkérdezik a rokonokat ez ügyben, s a gondokot az esetek túlnyomó részében a bíróság közülük jelöli ki. (Ha a gondnokság alá veendő személy tartósan él egy bentlakásos intézményben, vagy fekvőbetegként egy kórházban, akkor a jogi eljárás teljesen ingyenes.) A bíróság az igény beérkezése után – amelyet a helyi szociális- és gyámhivatalnál is le lehet adni – felméretheti az illető gondnok vagyoni helyzetét, fizikai- vagy elmeállapotát, ellenőrizve, hogy képes-e egy másik ember ellátására, illetve nincs-e esetleg hátsó gondolata, pénzszerzési törekvése, aminek áldozatául eshetnek az ápolt, hivatalos nevén: gondnokolt személy.

Nagyon ritka az olyan eset, amiben egy ismeretlen embert bíznak meg a gondnoksággal, de ebben az esetben is az illető leggyakrabban ún. „ügygondnok” lesz. Ennek lényege, hogy csak bizonyos feladatok ellátására kérik fel az ápolt kapcsán, s ezért a gondnokot vagy az ápolt, vagy az ápolt rokonai, ritkább esetben alapítványok, vagy maga az állam fizeti meg. Az ügygondnok egy speciális fajtája az ún. „zárgondnok”, aki a részlegesen vagy teljesen zárolt vagyon őre lesz: ők általában jogvégzett emberek, akiket gyakran pontosan azért neveznek ki, hogy a közvetlen rokonság adott esetben ne vehesse el a gondnokolt vagyonát.

Még ezeknél a feladatoknál is kisebb intézkedési köre van a bíróság által felkérhető támogatónak, aki egy-egy kisebb vagy nagyobb döntéshozatalnál tanácsokkal segíti az ápoltat, vagy szabályos megbízással eljár helyette. Fontos hangsúlyozni, hogy a támogatott döntéshozatal nem érinti az illető vagyonával, egészségével kapcsolatos kérdéseket, kizárólag azon a területen érvényes, amire a bíróságtól megbízást kapott. 

A szélesebb intézkedési körrel bíró gondnoknak a magyar törvények szerint éves beszámolási kötelezettsége van a hatóság felé, de az állami szervek bármikor, szúrópróbaszerűen ellenőrizhetik is a gondnokolt fizikai és lelki állapotát, és indokoltnak látszó esetben a gondnokság visszavonását kezdeményezhetik a bíróságon. Az is előfordult már, hogy

a gondnokolt halála után indul eljárás, hogy vajon a gondnok megfelelően látta-e el kliensét,

vagy elkövetett hibákat, esetleg bűncselekményeket az ápolás-gondozás során. 

Gondnoki munkát egy ember legföljebb 30 gondnokolttal kapcsolatban végezhet, így kizárható annak lehetősége, hogy egy személy – mint az említett filmben – hálózatot működtessen.

Mindennek ellenére a magányos, kiszolgáltatott idős emberekkel szemben történhetnek gondnoki visszaélések, így ha a környezetünkben ilyesmit észlelünk, fontoljuk meg, hogy érdemes-e esetleg ezt jeleznünk az illetékes szociális- és gyámhivatalnak.