A napokban bocsátották társadalmi vitára az új KRESZ tervezetét, benne tucatnyi változással, ami jelentősen befolyásolja, hogy miként használhatjuk kerékpárunkat a jövőben. A társadalmi vita hazánkban többnyire civil szervezetek útján zajlik. Arra szeretnénk ösztökélni minden bringást, hogy ezúttal hallassa a saját hangját bármelyik arra alkalmasnak talált fórumon - akár itt is, az egy.hu oldalán.
A hatékony vitához segítségül hívtuk Felföldi Pétert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának tanársegédjét, akinek kutatásai a hazai kerékpáros közlekedés megannyi vetületéről hiánypótlóak, legyen szó baleseti statisztikákról vagy a járművezetők viselkedési szokásairól. Péter maga is elkötelezett kerékpáros, így meglátásai egyszerre alapulnak szakmai szempontokon és egyéni tapasztalatokon.
Vitaindítónkban kiemeltük azokat a pontokat, amelyek meglátásunk szerint a leginkább befolyásolják majd, hogy miként kerekezhetünk a jövőben. Arról is szót ejtünk, hogy mi az, amivel még mindig nem foglalkozik az új szabálytervezet - pedig nagyon időszerű lenne. Az új KRESZ teljes szövegét itt éritek el. Hasznos összefoglaló videót láthattok itt a kerékpárosokat érintő változásokról. A Magyar Kerékpárosklub reakcióit itt olvashatjátok.
Következzenek a szerkesztőségünk által legfontosabbnak ítélt változások.
Sebességkorlátozás
Lakott területen belül kerékpársávban vagy úttesten haladva, illetve lakott területen kívül a kerékpáros sebességhatárok a gépjárművekre vonatkozó szabályokat követik a tervezetben. Elvileg tehát lakott területen belül 50 km/óra, lakott területen kívül pedig 90 km/óra a megengedett sebesség. De csak elvileg.
Az új tervezetben megadott konkrét sebességhatárok félrevezetőek lehetnek - hívja fel a figyelmet Felföldi Péter. A fő szabály az, hogy a sebességhatárt a járműsajátosságokhoz igazítsuk, a legfontosabb követendő előírás a biztonságos közlekedés. Nem javaslom senkinek, hogy ennyire magas sebességekkel közlekedjen, mert egy bicaj fékrendszere, tapadási tulajdonságai nem erre lettek kitalálva.
Az új KRESZ lehetővé teszi a járdán történő kerékpározást, ha a bringásnak nincs más biztonságos haladási opciója. Ilyenkor 10 km/óra a betartandó limit.
Szigorúnak mondható, 20 km/órás korlátozást vezetnének be lakott területen belül a kerékpárúton történő haladásra. A szerkesztőségünkben kialakult vélemény szerint ez a szabályozás kevéssé életszerű, és nagy mértékben rontja a sportolási célból kerekezők vagy a hosszabb túrákat bevállaló bringások lehetőségeit. Márpedig a friss országos felmérés szerint a kerékpárosoknak pont ez a csoportja tekinthető a legaktívabbnak és a leggyorsabban fejlődőnek. Vidéki környezetben, faluról falura haladva a korlátozás teljesen ellehetetlenítheti a tempósabb előrehaladást pont azon az aszfaltcsíkon, amely kizárólag a bringások céljait hivatott szolgálni. Ha a Balaton-körre gondolunk, akkor világos, hogy mekkora a probléma.
Felföldi Péter rávilágít, hogy a szabályalkotó elsősorban a gyermekeket akarta védeni a korlátozással. A kerékpárúton a különböző felfogásban tekerő bringásoknak együtt kell biztonságosan közlekednie, és ez méltányolandó szempont. Ám a 20 km/órás szigorítás még így is túlzónak látszik.
Megítélésünk szerint a gyorsan fejlődő országútis közösség számára súlyos csapás lenne a szabály bevezetése. Érdekes, hogy milyen élesen különbözik itt a jogalkotó hozzáállása az úttesten történő haladás esetében alkalmazottnál. Míg ott a gépjárművek sebességhatárain belül a bringásra bízzák a helyes tempó megválasztását, a kerékpárúton szigorú limitet szabnának.
Oldaltávolság kerékpáros előzésekor
Nagyszerű fejlemény, hogy az új KRESZ világosan meghatározza a kerékpáros előzésekor tartandó oldaltávolságot. Régi adósága ez a KRESZ-nek, hiszen az egyik legneuralgikusabb pontról van szó bringások és autósok viszonyrendszerében. Ezentúl 50 km/órás sebesség alatt 1 méter, azon felül 1,5 méter oldaltálvolságot kell tartania a járműveknek előzés közben. Ha szükséges, és biztonságos, akkor akár a záróvonal is átléphető a megfelelő oldaltávolság megtartása érdekében.
De hogyan lehet betartatni az új szabályt?
Kérdésünkre Péter elmagyarázza, hogy léteznek kerékpárra szerelhető eszközök, amelyek pontosan rögzítik az elhaladó gépjármű által tartott oldaltávolságot és a rendszámot is. Tehát egy lehetséges megoldás a mérőműszerrel felszerelt kerékpáros rendőrök alkalmazása lehet. Ez azonban kevéssé hatékony megoldás - teszi hozzá - hiszen rengeteg bringás rendőrre lenne szükség. Arra is rávilágít, hogy a baleseti statisztikákban szerencsére nem jelentős azoknak az eseteknek a száma, amelyek az oldaltávolság be nem tartásából következnek be. Ugyanakkor az is kiderül kutatásaiból, hogy a túlságosan közel előző gépjárművek által megmozgatott légtömeg komoly veszélyforrást jelent a kerékpáros számára, és bizony gyakran tapasztalható, hogy a bringás nem kapja meg a biztonságát tiszteletben tartó elővigyázatot.
Visszatérve a szabály betartatására, Péter kiemeli a jogos büntetés következetességének a fontosságát, hiszen elsősorban a büntetés valószínűsége bír visszatartó erővel, kevésbé a mértéke. Leszögezi azonban: a legfontosabb az lenne, hogy az embert lássuk egymásban, ne egy leküzdendő közlekedési akadályt.
A bukósisak
A tervezet kötelezővé tenné a bukósisak használatát a 14 alatti gyermekek számára. Szerkesztőségünk elkötelezett híve a bukó használatának - erről részletesen itt írtunk korábban. Sajnos hazánk nagyon rossz helyen áll a végzetes kerékpáros balesetek számának tekintetében. A legnagyobb nemzetközi kutatások egyértelműen rámutatnak, hogy a sisakviselés drámai mértékben csökkenti a halálos kimenetelű balesetek számát. A mostani elképzelés tehát üdvözlendő, de megfontolandó lenne kiszélesíteni a kötelező viselést felnőttek számára is lakott területen kívül.
Péter nem szeretne állást foglalni a kérdésben, de egy érdekes statisztikával válaszol: az EU 2019-es adatai szerint Hollandia, Dánia és Németország után Magyarországon a legelterjedtebb a kerékpározás. Köszönhető ez az ország természetrajzának: a rengeteg sík területen a kerékpár számít a legkézenfekvőbb közelekedési eszköznek. A kistérségekben, különösen az idősödő lakosság körében lenne életszerűtlen a sisakhasználat kötelezővé tétele, és a mindennapi közlekedés megnehezítését eredményezné.
Péter szerint az új szabály segít, hogy a bringázó gyermekek rászokjanak a sisakhasználatra, így felnőttkorban is használni fogják azt. Arra is kitér, hogy az elektromos rolleresek esetében sokkal fontosabb lenne a szabály kiterjesztése, hiszen az ezekkel bekövetkező balesetek ijesztő mértékben szaporodnak. Ráadásul a rolleresek legtöbbször fejre sérülnek, míg a kerékpárosok inkább az oldalukra, vállra vagy karra. Ez elsősorban a rollerek apró, könnyebben megakadó kereke és a jármű relatíve magas sebességének kombinációja miatt van így. Ehhez képest a kerékpárosok a legtöbbször képesek “kimozogni” a legrosszabb frontális ütközést, és inkább az oldalukra esnek.
Áthajtás zebrán
Az új KRESZ szerint átgurulhatunk a zebrán max. 10 km/órás sebességgel, de továbbra sem lesz elsőbbségünk az autókkal szemben. Ha azonban leszállunk a bringáról, akkor gyalogosnak minősülünk, azaz miénk az elsőbbség. Úgy érezzük, hogy itt a döntő mozzanat a kerékpáros lehetőség szerinti folyamatos haladásának biztosítása lenne. Ha minduntalan meg kell állnia a kerékpárosnak, azzal rendkívüli mértékben nehezedik az előrejutása. 10 km/órás sebességkorlátozás és a gyalogosforgalom mindenkori tiszteletben tartása mellett a bringás akár elsőbbséggel is áthaladhatna a zebrán az autókkal szemben, hiszen hasonló tempóval halad át például egy éppen futóedzést végző gyalogos is. Mindez azonban a mi álláspontunk csupán, Péter véleménye szerint itt helyénvaló a tervezett szabályozás. A kerékpárosok elsőbbsége túl messzire menő változtatás lenne, jobb az organikus fejlődés.
A láthatósági mellény
Elérkeztünk a tervezet számunkra legproblémásabb pontjához. Az elképzelés kötelezővé tenné a láthatósági mellény viselését kerékpáron lakott területen kívül, a nap bármely szakaszában. Köztudott, hogy a megfelelő kerékpáros ruházat mekkora szerepet játszik a teljesítmény leadásában: gondoljunk akár areodinamikai tulajdonságokra, a testhőmérséklet szabályozására, vagy az izzadság elvezetésére. Ezek a ruhadarabok a legtöbbször fényvisszaverő csíkokkal készülnek, gondolva a láthatóság szempontjaira. A bő szabású, kerékpározáshoz alkalmatlan anyagból készülő láthatósági mellény egyszerűen tönkreteszi a bringázás élményét. Ha attól tartunk, hogy a bukósisak kötelezővé tétele miatt kevesebben kerékpároznak majd, akkor a láthatósági mellény bevezetése kapcsán biztosak lehetünk a hanyatlásban. Megítélésünk szerint a láthatóság megoldása a megfelelő lámpák és fényjelző készülékek alkalmazásában rejlik.
Alkohol
A jelenlegi KRESZ megengedi a kerékpár használatát alkohol fogyasztása mellett mindaddig, amíg a kerékpáros képes uralni járművét. Az intézkedő rendőr ítéletén múlik, hogy ki fér bele ebbe a kategóriába, és ki nem. Péter elmondja, hogy korábban a zéró-tolerancia vonatkozott a bringásokra is, ám egy kevésbé szakmai, mint inkább politikai indíttatású kezdeményezés eltörölte azt a 2010-es évek elején. A mostani tervezet megállapít ugyan egy határértéket, de ez még mindig annyira magas, hogy összességében nem sokat változtat a dolgokon. Autósok esetében 0,25 mg/l -es levegőalkoholszint esetén bevonják az illető jogosítványát. A kerékpárosokra a megállapított érték 0,4 mg/l, ez alatt még szabad kerékpárra ülni.
A bringások előszeretettel posztolnak képeket a közösségi hálón, ahogy gyöngyöző sörös korsók társaságában vigadnak egy-egy túra közben. A KRESZ tétovázása a kérdésben mégsem ennek tudható be: a megengedő politikai gesztus itt a “magyar valóság” ismeretére hivatkozik.
Kíváncsiak lennénk egy hiteles felmérésre, ami megmutatja, hogy mekkora a valós támogatottsága a magyar valóságban a tetemesebb mennyiségű alkohol elfogyasztásának a bringás közlekedés viszonylatában. Érdemes lenne közelebbről megvizsgálni ezt a kérdést, és nem csak sztereotípiák alapján dönteni egy ennyire kockázatos kérdésben. Nagyobb mennyiségű alkohol elfogyasztása után bringára ülni életveszélyes és tragédiához vezethet. Ráadásul a rendszeres és mértéket vesztő alkoholfogyasztás rengeteg családot tesz tönkre. A gesztus tehát könnyen célt téveszthet.
Összegzésében Péter arra mutat rá, hogy az új KRESZ inkább egy organikus fejlődési ívet próbál követni, kisebb lépésekben halad és elkerüli a társadalom szemében radikálisabbnak tetsző intézkedéseket. Ilyen lenne például a piros lámpa vagy a stop-tábla hatályának újraértelmezése a kerékpáros közlekedés könnyítésének szempontjából, ahogy az már a világ számos országában bevezetésre került. Sok esetben vesztegel feleslegesen a kerékpáros, mivel a rá vonatkozó szabályrendszer nagyrészt még mindig az autós közlekedéshez igazodik. Péter ezzel kapcsolatos kutatását és statisztikai elemzését hamarosan bemutatjuk nektek.
Kérünk benneteket, hogy osszátok meg a véleményeteket az új KRESZ-szel kapcsolatban a következő e-mail címen:
A tárgymezőbe írjátok be: KRESZ. A véleményeteknek teret adunk rovatunkban, és igyekszünk továbbítani azokat a döntéshozók felé.
Minden szombaton új cikkel jelentkezünk a kerékpározásról. Ne felejtsétek: amikor a pedált tapossátok, a Földet hajtjátok körbe!
sirláncelot elérhető a Straván.
Bicikli rovatunk további tartalmait pedig itt olvashatjátok.
A kerékpársport legnagyobb hőse? A legcsendesebb mind közül…
A bajnok, aki a Tour de France-on aratott győzelmét emberek százainak megmentésére használta
