„Nemcsak a Sugárbiológiai Intézet, hanem maga a sugárbiológia tudománya is meglehetősen fiatal, még akkor is, ha egykorúnak tekintjük a röntgen- és radioaktív sugárzások felfedezésével. A második világháború előtt ugyanis mindössze néhány kutató, és kevés sugárterapeuta foglalkozott sugárbiológiai problémákkal. A biológiai sugárhatások intenzívebb kutatásának szükségességét csak az atomenergia felszabadításának felfedezése és gyakorlati alkalmazása vetette fel”- olvasható Sztanyik László írásának bevezetőjében, aki a Sugárbiológiai Intézet tíz éves évfordulójáról emlékezett meg 1967-ben.
Az általa is említett igényekre alapozva az Egészségügyi Minisztérium 1957-ben alapította meg a Központi Sugárbiológiai Intézetet, aminek telephelyéül a volt Törley-kastélyt választották. Az átalakítási munkák 1958-ban indultak el, és csak 1960 végén fejeződtek be. Az intézet 1959-ben vette fel az előző évben elhunyt világhírű atomtudós, Frédéric Joliot-Curie nevét, majd az Egészségügyi Minisztérium 1962-ben hozott határozata alapján a gyakorlati sugárvédelem, a sugáregészségügy országos ellenőrzése és szakmai irányításának égisze alatt kezdett el működni. Akit részletesebben is érdekel az intézet ötven éves történelme, az ITT elérheti az erről szóló összefoglaló kötetet.
Az egykori Intézet a szervezeti változásoknak köszönhetően ma már a NNGYK Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Főosztályaként működik, de változatlanul abban a történelmi jelentőségű épületben, amelyről most mi is elhoztunk pár érdekességet:
Az egykori pezsgőmogul nevéhez köthető Törley-kastély Budapest XXII. kerületében, Budafokon található: Törley József, a híres magyar pezsgőgyáros építtette 1890 és 1904 között. A kastély első terveit Ray Rezső Lajos készítette, aki akkoriban Törley házi építészeként tevékenykedett. Halála után fia, ifj. Ray Rezső Vilmos fejezte be megkezdett munkáját.
A kastély 1904-re készült el teljesen, de belső állapotának rendezésére még várni kellett, ezért azt Törley József már nem élhette meg, hiszen 1907-ben elhunyt. Törley egyetlen kislányát korábban elveszítette, ezért utód híján unokaöccsei örökölték az épületet, akik lelkiismeretesen folytatták nagybátyjuk megkezdett munkáját. A második világháború utáni államosítás során a kastélyt az orosz katonai parancsnokság kapta meg. Ebben az időben az épület helyrehozhatatlan károkat szenvedett: elpusztult az egykori berendezés és a díszkert is- a katonai kivonulást követően pedig a kastély másfél évtizedig elhagyatottan állt.
Ezen a helyzeten változtatott a Sugárbiológiai Intézet. Beköltözésük gyakorlatilag megmentette a kastélyt. A felújítások során a tánc- és zenetermet helyreállították- ez ma könyvtárként és konferenciák helyszíneként szolgál. 2006-ban a helyi városvédők javaslatára a kastély felkerült a műemlék-nyilvánítási listára. A Magyar Nemzeti Múzeum régészeti adatbázisa szerint a Törley‑kastély az úgynevezett „kőemlék” kategóriába tartozik, ami nem más, mint egy régészeti védelmi státusz.
Sokan Magyarország egyik legfestőibb kastélyának tartják: stílusa neogótikus, lovagvárra emlékeztető tornyokkal, többszintes tömbbel, sokak szerint kifejezetten középkori hangulattal. Bár a történelem viszontagságai nem kímélték, és az átalakítások is sokat rontottak egykori fényén- a kastély még mindig áll, és makacsul mutatja egykor volt erejét. És bár Törley szakmai érdemeit és kiváló üzleti képességeit nem vitathatjuk, azt sem szabad elfelejtenünk, hogy felesége, Sacelláry Irén származása nagymértékben hozzájárult a család vagyonához. Irén ugyanis egy görög kereskedő és bankár lánya volt, aki kiváló párost alkotott a dinamikusan felfelé törekvő Törleyvel. A frigy által Törley már önmagában is jelentős tőkéhez jutott.
Így épülhetett fel a talán örök emléket állító kastély az Anna utcában, amelynek eredeti pompáját az 1910-es Kincses Kalendáriumban is megcsodálhatjuk. Valóban csodaszép lehetett fénykorában, ahogy az épület a díszes szökőkút árnyékában előtört a fák sűrűje közül - egyszerre mutatva erőt, művészetet és jövőbe vetett hitet. És bár ma már messze van egykori fényétől, talán egyszer valaki felkarolja a Törley család hagyatékát, és új esélyt ad a történelmi emlékek megőrzésének.
Borítókép: Shermann Ákos, Fortepan
