Lelassulás és odafigyelés: a jól elvégzett esti rituálét áldásként élhetjük meg másnap

Nincs különösebb rituálém lefekvés előtt, mégis nyűgös vagyok, ha valami nem a megszokott módon zajlik. Estefelé szívesen átgondolom, mikor mit hogyan kell majd csinálnom: listát írok, nehogy elfelejtsek valamit. Ezután szeretek letusolni, alaposan fogat mosni, bekrémezni az arcomat, testápolót és kézkrémet használni, majd bebújni a puha ágyba. Utána filmet nézek vagy olvasok, és szépen, lassan álomba szenderülök. Ez a rutin észrevétlenül alakult ki, viszont azt nagyon is észreveszem, ha valami megzavarja a szeánszomat. Nemcsak kizökkent, de az alvásom minőségére, így a következő napi hangulatomra is rányomja bélyegét, ha változik a rituálé.

Állítólag a sikeres embereknek megvan a maguk lefekvés előtti rutinja – és részben ebben rejlik sikerességük kulcsa.

Oprah Winfrey-ről például az a hír járja, hogy lefekvés előtt sosem mulasztja el, hogy hálát adjon öt olyan dologért, ami örömet okozott neki aznap – ezeket naplóba szedve le is írja. Bill Gates állítólag a megfelelő fényekkel és szobahőmérséklettel, illetve olvasással készíti fel magát a minőségi alvásra. Arianna Huffington médiamogul pedig az elektromos eszközök gondos kikapcsolásában hisz, no meg ugyancsak az alvás előtti olvasás erejében, ahogyan Barack Obama is olvasással tölti az elalvás előtti perceket.

Ők mind azt mondják, a rutinnak ereje van, ugyanis a (meg)szokás nem feltétlenül jelenti azt, hogy valami unalmas, sokkal inkább azt sugallja, hogy rendszer van a mindennapjainkban. Akárhogy változik is a világ körülöttünk, legalább a lefekvés előtti (és az ébredés utáni) rituáléink megmaradnak számunkra. S hogy ez miért olyan fontos? Mert mindenkinek szüksége van az énidőre. Arra, hogy megfelelő módon zárja a napokat. Végiggondolja, hogy mi minden történt aznap és felkészüljön a következőkre. Ehhez elengedhetetlen, hogy egy kicsit önmagunk legyünk, magunkkal foglalkozzunk, olyan megszokott cselekedeteket végezzünk, amiről tudjuk, hogy pihentetnek bennünket, feltöltenek, és lehetővé teszik számunkra a megfelelő minőségű alvást.

Azt mondják, az a legjobb, ha az esti rutin egyszerű.

Amilyen a zuhany, fogmosás, alvás hármasa. Nem szabad túlgondolni, túl sok dolgot belezsúfolni, csak annyit csináljunk ilyenkor, amennyit feltétlenül szükséges. A leggyakrabban előforduló lefekvés előtti rituálék például:

• egy bögre meleg tej elfogyasztása,
• egy bögre nyugtató tea elfogyasztása,
• meleg fürdő,
• egy átmozgató masszázs (ha a párunknak sem teher),
• meditáció, elmélkedés, ima,
• olvasás,
• jóga, átmozgató esti torna,
• zenehallgatás,
• naplóírás,
• felkészülés a következő napra, listaírás a teendőkről.

 

Esti rutin: nem mindegy, hol és hogyan

Persze az sem mindegy, hogy milyen környezetben intézzük tennivalóinkat. Én például szeretem elhalványítani a fényeket. Csak az éjjeli lámpa világít, amikor a fürdőszobai dolgaim végeztével belépek a hálószobába. S bár azt szokták javasolni, hogy kapcsoljunk ki mindenféle elektromos berendezést, bevallom, nekem jólesik az ágyból még egy filmet elindítani, és/vagy átfutni a közösségi oldalakat, esetleg játszani egy kicsit a kedvenc telefonos játékaimmal. 

Az egyes kutatások szerint a rituálék körüli specifikusság növeli az elvégzett feladatok hatékonyságát. Vagyis az, hogy valaki minden este pontban tíz órakor lefekszik az ágyába, még nem rituálé. A rituálé esetében nemcsak az fontos, hogy mit csinálunk, hanem az is, hogyan: a lassúság és az odafigyelés számít.

Egy jó rituálé fél-egy órán keresztül is eltarthat. Sőt, ha úgy érezzük, nyugodtan egészítsük ki új szokásokkal a lefekvés előtti rutinunkat, például 15 percnyi nyújtással. Ne legyünk türelmetlenek, idő kell ahhoz, hogy valamit rendszeresen csináljunk, időbe telik, mire szokássá válik valami. Viszont amint beépül és a rutin része lesz, élvezhetjük annak minden pozitív hatását.

A lefekvés előtti rutinok ráadásul fontos szerepet játszanak a stressz és szorongás csökkentésében – segíthetnek kiküszöbölni azokat az aggasztó gondolatokat, amelyek miatt éjszaka felébrednénk. A saját rituálénkkal azonban felkészítjük a testünket és az elménket is a pihenésre, s ha minden a terv szerint történik, pihentető és nyugodt alvásunk lehet. Én legalább is azt tapasztaltam, hogy ha valóban sikerül felkészülnöm a lefekvésre és mindent nyugodtan, akkurátusan elvégzek, már az ágybabújás pillanatában úgy érzem, mintha kipihentem volna az aznapi stresszt. Az alvás pedig csak hab a tortán, aminek az édességét főleg másnap tudom élvezni, amikor pihenten és frissen ébredek.