Ízelítő Muravidék csodáiból

A Muravidéket becserkészhetjük az Őrség felől is, hiszen a Muravidék, mint tájegység északi része egyben az Őrséghez is tartozik. Igaz, most országhatár választja el a településeket. Ha kerékpárral indulnánk útnak, akkor több úton is átkerekezhetünk, vagy egyenesen Hódoson szállhatunk le a vonatról. Remek túrában lesz részünk!

Ha pedig délről közelítenénk meg, akkor az ismerkedést mindenképpen Lendván kell kezdeni. Mégpedig a Vinarium kilátóból.

Innen messze tekintve ugyanis négy ország tárul a szemünk elé, és a Muravidék dombjait is szemrevételezhetjük.

A Vinarium kilátó – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho

Szinte 3D-sé válik a térkép, látjuk, milyen változatos tájon fogjuk utunkat folytatni. A lendvai vármúzeumot sem szabad kihagyni. A Lendva vidéke nemzetiségei és szakrális öröksége című kiállítás sok mindent elmesél, amit az Őrség, a Hetés és a Muravidék történelméről tudni érdemes. E történetek és ismeretek birtokában bátran indulhatunk útnak a sokoldalúan színes, hagyományait és történelmét hűen őrző vidéket bebarangolni.

Húsz éve létesült a szlovéniai Zsitkóc és a magyarországi Bödeháza között a zöldhatáron a Hetés Barátság Park. Az egykori lezárt határsáv ma kirándulóhely, a két település barátságának és összetartozásának jelképe. A Határtalan Madár emlékmű, a szabadság jelképe a két falu közötti vasfüggöny helyben talált darabjaiból készült.

A Szent Vid kápolna a Bakonaki-tó mellett – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho

Bakónakon a Muravidéki Mintagazdaság érdekes élményt ígér gyerekekkel is, hiszen nem csak növénytermesztéssel foglalkoznak a természettel harmóniában, hanem vannak állatok is, lovak, szamarak, malacok. Hatalmas területen figyelhetjük meg őket. A mintagazdaság előzetes belejelentkezéssel, hétköznapokon látogatható.

Bakónak közelében a radamosi Fekete erdő idilli kirándulóhely. A Mária-fa népszerű zarándokhely: látomások, csodás gyógyulások legendái fűződnek hozzá.

A Bakónaki-tó – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho

Dobronak nevét a virágkedvelők hírből biztosan ismerik, hiszen rendszeres kirándulásokat szerveznek Magyarországról is, az Orchidea-farmot meglátogatni. Az 1500 négyzetméternyi őserdőt, a tengernyi trópusi növényt megnézni óriási élmény, hiszen ezeket legtöbbünknek nincs módja élőhelyükön megcsodálni.

Elgondolkodtató azonban, hogy vajon mennyire fenntartható a kontinentális éghajlaton, a Kárpát-medencében trópusi körülményeket teremteni, és nagy energia-ráfordítással, hatalmas ökológiai lábnyommal más földrész növényeit termeszteni.

Az egzotikus növények iránti érdeklődés nagy hatással van láthatóan az egész településre, hiszen a kertekben csak úgy virulnak a mediterránum növényei, integetnek a banánfák. Jól példázza azt, ahogyan egy-egy döntés, egy ötletből született vállalkozás létrehozása nem csak munkát ad és vendégeket hoz, hanem szép lassan divatot teremt, átalakítja a környék növényvilágát is. A parasztporták ablakaiban is megjelenik a muskátlis ládák mögött, az üvegen túl a sokféle orchidea.

Banánfák Dobronakon – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho

Dobronakon egy kedves tó kínál felüdülést. Ugyan fürödni nem lehet a Bakónaki-tóban, de sétálhatunk az idilli környezetben, megpihenhetünk a Szent Vid kápolnánál, kortyolhatunk és kulacsunkat megtölthetjük a forrás gyógyító, friss vizéből. Piknikezhetünk, vagy végigjárhatjuk az energiapontokat. Gyerekekkel is remek kirándulás, mert nem csak játszótér és kalandpark várja őket, hanem a séta során fából faragott törpékkel, tündérekkel, állatokkal is találkozhatunk.

A virágokkal ékes Szentlászlón az Alvarium – azaz kaptár – nevet viselő tájház a méhek, a méhészet, a méz készítés, a méz gasztronómiai, egészségmegőrzési és egyéb felhasználási lehetőségeit mutatja be. 

A Kebele patak partján a Goezer malom majd’ 100 évig működött, ma műemlékként állít emléket az egykori molnároknak. A Ratkovci patak vize a Casar malmot hajtotta, ma felújítva, korhű berendezéssel várja a műszaki örökség iránt érdeklődőket. Külön érdekesség benne a Francis turbina és a hatalmas, fagáz meghajtású dugattyús gép.

A szentlászlói méhészeti kiállítás helyszíne – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho

A közelben a lepkék életét bemutató tanösvényt járhatjuk végig. A kerékpárosok számára is számtalan tematikus utat jelöltek ki, hogy igazi élménnyé váljon a túra, ne csupán a táj szépségét csodálják a drótszamárról.

Az Édes út például a határon átívelve köti össze az édes pontokat, a mézeskalács-készítőket, a méhészeket.

Akik szeretik az elhagyatott helyeket, akik urbex-rajongók, azoknak igazi csemegét kínál a XIX. század végén épített pártosfalvi Matzenauer-kastély.

A pártosfalvi Matzenauer-kastély romjai – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho

A térkép jelzi, de útba igazító tábla nincs. Nem nehéz azonban rálelni a romjaiban is csábító, titokzatos épület-maradványra. A neoklasszicista stílusban épített kastély utolsó tulajdonosa Carl von Matzenauer osztrák konzul volt, akinek különféle feljegyzései, könyvei, valamint fegyver- és festménygyűjteményei maradtak fenn.

Az egykor páratlan szépségű kastélyból és az azt körülvevő parkból ma már csak a családi címer maradt épségben, az egykor szépen gondozott parkot pedig mára csak néhány termetes fa jelzi.

Az égig érő platánfák alatti padokon el lehet merengeni a múlton, a ház falai között rejtőző történeteken. Magam egyedül jártam ott egy csöndes délelőttön, különös hangulata volt a fákon átszűrődő fényben játszó épületnek. Olykor egy-egy darab súlyos pattanással vált le a platánok kérgéből, és hullott alá a borostyánok és az elvadultan kéklő hortenziák közé. Mesebelien félelmetes élmény!

A domonkosfai Szent Márton templom – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho

Domonkosfán két templom is figyel a falura a dombtetőről. A Szent Márton templom a környék legrégebbi, román kori temploma.

Bélletes kapujának különlegessége az Agnus Dei, vagyis Isten bárányának ábrázolása. Itt a kő domborművön bárány helyett nőstény oroszlán tartja a keresztet.

A településen két régi malom, egy faszerkezetű, egyszerű harangláb is található, amely harangját a mai napig kézi erővel kongatják. Itt van az egykori Kalamár ház, amely ma Domonkosfai porta néven a Šalovci Község Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösségnek és rendezvényeinek otthona, tájházzal, múzeummal.

Domonkosfai porta – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho

Hódoson az Őrtoronyból megcsodálhatjuk szinte az egész Őrséget. Végigpásztázhatjuk a Kerka völgyét, a megművelt földeket, a zöldellő erdőket, az itt-ott kibukkanó épített örökséget. Kapornokon téglából épített őrtoronyba mászhatunk fel, és miközben gyönyörködünk az alattunk elterülő tájban, jusson eszünkbe a második világháború után épült őrtornyok és vasfüggöny. Jó alkalom arra, hogy meséljünk erről gyermekeinknek, unokáinknak, hogy mit jelentett akkoriban a „határ”. Így talán jobban meg fogják érteni, hogy az, ami nekik természetes, határok nélkül élni, az nem volt mindig így.

Hódoson kellemes kis tó várja horgászparadicsommal és gazdag vizes élőhellyel a kikapcsolódni vágyókat. A Dolányi patak duzzasztásával keletkezett tó körül tanösvény és madármegfigyelő torony mutatja be vízi élővilágot.

A sok madár mellett akár vidrát is láthatunk, a tó felszínén nyáridőn kecses tündérrózsák ringatóznak.

A domonkosfai evangélikus templom – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho

Nem meséltem a muravidéki apró templomok, a fából ácsolt haranglábak, a múlt emlékeit őrző tájházak sokaságáról, mert ezekről olyan sok információt lehet kapni a Muravidék honlapján is. Ahogyan az éttermekről, falatozókról, amelyekben megismerhetjük a környék gasztronómiáját.

A vidék népi táplálkozásának nyomai még ma is tettem érhetők a dödöllében, a gibanicában, a hökkön sült perecben, a rozs, a hajdina, a köles, a kerekrépa széleskörű felhasználásában.

Az egykori rapsickodás, vagyis orvvadászat emlékei jelennek meg a vadételekben. Nem meséltem az itt élő, barátságos emberekről, akikkel oly jó szóba elegyedni, és akik oly szeretettel mesélnek a muravidéki életről. Kimaradt sok település, hiszen egyszerre nem lehet egy vidéket teljesen bekebelezni. Kell hagyni nézni-, gyalogolni- és kóstolnivalót legközelebbre is. Mert ide egy másik évszakban feltétlenül vissza kell térni.

Nyitókép: Halmos Monika @rozsakunyho