A jó egyensúlyozási készség nem arra korlátozódik, hogy valaki meddig képes fél lábon állni, vagy mennyi ideig képes egy jóga ászanában maradni. Sokszor amiatt történik meg a baj, mert nem vesszük észre, hogy megváltozott a környezet körülöttünk, jön egy lépcsőfok, vagy hiányzik egy térkő a járdán. Az egyensúlyozás sokkal összetettebb, mint gondolnánk.
Az egyensúlyfejlesztő gyakorlatok abban segítenek, hogy a core izmok erősítésével javuljon a test hétköznapi tevékenységekhez és a sportoláshoz elengedhetetlen stabilitása, és hogy csökkenjen a sokszor komoly problémát jelentő elesések száma idősebb korban. Mivel a kor előrehaladtával romlik a propriocepció, vagyis az az érzék, amivel a testünk helyzetét, mozgásait figyeljük a térben,
mindenképpen időt kell fordítani az egyensúly fejlesztésére.
Az egyensúlyozási gyakorlatok hatása az agyra
2017-ben a Nature szaklapban tettek közzé egy tanulmányt, amely szerint a rendszeresen végzett egyensúlyozási gyakorlatok többek között az agy egészségét is javíthatják: nemcsak a memóriát, de a térbeli tájékozódást is fejlesztik. A térbeli tájékozódás különösen fontos a gyerekek esetében, hogy később ne legyen gondjuk az írással, olvasással vagy a számolással, ám a felnőtteknek sem kell, hogy elérhetetlen álom legyen egy ismeretlen helyen való magabiztos navigálás, vagy egy bonyolultabb IKEA-bútor összeszerelése.
A tanulmányba hetven, különböző korú, egészséges embert vontak be, akik nem sportoltak, és nem rendelkeztek rendkívüli egyensúlyérzékkel sem. Két csoportba osztották őket, és az egyik csoport tizenkét héten keresztül egyensúlyfejlesztő edzéseket végzett. Az edzésprogram előtt és után tesztelték mindkét csoportot, memóriagyakorlatokat és a térbeli tájékozódási készség felmérésére szolgáló feladatokat végeztettek velük. Csakis az egyensúlyfejlesztő gyakorlatokat végzők esetében volt kimutatható pozitív változás.
Azt már tudjuk a kutatásokon alapuló hivatalos ajánlásokból, hogy a testmozgás úgy általában az agyunknak is jót tesz, ebből a tanulmányból pedig az is kiderült, hogy az egyensúlyt fejlesztő gyakorlatokkal más területeit is stimulálhatjuk az agyunkat, mint a futással például. Éppen úgy fejlesztjük ilyenkor elménket, mintha egy új nyelvet tanulnánk, vagy például a gitározás rejtelmeivel ismerkednénk. Egy másik tanulmányban pedig arra a következtetésre jutottak, hogy az egyensúlyfejlesztési feladatok a kognitív funkciókat javítják, különös tekintettel a problémamegoldásra, a munkamemóriára és a munkahelyi teljesítményre idősebb korban.
Hogyan eddzem az egyensúlyérzékemet?
A szakemberek szerint a bringázás remek egyensúlyérzéket javító mozgásforma, hiszen egyensúlyozni kell ahhoz, hogy a kerékpár függőleges helyzetben maradjon. A szabadban ráadásul természetes akadályokat is le kell küzdeni, hiszen emelkedőre kell felkaptatnunk, padkáról kell lehajtanunk, ami mind-mind megdolgoztatja a koordinációs készségeinket és a javítja a vérkeringést is.
Ha nem biciklizés, akkor a tánc is hatékony formája lehet a gyakorlásnak, mert a tánclépésekhez megfelelő egyensúly és koordináció kell, az intenzívebb ritmus pedig megdolgoztatja többek között a keringési rendszert.
Létezik ettől sokkal egyszerűbb gyakorlat is: lehet labdát dobálni a gyerekünkkel az udvaron.
A művelet közben elengedhetetlen az egyensúlyozás, a koncentráció és a mozgás összehangolása.
A tajcsi, pilates, a jóga (különösen a dinamikusabb vinyasa jóga), sőt még az egyenetlen talajon való rendszeres gyaloglás is hosszú távon jótékony hatással lehet az agy egészségére. Gondoltál már arra, hogy fél lábon moss fogat? Ez is remek gyakorlat, ha bevezeted a mindennapi rutinodba. (Ha maradnál a jógánál, itt adtunk néhány tippet, melyik gyakorlatokkal érdemes otthon megismerkedni.)
A WebMD ajánlása szerint ezek is hasznos gyakorlatok lehetnek, ha otthoni edzésre vetemedne valaki:
- Állj úgy, hogy a testsúly az egyik lábadra nehezedik, a másik lábadat pedig kinyújtod oldalra vagy hátra. Utána cserélj, csináld meg ezt a másik oldalon is.
- „Kötéljárás”: a sarkad helyezd közvetlenül a lábujjaid elé, és haladj egy vonalban.
- Támaszkodás nélkül állj fel egy székről, majd ülj le.
- Úgy sétálj, hogy minden egyes lépés közben felhúzod a térdedet.
- Próbáld ki a népszerű Bosu labdát, amelyen számtalan egyensúlyfejlesztő gyakorlatot lehet végezni:
Ha már mennek a fenti gyakorlatok, nehezítheted is őket. Akár hosszabb ideig is benne maradhatsz egy pozícióban, vagy valamilyen mozgással egészíted ki a felvett helyzetet, esetleg csukott szemmel, vagy mindenféle támaszték nélkül végzed a gyakorlatokat.
Ha pedig kisgyereked van, akkor ne szégyellj felmenni vele a mászókára, mert neked is jót tesz, és óriási mókában lehet részetek.
Ajánljuk még:
Egy kis családi vállalkozás a cukorbetegek szolgálatában: ez a Power Fruit
Tudtad, hogy ez is magyar? – Tojásfehérjéből készít tejtermékeket egy szigetcsépi vállalkozás
Mi történik a gyerekkel a pszichológusnál, ha IQ-tesztet vesznek fel vele?
Aki a tudatába zárt emberrel is kommunikál – Horváth Sándor logopédussal beszélgettünk
A tizenhat éves Danóka hazaért az iskolából, azt mondta az anyukájának, nagyon fáradt, lepihenne. Mivel sok leckéje volt, kérte, hogy hat óra körül keltse fel, akkor majd nekiáll tanulni. A tanulást már nem tudta elkezdeni, mert nem tudták felébreszteni. Súlyos agyvérzést kapott. A kórházban több órán keresztül műtötték, de így is komoly tünetei maradtak vissza. Mindez tíz éve történt, azóta több helyen kezelték és ma is folyamatosan rehabilitálják. Közben leérettségizett, most egyetemre készül. Filmbe illő, ma is nehéz útján Horváth Sándor gyógypedagógus, logopédus kísérte és kíséri, aki több mint kétezer afáziás beteggel foglalkozott az elmúlt évtizedek során. Hihetetlen hivatástudata, számos tapasztalata, töretlen lelkesedése és gyógyulásba vetett hite tartja a pályán dacára a nyugdíjas kornak.
