„Az órák az életkedvemet adták vissza!” – Ősz fejjel az iskolapadban

Aktív

„Az órák az életkedvemet adták vissza!” – Ősz fejjel az iskolapadban

Gerontológiai közhely, hogy a szerszám és az agy közötti alapvető különbség az, hogy a szerszám a használatban kopik, az agy viszont szinten tartja magát, sőt: valamelyest erősödhet is. Tanulásra fel!

Ma már egyre többen tudják és értik, hogy ötven év felett a teljes egészséghez elengedhetetlen nemcsak a fizikai állapotfenntartás és a lelki egyensúly, hanem a szellemi karbantartás is: az agy mindkét nagy területének, féltekéjének folyamatos kihívása, edzése is

Az időskori tanulás nemcsak azért szükséges, hogy elkerüljük a demenciát (sajnos a száz százalékos elkerülést így sem lehet elérni, hiszen a probléma genetikai alapú), vagy lassítsuk a szükségszerűen minden embernél zajló lassú agyi leépülést, hanem azért is, mert a tanulás egy pozitív, kellemes mentálhigiénés ritmust és rengeteg plusz energiát is adhat! Ha ezt tudjuk, felmerül a kérdés, hogy milyen képzést válasszunk?

Mi az, ami a legjobbat adhatja nekünk?

Gerontológiai kutatóként az első válaszom a kérdésre az, hogy bármi, ami szellemi kihívást jelent és a tanulás örömét is megadja. Fontos, hogy jó legyen a közösség; ideális esetben az ember feloldódik, sokat nevet, és közben az agyát is karbantartja. Lehet ez egy szabadegyetem, egy szakmai tanfolyam (a mai világban sohasem késő új szakmát tanulni!), de kompetenciafejlesztő előadássorozat vagy kurzus is. Találkozhatunk vegyes/koedukált csoportokkal, ahol nemre és korra való tekintet nélkül gyűlnek össze, de ha úgy kényelmes, homogén közösségbe is jelentkezhetünk, ahol mondjuk csak ötven felettiek vannak. A lényeg, hogy jól érezzük magunkat!

Magyarországon ma már minden kategóriában hatalmas a kínálat, így ha valaki kizárólag csak szenior csoportban akar angolt, olaszt vagy németet tanulni, örömtáncra, csikungra, művészettörténetre, geopolitikai kurzusokra, jógára vagy jobb agyféltekés rajzra akar járni, számos lehetőségből választhat, még a COVID idején is. Elég elővenni kedvenc tanácsadónkat, a Google-t, és egy rövid kereséssel képzések tucatjaival találkozhatunk, általában elérhető áron. Persze nemcsak vállalkozások vagy művelődési intézmények, de az egyetemek is egyre több szenior szabadegyetemi képzést kínálnak, sőt: léteznek kifejezetten kompetenciafejlesztő képzések is a szeniorok számára. 

Mely kompetenciák azok, amelyek fejlesztése hasznos lehet időskorban?

Tulajdonképpen mindegyik, de kiemelkedően hasznos lehet a számítástechnikai és az idegennyelvi kompetenciák megszerzése. Előbbi azért fontos, hogy eligazodjunk az újabb és újabb eszközök világában, s kommunikálni tudjunk szeretteinkkel, ha azok távol vannak tőlük – sőt, a kikapcsolódás egy új formája is lehet, ha megtanulunk a számítógépen vagy a telefonon játszani! Az idegennyelvi képzések pedig azért nagyon fontosak, mert a nyelvtanulás az agy legtöbb területét egyszerre mozgatja meg.

Nagyon fontos még a kommunikációval kapcsolatos, az együttműködést és a problémamegoldást segítő készségek fejlesztése, melyeket a pszichológusok vezette tréningeken, a drámajátékokon és egyéb kiscsoportos foglalkozásokon lehet erősíteni.

Joggal kérdezhetik: mérhető-e a tanulás sikere?

A válaszom az, hogy igen, sőt: nagyon sokféleképpen mérhető ez a siker!

Nem egyértelmű eredmény az, hogy pár éve egy munkanélküli, 57 éves hallgatóm a Kreatív írás kurzuson úgy megtanult önéletrajzot írni, hogy felvették egy harmadik kerületi postára ügyfélszolgálatosnak? Nem eredmény az, hogy egy 55 éves ember két év nyelvtanulással szerzett alapfokú nyelvvizsga után motoros pizzafutár lett egy belvárosi cégnél?

És akkor nem szóltam arról a sok emberről, aki egy-egy angol- vagy németóra után széles mosollyal az arcán lép ki a teremből, esetleg egy művészettörténeti foglalkozás után túrát szervez társaival a Magyar Nemzeti Galériába, vagy a Skype sikeres letöltése után minden este a város vagy a világ másik végén élő rokonaikkal beszélget. Ezek nem kitalált történetek: mindegyiknek tanúja voltam már életemben. De nem mindig kell a nagy történeteket kergetni, az apró sikerek is fontosak, legalábbis nekem sokat jelent, mikor egyszerűen és világosan azt mondják: „az órák az életkedvemet adták vissza!”

Örvendetes, hogy ma már a szeniorképzési területen hazánkban is egyre inkább a bőség zavara a jellemző, így mindenkit bátran ösztönzök arra, hogy merjen nagyot álmodni, a szellemi karbantartás és egészség érdekében próbálja ki az időskori tanulást – biztosan nem fog csalódni!

Ajánljuk még:

„ÖLTÖZKÖDJÖN MÁR A KORÁNAK MEGFELELŐEN!” – A NARANCSSÁRGA HAJÚ, MŰKÖRMÖS NYUGDÍJASOK VÉDELMÉBEN
KORTALAN SZÉPSÉG: MIT TANÍTANAK A NŐIESSÉGRŐL A 100 ÉV FELETTI NŐK?
TUDOMÁNYOSAN BIZONYÍTOTT TÉNY: AZ IDŐSÖDÉS BÖLCSEBBÉ TESZ!

Valóban csak rajtunk múlna az időskori jó egészségi állapot?
A napokban figyelmes lettem egy mozgásstúdió hirdetésére: az egyik fényképén egy éppen a konditeremben gyúró, látványosan kidolgozott izomzatú asszony, a másikon az ablakon szomorúan kirévedő, nagyon idős, ősz nagymama ült. A képek alatti felirat lényege a következő volt: „rajtad múlik, melyiket választod, mind a kettő hetvennégy esztendős”.