Vulkánmaradványos, várakkal teli, de alig ismert kirándulóhely – fedezd fel velünk a Karancs-Medves hegységet!

A Karancs-hegység 5-600 méteres domborulatai, a Medves fennsík határon átnyúló vonulata, Salgó és Somoskő várának környéke sok meglepetést tartogat. Bár ez a vidék nem tartozik a legnépszerűbb kirándulóhelyek közé, látnivalói mindenképpen megérnek nemcsak egy túrát, de akár egy néhány napos tartózkodást is. Az új, osztott pályás 21-es út kellemes utazást ígér a fővárosból, és ahogy haladunk észak felé, úgy vesznek körbe egyre jobban a hegyek. Salgótarjánig közösségi közlekedéssel is egyszerűen eljuthatunk, a látnivalók többsége pedig innen könnyen becserkészhető.

A tömegturizmustól távol magasztos erdőket, jól jelzett túra- és kerékpárutakat találunk, és elmerülhetünk a föld alatti rejtelmekben is.

Mi most Salgótarjántól északra barangoltunk, Somoskőújfaluból indulva. A két várat egy élményteli körtúrára fűzhetjük fel, nem több, mint tíz kilométer így a ránk váró távolság. Somoskőújfalu kedves kis település, a vár impozánsan magasodik fölé. Különös helyzet, hogy a vár maga már Szlovákia területére esik – egykor így húzták meg a határokat. Aggodalomra semmi ok, határellenőrzés természetesen ezen a szakaszon sincs, a várat ugyanúgy meglátogathatjuk, a kilátás pedig odafentről egészen elképesztő.

 Somoskő vára

A vár alatt, a Somoskő Váralja Emlékparkban a Petőfi-kunyhó őrzi emlékét annak, hogy költőnk egy ízben itt hajtotta álomra fejét. A Várhegy oldalában egy érdekes bazaltömlést is megfigyelhetünk: egykor – úgy két és félmillió évvel ezelőtt – vulkánok működtek ezen a vidéken. A vulkáni tevékenység ma is látható maradványaival több helyen találkozhatunk a Medves-fennsíkon. Ez Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű bazalt-fennsíkja, amelynek egy része átnyúlik Szlovákiába. Nevének eredete arra utal, hogy egykor barna medvék tanyáztak errefelé. Hogy most van-e medve, abban nem lehetünk biztosak, de mindenképpen érdemes figyelni a kezelő, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának tájékoztatására, ha errefelé indulunk.

Arra is érdemes gondolni, hogy a lábunk alatt szén lapul. Megannyi bányajárat és külszíni fejtés árulkodik a környező bányászat múltjáról és jelenéről. Salgótarjánban a Bányamúzeumban részletesen is megismerhetjük a bányászéletet, a XIX-XX. század bányászati technológiáját és a vájárok által kitermelt kőzet titkait. Nem csupán esőprogramnak ajánljuk!

A vulkáni tevékenységből kaphatunk ízelítőt a salgóbányai Geocsodák Házában vagy az eresztvényi Geoparkban. Ez utóbbi mellett több turistaút is elhalad, és néhány lépésre tőle találjuk a Madárparkot. A néhány éve megújult Madárpark főleg a kisgyermekes családok számára lehet vonzó úti cél, hiszen játékos módon ismertet meg a környék gazdag madárvilágával. Találunk madárodúkat és az erdészek olyan növényeket is telepítettek, amelyekben remek búvóhelyet lelnek az erdei madarak. A közelben végigjárhatjuk az erdei tornapályát, és meglátogathatjuk a Boszorkány-követ.

 Eresztvényi kőbányák tanösvény 

Az Eresztvényi kőbányák tanösvény az országban egyedülálló módon mutatja be a különböző kifejlődésű lávafolyások, vulkáni törmelékek és tufák szerkezetét. A kőbányászat által okozott tájseb-komplexumban vulkáni folyamatokat ismerhetünk meg, különlegességét a benne kialakult bányató adja. A tó vize olyan tiszta, hogy néhány éve országos hírűvé vált a benne felfedezett édesvízi medúzákról. 2019 őszén Komka Péter, az MTI nógrádi tudósítója lencsevégre is kapta az emberre ártalmatlan, néhány centiméter nagyságú példányokat.

Szinte bármely gerincről megpillanthatjuk Salgó várát, amely a 625 méter magas vulkáni kúpról néz farkasszemet a környékkel. Aki felkapaszkodik a várba, szabadon meglátogathatja, történetét kihelyezett táblák mesélik el az első említéstől, az 1300-as évektől egészen napjainkig.

 Salgó vára

Nekünk ennyi fért bele egy rövid, őszi napba. Maradt még számos látnivaló, amiért feltétlenül vissza kell térni. Megnézni a kazári tájházat, részt venni a Laskafesztiválon, felfedezni a Zagyva forrásvidékét, a Baglyaskő Vár Természetvédelmi Látogatóközpontot. Megkóstolni a masinán sült laskát és jóllakni sztrapacskából. Megnézni Rónafalu felett a Réti keresztet, Bárnán a különleges keresztutat és a haranglábat.

Feltétlenül végig fogunk gyalogolni a határ mellett haladó, és az azon átívelő tansövényeken, aztán felmászunk a kilátókba, ahonnan, ha szerencsénk van, akár a Tátra hósipkái is ránk mosolyognak. És akkor még át sem tértük a 21-es út nyugati oldalára, ahol szintén napokon át barangolhatunk erdőkben, ősleletek és sziklaképződmények között. Lehet, hogy a Karancs-Medves visszatérő látogatói leszünk jó időre?

Fotók: Halmos Monika @rozsakunyho