Virágos fénykor, tragikus végjáték: egy gazdag család nehéz sorsa

A messzi 1882-ben Trefort Ágoston kezdeményezésére adta át a Főváros az újonnan születő, Budapesten létesítendő Magyar Képzőművészeti Akadémia számára a mainál sokkal nagyobb, beépítetlen 4100 négyszögölnyi területet. Állami és fővárosi szándék szerint „apróbb részekben méltányos feltételek mellett kizárólag oly hazai művészeknek fog eladatni, akik a fővárosban letelepedvén ott maguknak önálló műtermet, otthont akarnak létesíteni”.

Az első, aki az igen méltányos telekvásárlási lehetőséggel élt, Aggházy Gyula festőművész volt. Háza a Kmetty György és hajdan Epreskert, majd Munkácsy Mihály utcák sarkán állt. Ez volt az első olyan műteremház Budapesten, ami célzottan festőműteremmel épült. A terveket Benczúr Béla, Benczúr Gyula testvére rajzolta. Ezek sajnos már nincsenek meg, az egy, a házról fennmaradt kép távolból mutatja a villát, nagy fák mögött, amiket mára nehéz a Munkácsy Mihály utca 16. helyére képzelni.

Ezt a telket, rajta a házat 1909-ben dr. Hirsch Alfréd üzletember vette meg. Az egyemeletes, tornyos műteremházat lebonttatta, és helyére egy modern vonalakkal büszkélkedő villát terveztetett kora divatos építészeivel, Bálint Zoltán és Jámbor Lajos irodájával.

Ugyanezen építészeknek több, szebbnél szebb házát lehet a környéken megcsodálni: az ugyancsak a Hirsch-család tulajdonában épült, az Andrássy úton ritka szecessziót képviselő 130-at, és a Benczúr utca 42. és 44-es számú épületeket.

Hirsch Albert édesapja Mannheimből került Pestre, gabonakereskedéssel foglalkozott. Fiát Pest után Strasburgban, Freiburgban, Münchenben és Párizsban járatta egyetemre, majd szakmai gyakorlatra Londonba küldte. „Komoly, puritán, takarékos ember dr. Hirsch Albert, (...) őseinek, a német kereskedőknek tisztánlátása, szolid, becsületes gondolkodása, egyszerűsége él benne. Szereti és becsüli a munkát, és csak ezen keresztül tud elképzelni bármilyen karriert” – írták róla 1931-ben.

Hirsch Hatvany Lajos egyik estélyén ismerte meg Hatvany Irént, a házigazda húgát. „Finom úrilány volt, sötétbordó Alfa-Rómeóján furikázta a sofőr.” Alfréd feleségül vette Irént, és ezzel benősült a második világháború előtti Magyarország egyik leggazdagabb családjába, akik a magyar gazdaságtörténet egyik, ha nem a legsikeresebb vállalkozását vezették: Hatvany-Deutsch család 1881-ben vette meg az elavult Nagysurányi Cukorgyárat, majd 1889-ben Hatvan városában épített egy újat, amely a XIX. század végére Európa legnagyobb cukorgyára lett. Ezzel a Hatvany-Deutschok megteremtették a magyar cukoripart, 1911-re a magyar cukorgyártás fele az ő kezükben volt.

1913-ban meghalt Deutsch József, végakarata szerint dr. Hirsch vette át a vállalat irányítását, 1918-ban az Epreskert melletti villa tulajdonosa mint a Magyar Szentkorona Országainak Cukorközpontja képviselője szerepel háza iratain.

1925-ben dr. Hirsch Albert, a Nagysurányi és az Alföldi Cukorgyár Rt vezérigazgatója a Várban vett házat, az Úri utca 40. alatt, azonban itt sem lakott sokat a házaspár. Legszívesebben és leghosszabban az 1867 óta a Hatvany-Deutsch család tulajdonában lévő, XVIII. századi volt Grassalkovich-kastélyban tartózkodtak Hatvan városában, különösen Irén, aki a kastély fénykorát jelentő, 1910-es felújítást követően volt a kastély háziasszonya.

Keze alatt 1910-ben a park is megújult: Olaszországból hoztak szobrokat és szökőkutakat, télikertjük híres volt a szebbnél-szebb trópusi növények, virágok neveléséről, amikből eladásra is termeltek.

Nagy társasági életet éltek a 32 szobás barokk kastélyban. Hatvany Irén testvéreinek, Lajosnak és Ferencnek hála a kor színe-java megfordult itt. A magyar irodalom bőkezű mecénásaként ismert Hatvany Lajos – aki egyébként nem túl szívesen, főleg csak barátai kedvéért és társaságában járt itt – a magyar irodalom elitjét nyaraltatta itt, míg Ferenc baráti köre pedig festők, szobrászok, grafikusok bohém társaságát biztosította a békeidőkben.

Gyakran járt itt Ady, József Attila. Utóbbi, megismerkedésük évében, 1926-ban hónapokig élvezhette a bárónő vendéglátását Hatvanban a szintén Irénnek és testvérének, Hatvany Lajos anyagi támogatásának köszönhető bécsi és párizsi tartózkodásai közt. De bejáratos volt a hatvani kastélyba Bródy Sándor, Heltai Jenő, Hunyady Sándor, valamint Hatvany Ferenc legjobb barátja, később, a háború alatt életének megmentője, Czóbel Béla és felesége, Modok Mária is, valamint Szmrecsányi Ödön grafikus és Csók István. Olyan színészlegendák is megjelentek vélhetően kivételes összejöveteleken, mint Jászai Mari és Bajor Gizi. És persze Thomas Mann, aki a Doktor Faustusban meg is örökítette a háziasszony Hatvany Irént Mme de Tolna alakjában...

1935-ben pedig Klaus Mann is járt a barátságos hatvani kastélyba. Naplójában erről így emlékezik: „kirándulás a Hatvany házaspárral a birtokra Hatvanba. Szép út. Igen meleg nap; tágas, sík, némileg poros táj. – Nagyszabású löncs a birtokon: Hatvany húga és fivére, kis termetű, öregecske angol nő, csődbe ment bécsi bankigazgató, magyar festők, a múzeumigazgató Petrovics (épp most bocsátották el, nagyon beteg volt, rokonszenves ember jóindulatú szemekkel). További vendégek. – Délután megnéztük a parkot; lovak a legelőn, szőlőskertek – fürtök a présben, megkóstoltuk a mustot; virágkertészet, hatalmas színes csokrot válogattak össze őszi virágokból. – Tea. Visszaút.”

A boldog békeidőknek a német megszállás vetett véget.  A Hatvanyak pesti otthona és cégközpontjaként szolgáló a Nádor utca 2-ből Hirsch Albert először a Kecskeméti utca 4. padlására menekült, ahol barátja és üzlettársa, Medve Miklós rejtegette.

Innen 1944 húsvétján került egy egészen kivételesen bátor orvos, bizonyos dr. Jánó Albert szemész, egyetemi tanár, a MÁV-kórház főorvosa otthonába, aki féléven át bújtatta a Hirsch-Hatvany házaspárt. Nem mindennapi hőstettről beszélünk, hiszen a doktor háza csupán méterekre volt Adolf Eichmann-nak (a Tungsram vezérigazgatójától, Aschner Lipóttól rekvirált) Apostol utcai villájától. A mára lebontott Bolyai utca 20-ban élt így 1944 áprilisától októberig dr. Hirsch Albert és Hatvany Irén. Nappal nem mozdultak ki merész házigazdájuk otthonából, éjszakánként hármasban jártak sétálni a környéken, ami, lévén Eichmann gyakorlatilag a szomszédjuk volt, nem volt veszélytelen vállalkozás.

Mégsem erről a féléves, hajmeresztő vállalkozásról híres szegény Hirsch-házaspár sorsa. Velük történt a német megszállás időszakának leghíresebb és talán legmegrázóbb árulása. Lányukhoz, Hirsch Emmához készültek Svájcba, egymillió pengőt fizettek a pilótának az útért. A Budaörsi Repülőtéren a repülőről hurcolták el őket a németek, Auschwitzban haltak meg mind a ketten.

A Munkácsy Mihály utcai premodern villának több tulajdonosa volt az elmúlt 100 év alatt, tragikus sorsú építtetőjére semmi nem emlékeztet.

Forrás: Helyszínbejárás 2021 április,
Sárközi Mátyás: Vérbeli Várbeliek című könyve
Gábor Eszter: Az Andrássy út körül című könyve