Világviszonylatban változóban van a kenyérhez való viszonyunk

ZónánTúl

Világviszonylatban változóban van a kenyérhez való viszonyunk

A holland Innova Market Insights piackutató minden évben közzéteszi azokat az fogyasztási trendeket, amelyek meghatározzák a különböző élelmiszerek fogyasztásának globális alakulását. Egyik ilyen trendelemzésük a sütőipari termékek kategóriájára vonatkozik, Nézzük, melyek az idei trendek a kenyér- és egyéb pékségi áruk piacán!

Az Innova Market Insights Top Trends 2024: Bakery – Global kutatása szerint az alábbi jelenségek rajzolódnak ki a kenyérhez és a péktermékekhez való viszonyunkban:

Középpontba kerülnek az összetevők

Már a 2023-as elemzés is azt mutatta, hogy a vásárlók egyre tudatosabban figyelik az élelmiszerek összetevőit, és ezek alapján döntenek a különböző péktermékek beszerzésekor, ezért aztán a gyártók egyre inkább törekszenek arra, hogy a kulcsösszetevőket hangsúlyozzák a termékek marketingjében, csomagolásán. Most már nyugodtan mondhatjuk, hogy évek óta egyértelműen látszik a beltartalmi értékek fontossága a vásárlói preferenciák alakulásában, és idén az is kirajzolódik, hogy a magasabb fehérjetartalmú készítmények egyre népszerűbbek. A trendkutató szerint világszerte legalább minden ötödik fogyasztó a pékárukat jelölte meg kedvenc fehérjeforrásaként, a magasabb fehérjetartalmú kenyerek és pékáruk fogyasztásának motivációjaként pedig az állóképesség és az energiabevitel mellett a súlykontrollt nevezték meg. Éppen ezért világviszonylatban érzékelhető trend a gyártók részéről, hogy keresik a módját a mikrobális fehérjék, a probiotikumok és a kollagén beépítésére a különböző termékekbe.

Fotó: Unsplash / Sergei Savchiuk

Egyre hangsúlyosabbá válik a preventív gondolkodás

A megkérdezettek közül háromból egy fogyasztó nyilatkozta, hogy törekszik a rostdús táplálkozásra egészsége megőrzése érdekében, a gabonafélék rostjai pedig ebben nagy szerepet játszanak: többek között a csontok egészségét is védik. Világszerte több mint minden harmadik fogyasztó azt állítja, hogy a testsúlykontroll és a kiegyensúlyozott, egészséges étrend betartása a legfontosabb lépések az egészséges öregedés támogatásában. Ezt a fogyasztói tudatosságot látjuk visszaköszönni a pékáruk összetevőinek változásában és a róluk való kommunikációban: például

az elmúlt három évben 17 százalékkal nőttek a szív egészségére vonatkozó információk a pékségi termékek csomagolásán

– főként az idősebb nemzedéket megcélozva –, és a fitt megjelenésre vonatkozó pozitív információk – inkább az ifjabb korosztályt megszólítva.

Fotó: Unsplash / Vicky Ng.

Kényeztetés és egészség kettőse szorosan összekapcsolódik 

Az egészséges legyen finom: ezt fejezi ki az a fogyasztói igény, amely az elmúlt öt évben 14 százalékos növekedést eredményezett az egészséges, de élvezetes, kényeztető pékáruk piacán. Ugyanakkor egyre szívesebben mondunk le az élvezeti értékről az egészséges alternatíva javára. Amikor viszont elcsábulunk, inkább választunk olyan snackeket, amelyeket egészségesebbnek ígér a gyártó: tavaly világszerte 52 százalékkal nőtt az egészséges nassolnivalónak jelölt sós snackek fogyasztása. 

Népszerűbbé válnak a környezettudatosság szellemében előállított termékek

A fogyasztók egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a környezettudatosságra utaló információkkal ellátott termékek iránt. Pontosabban: a fogyasztók a természetvédelmet tartják a márkáktól és a vállalatoktól leginkább elvárható, kívánatos környezettudatos működésnek, és ezt a termékek előállításában és megjelenésében is szeretnék viszontlátni. 2020 és 2023 között 37 százalékkal nőtt azon élelmiszeripari és italtermékek száma világszerte, amelyek erdővédelemmel kapcsolatos értékeket jelöltek meg csomagolásukon. A sütőipari piacán jelentős növekedést a szén-dioxid-kibocsájtás mérséklésére történő vállalások hozták: 48 százalékkal nőtt az erre utaló termék száma.

Igen magas, 383 százalákos növekedést tapasztalunk 2022-2023 között a regeneratív mezőgazdaság tematizálása terén az élelmiszeripari termékek körében.

Fotó: Unsplash / Serghei Savchiuc

A helyi termékek nemzetközi karrierje

Miközben világszerte három fogyasztóból kettő azt állítja, hogy nyitott az új, a világkonyhából érkező készítmények és ízek kipróbálására, az Innova Market Insights sütőipari trendekre vonatkozó kutatása szerint

a fogyasztók egyre inkább értékelik a helyi forrásból származó összetevőkből készült sütőipari termékeket.

Arra a kérdésre, hogy mely termékkategóriákban keresik a helyi forrásból származó összetevőket, a fogyasztók a kenyeret és a kenyértermékeket választották első helyen. Emellett a fogyasztók több mint fele világszerte azt állítja, hogy aktívan figyel a helyből származó összetevőkre vonatkozó jelölésekre a csomagoláson és a speciálisan helyi származást jelző címkékre. Az élvezeti érték és az egészségügyi előnyök kombinációja mellé tehát egyre fontosabb szempontként fészkeli be magát a környezettudatosság, a fenntarthatóság szempontja is – ez többek között annak is köszönhető, hogy egyre több fiatal fogyasztó lép piacra.

Fotó: Unsplash / Bas Peperzak 

A globális trend a magyarok fogyasztásában is megfigyelhető, ugyanakkor hazai sajátosságokat is jeleznek a korábbi években publikált magyar adatok: míg a kenyérfogyasztás a koronavírus idején csökkenést mutatott, és azóta is inkább stagnál, a péksüteményekből 2014 óta egyre több fogy – 2014 és 2019 között megduplázódott a péksütemény-fogyasztásunk –, ami azt is jelentheti, hogy egyes péksüteményeket kenyér gyanánt fogyasztunk, például szendvicsalapként. Emellett jelentősen megnőtt a reforméletmódot támogató pékáruk iránti kereslet és a mentes alternatívák iránti igény, tehát összességében kevesebb kenyeret eszünk, de egyre magasabb arányban döntünk minőségi elvek alapján a pékáru vásárlásakor.

Ajánljuk még:

Cívisek és hajdúk öröksége – Debrecen, Hortobágy és a Tisza-tó csodája

A hamvaiból újjáéledő főnixmadár – ez Debrecen egyik jelképe, ha pedig jobban megismerjük Magyarország második legnagyobb városának történelmét, jelenét és a környéket, érthetővé válik, miért. A honfoglalás utáni kereskedelmi útvonalak kereszteződésénél jött lére, majd a 16. században vallási és oktatási központtá vált. Működésének egyik legfontosabb társadalmi hatása az, hogy felemelte a magyar parasztságot. Ez a pezsgő nagyváros a térség arculatát formáló erők esszenciája, a magaskultúra kedvelői számára ugyanúgy tartalmas programokat kínál, mint a családdal érkezőknek.