ZónánTúl

Téli varázsvilágra leltünk a Pátyi Pincehegyen – a főváros tövében kirándultunk

Régen pátyolgattam a gondolatot, hogy végigjárjam, megismerjem a Pátyi Pincehegyet. Közel is van, izgalmasnak tűnik, hiányzott a pincefotó-gyűjteményemből. Közelsége miatt váratott magára, de egy napsütötte téli napon bakancsot húztunk – nem kellett csalódnunk, a látvány gyönyörűséggel töltötte el a szívünket.

A Budai-hegységben számos ismertebb kirándulóhely van, mint Páty és környéke, jóllehet ez a kedves település a hegység nyugati pereme, a Zsámbéki-medence kapuja. Szoros összeköttetésben áll a fővárossal, az agglomeráció népszerű lakóövezete. Mivel több túraútvonal is érinti a települést, meglátogatását felfűzhetjük egy hosszabb túrára is.

Páty kirándulás pincehegy

 

Jómagam nagyon szeretem a pincefalvakat, pincesorokat, és így is mondhatom: a Pátyi Pincehegy különösen hangulatos. Télen is megér egy kiadós sétát, mert jól karbantartott utakon járhatjuk be a pincehegyet. A környéken ez a legegységesebben megmaradt pincesor, ami nem is egy sor, hanem sorok összessége, hiszen a dimbes-dombos felszínen több szinten találhatjuk az egyszerűségükben is tekintélyes pincéket. A pinceajtók fölé vésett évszámok tanúsága szerint az 1800-as évek kedveztek leginkább a bortárolók építésnek. A löszös-agyagos talajba vágott pincéket mészkővel bélelték ki, a homlokzatuk terméskő vagy simára vakolt tégla. Egységesen nagy ajtó és két parányi ablakszem néz a kanyargós út felé, az egymás mellett és felett álló kis pincék messziről olybá tűnnek, mintha kis manók csücsülnének a fák alatt.

A legnagyobb, figyelemre méltó épület a skót bencések egykori dézsmapincéje.

A fenyőkkel, hársakkal, akácokkal, kőrisekkel és diófákkal ligetes erdőben felüdülés a séta. Sehol egy lélek, téli madárdal, levél zizzen, ág reccsen, szinte halljuk, ahogyan olykor felsóhajtanak a fák.

Kóstolásra előzetes bejelentkezéssel van mód, és a rendszeresen megrendezett „nyitott pincék” alkalmakon. Mi is visszatérünk, mert a pincehegy-élmény nem teljes mindaddig, míg a hordók titkait nem ismerjük, míg a hegy levét nem kortyoltuk!

Páty kirándulás pincehegy

 

Aki csak a túra kedvéért jönne erre, az sem csalódik majd. Ha csak a helyi szőlőkről elvezett utcákat barangoljuk be, az már felér egy rendes napi gyaloglással. Ha hosszabb és az izmokat jól megmozgató túrát tervezünk, akkor is jó kiinduló- vagy végpont lehet a Pátyi pincehegy. Innen jól jelzett turistaúton gyalogolhatunk el a Hidegvölgyi erdei pihenőn át a Nagy-Kopasz hegyen át a Csergezán Pál-kilátóig. Ahogyan a hegy neve is utal rá, viszonylag gyér itt a növényzet, kárpótol viszont a csodálatos körpanoráma. Ha fagyos időben kelünk útra, a dércsipkézte bogyók, a zúzmaraköntösben libegő száraz füvek, a fehérbe öltözött erdei fenyők biztosítanak fotótémát. A vörösfenyőből épült kilátó a Budai-hegység legmagasabb csúcsán, 559 méter magasan ékeskedik. Ha megmásztuk a 100 lépcsőfokot, és szerencsénk van, szabad szemmel becserkészhetjük Százhalombatta jellegzetes kéményeit, az esztergomi bazilika kupoláját és a környező hegyeken túl a Márta bérceit.

De más irányba is indulhatunk, hiszen a Budapestről Pannonhalmára tartó Szent Jakab zarándokút is útba ejti a pincesort, ha ezt a jelet követjük, elérhetjük a budakeszi kegytemplomot és Makkosmárián át a Normafát. Az ellenkező végpont felé haladva Pannonhalmán át egészen Pozsonyig tarthat a gyalogos zarándoklatunk, bár ez már többnapos, és komolyabb tervezést, szervezést, illetve megfelelő erőnlétet igényel.

Páty kirándulás pincehegy

  

Telki felé a Mária-úton gyalogolhatunk, változatos, szép erdőkön, hegyre föl és völgybe le. Telkiben ér véget – vagy mondhatnánk azt is, hogy itt kezdődik – az egészen a Gellért szállóig tartó Budai zöld túraútvonal. Nagykovácsin, a Budai hegység szépséges helyeit összekötve, majd Buda zöld területeit szalagként összefogva vezet keresztül a hegyeken. Telkiben meglátogathatjuk az Anna-vadászlakot a zöld jelzés mellett, vagy felkereshetjük az Öreg tölgyet és a nevét viselő tanösvényt, majd a Szent Jakab jelzést elérve visszakanyarodhatunk Páty felé, ahonnan elindultunk.

Fotók: Halmos Monika @rozsakunyho

Ajánljuk még:

Itt varázsigékkel óv a táj: járjuk be az Őrséget!

Természet és történelem. Mély erdők, simogató rétek, madárdal és fénylő csillagok. Érintetlen táj, egyszerű, hagyományos ételek. Sorolhatnám még, mi mindent rejt hazánk nyugati széle, az Őrség. El kell menni ide, egyedül vagy gyerekekkel, gyalogszerrel vagy két keréken, lelassulni vagy élményeket gyűjteni – vagy csak azért, hogy elvarázsolódjunk.