ZónánTúl

Sárkányeregetés, boszorkányság és óriásrántotta: hogyan ünneplik a húsvétot más országokban?

A tavasz a várva-várt felmelegedésen kívül számos ünnepet hoz magával, a legtöbben a húsvétot ismerik és várják. A keresztények Jézus feltámadását ünneplik, a kétnapos ünnepben viszont különböző országokhoz különböző népszokások is kötődnek. 

Húsvétkor a magyar hagyomány szerint a fiúk és a férfiak szépen felöltözve egy kis kölnivel útnak indulnak locsolkodni. A lányok sütnek-főznek, felkészülten várják a bejelentés nélkül érkező vendégeket. A locsolás után megajándékozzák őket egy-egy festett tojással, megkínálják őket itallal, süteménnyel. Ismerjük a régi falusi szokást is, amikor a házasodni készülő lányok a patakba mártva lettek meglocsolva, vagy jobb esetben „csak” egy vödör vízzel nyakon öntve.

Sokak számára furcsa szokás a miénk, ugyanúgy, ahogy minket is meglephetnek más országok húsvéti szokásai. Összeszedtem öt, számomra meglepő hagyományt, amiket a világ más pontjain űznek húsvét idején.

1. Franciaország és az óriásomlett

A dél-franciországi Haux városában 1973 óta minden évben, húsvéthétfőn elkészítik az óriási tojásrántottát a város főterén. Az hogy óriási, tényleg nem vicc: több mint 4500 tojásból áll (más források szerint 15 000 tojásból), és körülbelül 1000 ember lakik jól belőle. De miért?

A legenda szerint, Napóleon és serege Dél-Franciaországon keresztül utazott, megálltak egy kisvárosban, és omlettet ettek. Napóleonnak annyira ízlett az étel, hogy megparancsolta a városlakóknak, hogy szedjék össze a tojásaikat, és másnap készítsenek óriási omlettet seregének.

2. Bermuda szigete és a sárkányeregetés

Ahogy az egy trópusi szigeten természetes, a húsvét sokkal nyugodtabb és sokkal melegebb, mint nálunk Európában: Bermuda szigetén nagypénteken sárkányeregetéssel kezdik el a húsvét ünneplését. A gyakran kézzel készített, élénk színű sárkányok a tengerparton szállnak fel. Több kategóriában lehet versenyezni, beleértve a legjobb hagyományos bermuda sárkányt, a leginnovatívabb dizájnt és még sok mást.

Természetesen ennek a szokásnak is van története: a népi hiedelem szerint egy helyi, vasárnapi iskolai tanár, aki Krisztus mennybemenetelét magyarázta, egy Jézusra hasonlító sárkányt indított el, hogy segítsen a diákoknak megérteni a feltámadást. Így született a színes hagyomány, amit a helyiek és a turisták is egyaránt megcsodálnak évről évre.

 

3. Olaszország és a kocsi felrobbanása

Firenzében a helyiek a Scoppio del Carro néven ismert, 350 éves húsvéti hagyományt ünneplik, vagyis a „kocsi felrobbanását”. A tűzijátékkal megrakott díszes kocsit 15. századi színes jelmezekbe öltözött emberek vezetik végig a város utcáin húsvét vasárnapján, majd megállnak a dóm előtt. Ezt követően a firenzei érsek a húsvéti mise alatt meggyújt egy biztosítékot, amelyet kivezet a kocsihoz, és élénk tűzijátékot idéz elő. A szokás mögött meghúzódó jelentés a Visit Florence szerint az első keresztes hadjáratra nyúlik vissza, és a jó termést hivatott biztosítani.

 

4. Finnország, Svédország és a húsvéti boszorkányok

Finnországban és Svédországban a kisgyermekek – különösen a lányok – hagyományosan húsvéti boszorkánynak öltöznek, színes ruhát viselnek, festett szeplőkkel az arcukon. A szokás nagyban hasonlít a Halloweenhez: a kis boszorkányok házról házra járnak színes tollakkal és krepp-papírral díszített fűzfavesszőkkel, gonosz szellemek elűzésére mondókás áldást mondanak, cserébe pedig csokitojást kapnak. 

5. Guatemala és a nagy, színes szőnyeg

A dél-guatemalai Antigua városa színes szőnyegekkel borítja le utcáit a nagyhéten, a nagypénteki körmenetre készülve. A hosszú szőnyegek virágokból, színes fűrészporból, gyümölcsökből, zöldségekből és homokból készülnek. Gyakran olyan jelenetek borítják őket, amelyek fontosak az őket alkotó művészek számára. A díszítésben megjelenhet a vallástól kezdve a maja hagyományokon át a természetig és a guatemalai történelemig minden. Egyes szőnyegek akár 500 méteresek is lehetnek, a művészek sablonokat használnak a gyors összeállításukhoz. A nagypénteki körmenet előtti napon mindössze 24 órájuk van, hogy elkészítsék műalkotásaikat. Miután az embereknek lehetőségük nyílik megcsodálni őket, nagypénteken letörlik a színes szőnyeget, miközben a körmenet végigsétál rajtuk, felrúgva a homokot, kitörölve a mintákat.

Ha tetszett ez a cikk, ismerd meg a hímes tojás történetét is!

Források: itt, itt és itt

Ajánljuk még:

„A tárgyak élnek, könnyük van, emberkéz formálta őket, visszanéznek ránk” – az abroszok története

Érdekes személyiségformáló hatása van az időnek. Emlékszem, mikor fiatal lányként kirázott a hideg a szekrények mélyéről elővett megszürkült abroszoktól, amiken erős festékkel átitatott fonal rajzolta ki a mintákat. Nagyanyám ragyogó szemekkel simítgatta őket, én meg egyszerűen nem tudtam megérteni, mi ebben a szép. Aztán eltelt pár évtized, és ma már ámulva időzök a népművészet legkülönfélébb alkotásai előtt. Mert annyira csodálatosak azok az abroszok…