Repültünk vele, gyártottuk, és jók voltunk mindebben – a magyar hőlégballonozás hőskoráról

ZónánTúl

Repültünk vele, gyártottuk, és jók voltunk mindebben – a magyar hőlégballonozás hőskoráról

A magyar hőlégballonozás több évtizedes múltra tekint vissza, és a magyarok mind a gyártásban, mind a repülésben szép eredményeket tudhatnak magukénak. Egyesek pedig ma is sokat tesznek azért, hogy erről ne feledkezzünk meg.

Ballonos családban nőttem fel, a hőlégballongyártás és a ballonos repülés a mindennapjaink része volt. Édesapám, Sós Mihály a Pannónia ’76 Alapítvány titkára, a Ballonmúzeum egyik alapítója. Rég megtanultam tőle, hogy a hőlégballon a levegőnél könnyebb légijárművek kategóriájába tartozik. A meleg levegővel töltött ballon úgy emelkedik fel a talajról, mint a szappanbuborék. Csak csendes időben művelik, alig veszed észre, hogy felemelkedtél. Nincs ehhez fogható érzés, mintha magadtól repülnél! Csak néha hallasz egy-egy böffenést, ahogy a gázégő belefűt a kupolába, de sokszor teljes csend van. Hallod, ahogy a szüretelők beszélgetnek a domboldalban. Látod, ahogy barátságosan füstöl egy kémény a kis ház tetején. Néha elszaladnak az őzek a búzatáblában alattad. Máskor súrolod a fák tetejét az erdőben, szinte ki tudnád venni a madártojást a fészekből.

Amikor felszállsz, még nem tudod, hol fogsz leszállni, hiszen arra mész, amerre a szél visz.

Azért a ballon kapitánya gondoskodik róla, hogy a végén puha leszállásban legyen részed egyórás lebegés után a gyönyörű természet felett. Ez a romantikája, amit semmi más légijármű nem tud biztosítani.

Részese voltam annak az ünnepi pillanatnak, amikor megnyílt az Első Magyar Hőlégballon-történi Gyűjtemény, ismertebb nevén a Ballonmúzeum. Létrejöttének egyik oka az volt, hogy még nincs feldolgozva az a magyar repüléstörténeti fejezet, amit az újkori magyar hőlégballonozás jelent, márpedig az emlékek megőrzése érték. Igyekeztem összeszedni, mi mindent felejtünk el, ha elfelejtkezünk a ballonos múltról.

A magyar ballonozás hőskora

Az ember örök álma, a repülés hőlégballonnal valósult meg 1783-ban. Az első sikerek után elhalt ez a repülési ág, mert nagyon balesetveszélyes volt a kezdetleges technológia miatt. Az 1960-as években felfedezték a szabályozható propán gázégőt, és már könnyű, erős légzáró anyagok is léteztek, így megkezdődött az újkori hőlégballonozás korszaka.

Magyarország nyugati határát vasfüggöny zárta le ebben az időszakban, és Cocom-lista is tiltotta az új technológiák beengedését a kelet-európai országokba. Így csak egy rövid újságcikk jelezte az új repülőeszköz létezését. Mégis akadt egy ember Gulyás Géza repülőgép-szerelő személyében, aki csapatot gyűjtött maga köré 1976-ban, és vállalati támogatást szerzett ahhoz, hogy Magyarországon a semmiből újrafelfedezzék és legyártsák az első magyar hőlégballont. Ezt a ballont Pannóniának nevezték el, és a HA-001 állami lajstromjelet kapta. Ezzel vette kezdetét a magyar hőlégballonozás hőskora.

magyar hőlégballon

 

Azért nevezhetjük hőskornak, mert a fentebb említett, nehéz körülmények között kezdődött, másrészt olyan sikeres volt, hogy gyakorlatilag a rendszerváltásig a keleti blokkban egyedül Magyarországon gyártottak hőlégballonokat az egész régiónak, de még nyugati országokkal is versenyképes gyártás folyt. Emellett kifejlődött a hőlégballon versenysport, és kimagasló eredményeket értek el a magyar versenyzők a világversenyeken Amerikában, Ázsiában, Ausztráliában, Japánban.

Évtizedekig rendeztek hőlégballonversenyeket és -találkozókat az ország számos pontján.

Az Őcsényi Nemzetközi Szakmai Hőlégballon Találkozót 30 alkalommal rendezték meg. Délibáb-kupák folytak Hajdúszoboszlón, Kögáz-kupák Nagykanizsán, nemzetközi hőlégballon-karneválok a Velencei tónál, és folytathatnánk a sort. Mondhatjuk, hogy idáig tartott a hőskor.

magyar hőlégballon

 

A rendszerváltás után

A rendszerváltás gazdasági következményei megtörték ezt a lendületet. A nagy nyugati gyártók betörtek a keleti blokkba, miközben a magyar hőlégballongyártást végző állami vállalatok megszűntek. A magyar szakemberek próbálták továbbvinni a gyártást, de nehezen versenyezhettek a tőkeerős nyugati cégekkel. Ennek ellenére értek el szép eredményeket.

Aztán az uniós normatívák megint megpróbáltatást hoztak. Úgy tűnt, mintha az uniós szervek nem segítették volna a felzárkózásunkat, mintha féltenék a nyugati gyártókat a magyar konkurenciától. Ennek ellenére máig is fennmaradt (bár csak minimális mértékben) a magyar hőlégballongyártás. Ez azért is fontos volt, mert a sok legyártott magyar hőlégballon nagy része még ma is repül. Ezeknek a műszaki és üzemeltetési feltételeit pedig meg kell oldani.

A sikeres magyar hőlégballonsport szintén megmaradt, sőt fejlődött.

Itt is volt jelentős törés, mert az országos szervezetet biztosító Magyar Honvédelmi Szövetség feloszlott. Helyét a Magyar Repülőszövetség vette át, de az sem bizonyult véglegesnek. Napjainkban a Magyar Légügyi Hivatal mellett az újonnan alakult Magyar Ballon Szövetség próbálja összefogni a hőlégballonos szervezeteket. Minden évben van magyar nemzeti bajnokság, és tavaly Szegeden zajlott az Európa-bajnokság, több mint 100 ballon részvételével.

magyar hőlégballon

 

Romantikus légi utazás vs. ballonsport

Az MHSZ-időkben csak el kellett végezni a szükséges képzést, belépni egy repülőklubba, fizetni 100 Ft havi tagdíjat. Ezért annyit repülhetett az ember ingyen ballonnal, ingyen gázzal, ingyen terepjáró-kísérettel, amennyit akart, csak a csapattagokat kellett toboroznia maga mellé. Ma már ez nem így van, minden sokkal költségesebb, bonyolultabb. De a magyar pilóták, főleg a válogatott versenyzők minden világversenyen részt tudnak venni, és szép eredményeket értek/érnek el. 

A mai ballonpilóták alapesetben úgy tudnak repülni, ha a klubjuknak van szponzori szerződése (reklámszerződés), illetve a klubnak van bevétele fizetős sétarepültetésből. A ballonpilótákat a klubjuk delegálja a Magyar Nemzeti Bajnokságra. Ha ott kiemelkedő eredményt érnek el, bekerülhetnek a nemzeti válogatottba, és elindulhatnak nemzetközi versenyeken.

magyar hőlégballon

 

Vannak barátságos versenyek, ballontalálkozók Magyarországon és nemzetközileg is, ahova bármely ballonpilóta mehet a csapatával, ha befizeti a nevezési díjat, és gondoskodik az utazási és szállásköltségekről. A gáz a nevezési díjban foglaltatik, az autót benzinkúton kell tankolni. Nem olcsó mulatság, de akik művelik, rászánják a pénzt hobbiból, a profi versenyzők pedig a szövetség kiküldetésében vagy szponzori segítséggel teszik ugyanezt.

Hasonlóan más sportokhoz, hobbikhoz, lehet szerényebb anyagi körülmények mellett is űzni, de meg kell dolgozni érte. Mint ahogy tengerész is lehetsz, ha nincs hajód: elmész matróznak. Itt belépsz egy hőlégballonklubba, sofőrködsz, cipekedsz, aztán bekerülsz a kosárba.

Apukám mára sok úton túl van, de a legizgalmasabb repülését ma is izgalommal idézi fel:

„Egyszer elindultunk az Őcsényi Repülőtérről nyugati szélben, hogy átrepüljük a Gemenci erdőt és a Dunát, hogy az alföldi oldalon szálljunk le. Szépen repültünk, gyönyörködtünk a Gemenci erdőben, a Duna mellékágaiban, a holtágakban. Aztán keresztbe fordult a szél, és csak párhuzamosan tudtunk repülni a Dunával, ahol nagyon hosszú az erdő Bajáig. Hiába kerestünk leszállóhelyet, mindenütt csak erdő volt. A gázunk kezdett végleg elfogyni, így amikor Bajánál elénk kanyarodott a Duna, már nem mertünk nekivágni, mert ha a Duna közepén fogy ki a gázunk, az nagyon kellemetlen lett volna. Így beszálltunk az erdőbe. Semmi bajunk nem lett, de a ballon kupolája javíthatatlan lett. Mindez a kiképzésem alatt történt, az oktatóm volt a kapitány. Az eset egyáltalán nem vette el a kedvemet, végül ballonpilóta lett belőlem.”

magyar hőlégballon

 

Emlékmű és időkapszula

Egy különleges helyszínen, az Őcsényi Repülőtéren évek óta látogatható a Ballonmúzeum. Itt hőlégballonos emlékművet állíttatott az alapítvány, alá pedig egy titokzatos kincs került: egy időkapszula. Ebben az utókornak küldött üzenetek mellett digitális adathordozón minden addig ismert adat rajta van. Reméljük, hogy túléli a következő 60 évet, és érdekes lesz 3 generációval később a 100 évvel azelőtti történéseket olvasni, látni.

Természetesen mindez a ballonos múzeum gyűjteményében is megvan, nem kell várni a kapszula felbontásáig a kutatómunkával. Szóval többszörös a biztosítás. Csak az érdeklődőkre és a repüléstörténészekre vár, hogy elvégezzék ezt a munkát. Április 23-24-én pedig konferenciát is szerveznek, a Ballonpiknik Őcsény konferenciát, hogy akit érdekel a téma, mindent egy helyen, első kézből hallhasson.

Fotók: Pannónia '76 Alapítvány

Ajánljuk még:

A fél világ ismerte, mi mégis elfelejtjük: Steinschneider Lilly portréja

1910 júniusában Budapesten nemzetközi repülőversenyt tartottak. A majdnem két hétig tartó rendezvényre kilenc országból érkeztek a pilóták. A tömegben megbújt egy apró termetű, sötét hajú fiatal lány is, aki nyakát nyújtogatva, égre emelt tekintettel fogalmazta meg élete célját: pilóta lesz. Békében és háborúban is képviseli majd hazáját. Az egész életre szóló kaland ezzel a pillantással kezdődött, a kékségbe szálló repülők csodálatával. Ez a szerelem Steinschneider Lili, az első magyar pilótanő egész életét végigkísérte, hiszen 83 évesen is csak egy dolgot akart: repülni.