Miskolc környéki barangolások: Lillafüred, Molnár-szikla és Szeleta-barlang

ZónánTúl

Miskolc környéki barangolások: Lillafüred, Molnár-szikla és Szeleta-barlang

A Bükk-hegységbe ékelt Szinva-patak völgye önmagában is kedvelt kirándulóhelynek számít Észak-Magyarországon. Ám nem csupán természeti adottságai azok, ami idevonzzák a látogatókat. 

Miskolc nevét hallva elsőre nem biztos, hogy mindenkinek a lenyűgöző szó jut az eszébe. Pedig érdemes felvenni Magyarország egykori iparvárosának környékét a hazai kirándulólistánkra, mert olyan kincsek rejlenek errefelé, amiket mindenkinek látnia kell.

Íme három kirándulás és három hely, amelyet utazó bloggerként bejártam és jó szívvel ajánlok felfedezésre minden korosztály számára.

Lillafüred

Kezdjük is rögtön egy kis történelemmel, amely magyarázatként szolgálhat arra, minek köszönheti Lillafüred létrejöttét és későbbi népszerűségét. Az első világháború békeszerződése után a hegyvidéki jellegű, országhatáron belül maradt üdülőterületek felértékelődtek, ugyanis a legtöbb állami építésű és fenntartású üdülő az országhatáron kívül rekedt. A Hámori-tó partján lévő 220 szobás Palotaszálló megépítésére 1926-ban írtak ki pályázatot, amely Lux Kálmán tervei alapján 1930-ban került ünnepélyes átadásra. Érdekességként a szálló déli részéből kiemelkedő, negyvenhat méteres torony eredetileg kilátónak készült, ma azonban az épület egésze hotelként szolgál és képeslapszerű kinézetével minden arra járó tekintetét garantáltan magára vonzza. 

Lillafüredi Palotaszálló – Fotó: Szombati Orsolya / traveladdict.hu

Az építkezéssel párhuzamosan a szálloda alatti hegyoldalt függőkertté alakították, amely lépcsőzetesen ereszkedik le az Anna-barlanghoz. A legalsó teraszon a barlang bejárata mellett található a húsz méter magas lillafüredi vízesés, amely az ország legnagyobb esésű, mesterséges zuhataga. 

Lillafüredi vízesés, amelynek háta mögé is be lehet menni – Fotó: Szombati Orsolya / traveladdict.hu

Lillafüreden járva ne hagyjunk ki egy sétát a Hámori-tó partján, de ha kedvünk tartja, színes csónakokban akár vízre is szállhatunk. A gyerekek kedvenc programja lehet az erdei kisvasutazás a sűrű bükkfák között Garadna felé, vagy a cseppköveiről híres Szent István-barlang látnivalói is lenyűgözhetik őket. 

Molnár-szikla

A Bükk hegység egyik kedvelt kilátópontja ez a kereszttel jelölt szikla, amely gyerekekkel is könnyen megközelíthető és tetejéről festői panoráma nyílik a Szinva völgyére, valamint Hámorra. A Szinva-tanösvény részeként kövessük a Csanyik-völgyből induló piros sáv jelzést, amelyen egy rövid emelkedőt és két kilométer sétát követően érkezünk meg a Molnár-sziklához. 

A Molnár-sziklán álló kereszthez több legenda is fűződik – Fotó: Szombati Orsolya / traveladdict.hu

A sziklabércen álló kereszthez több legenda is fűződik. Az egyik elbeszélés szerint a környéken élő molnárnak volt egy szépséges lánya, akit egy gazdag földesúr szeretett volna feleségül venni. Ám a lány szívét egy szegény molnárlegény rabolta el, akik szerelmére az apa nem adta az áldását.

Kilátás a Molnár-sziklára – Fotó: Szombati Orsolya / traveladdict.hu

Bánatukban a fiatalok inkább a halált választották, és erről a sziklaperemről vetették le magukat a mélybe. Egy másik mendemonda szerint nem a molnárlány és kedvese emlékét őrzi a kereszt, hanem egy öreg molnárét. Ő is a mélybe vetette magát, a pletykák szerint azért, mert fiatal menyecskéje megcsalta. Akármelyik elbeszélés is igaz, a 314 méter magasan álló Molnár-szikla gyönyörű kirándulóhely, amely tavasszal illatos virágaival garantált wow-élményt nyújt minden kirándulónak.

Szeleta-barlang

A Szinva-tanösvényen továbbhaladva hazánk egyik leghíresebb üregéhez, a Szeleta-barlanghoz érkezünk. Magyarországon elsőként Hermann Ottó indította el az ősember-kutatást és adott engedélyt 1907-ben a Szeleta-barlang kutatására. A feltárást Kadic Ottokár kezdte meg, és a munkát hamar siker kísérte, a Szeleta-barlangból ugyanis tömegével kerültek elő a jégkorszak végéről származó leletek: többek között az ősemberek által használt babérlevél alakú dárdahegyek. A megtalált tűzhelymaradványok arra engednek következtetni, hogy eleink akár ötven alkalommal is használták a barlangot lakhelyként. A Szeleta kőeszközök a budapesti Magyar Nemzeti Múzeumban és a miskolci Herman Ottó Múzeum gyűjteményében ma is láthatók.  

Kövessük a barlang jelzést a piros sávon! – Fotó: Szombati Orsolya / traveladdict.hu

A Szeleta-barlang hatalmas „szája” – Fotó: Szombati Orsolya / traveladdict.hu

A Szeleta-barlang méreteit tekintve is legalább olyan hatalmas, mint a belőle előkerült tárgyak és őskori állatmaradványok régészeti jelentősége. Az üregbe belépve egy húsz méter hosszú és tizenöt méter széles csarnokban találjuk magunkat, amely kétfelé ágazik tovább. Érdemes zseblámpával megnézni a falat, amelynek hullámos egyenletlensége miatt a tudósok azt feltételezik, hogy egykor víz borította, és forrásbarlangként működhetett. A Szeleta-barlang mellett egy szép kilátóterasz is található, ahol megpihenhetünk, valamint gyönyörködhetünk az előttünk lévő panorámában, amelynek távoli pontján felsejlik a lillafüredi Palotaszálló sziluettje.

Ajánljuk még:

A legendás pesti mulatók világát idézik meg a Cziffra Fesztivál programjai

Hamisítatlan bárzenében és a 20-as 30-as évek hangulatában lehet része annak, aki a következő hónapokban ellátogat a Hegyvidéki Kulturális Szalonba, illetve a MOMkult Színháztermébe. A négy alkalmas bárzongorista sorozat és az egykori lokálok hangulatát megidéző Bárest Cziffra György zongoraművész bárzongorista korszakát idézi meg.