ZónánTúl

Mediterrán életérzés, osztrák hagyományok: Graz, a stájer főváros

A világ legnagyobb fegyvermúzeuma, egy képzeletbeli földönkívüli szíve a Mura vizén, ikonikus óratorony és kőkutya a hegyen. Lehet hosszú hétvégi kaland vagy az Adriára menet útközben egy élményekkel teli megálló: de Grazba érdemes ellátogatni!

„Egy rövid grazi látogatás sokaknál egy új szenvedély kezdetét jelenti, mert aki egyszer ellátogat ide, az garantáltan eljön újra és újra, még ha csak egy rövid hétvégére is” – ez a mondat az osztrák idegenforgalmi hivatal ajánlójában szerepel, de tényleg igaz! Jómagam két ízben munka miatt utaztam Grazba, harmadszorra már kerestem az alkalmat, amikor újra láthatom ezt a mediterrán hangulatú kisvárost.

Az egykor sok otthon könyvespolcán sorakozó, ismert útikönyv-sorozat Ausztriáról szóló kötetét a grazi óratorony díszítette. Gyerekkoromban ott díszelgett nálunk is a polcon, szerettem nézegetni, és azt gondoltam, ezt egyszer mindenképpen meg fogom nézni. Aztán sok évvel ezelőtt betettem hátizsákomba a frissen megjelent könyveimet, és meg sem álltam a grazi szakácskönyv-fesztiválig. Bemutatkozásom olyan jól sikerült, hogy attól fogva több éven át rendszeres résztvevője voltam a rendezvény színpadi programjának.

Így volt alkalmam megismerni tüzetesen Stájerország tartományi fővárosát. A Mura partján fekvő, hegyektől körülölelt város közepén a Schlossberg magasodik, rajta az ikonikus óratoronnyal, a város jelképével. Ha ide látogatunk, ezt feltétlenül meg kell nézni! A hegyre felsétálhatunk, 260 lépcsőfokkal kell megbirkózni, de választhatjuk a hegy gyomrában emelkedő liftet vagy Európa legmeredekebb siklójával is felemelkedhetünk.

 

A hegy tetejéről csodás panoráma nyílik a városra, szívmelengető látvány a sok régi, kicsit girba-gurba cseréptető, a tornyok sokasága. Alattunk a Murinsel (Murasziget), egy mesterséges sziget, amit 2003-ban építettek, amikor Graz Európa kulturális fővárosa volt. Van, aki inkább hajónak vagy vizilóbébinek nevezi a Peter Cook és Colin Fournier által tervezett, extravagáns, kagyló formájú acélszerkezetet, amely összeköti a folyó két partját,

másokat egy földönkívüli óriási szívére emlékezteti a létesítmény, amelyből vastag erek indulnak a külvilág felé.

A Murinsel időszaki kiállításoknak ad otthont, és csodálatos hely kávézásra vagy koktélozásra a vízzel hűtött tető alatt. Alkonyat után misztikus kék fényben ragyog, nem lehet elmenni mellette csodálat nélkül.

A Schlossbergen a 28 méter magas óratorony 1712 óta mutatja a pontos időt, három harang szól benne, köztük Graz legöregebb, 1382-ben öntött harangja. A híres kőkutya-szobor pedig a közelében található egy mellvéd alatt: falpilléren ülve figyeli a várost.

Annak állít emléket, hogy a legenda szerint 1481-ben egy kutya ugatása védte meg a császár lányát, Kunigunda hercegnőt attól, hogy Mátyás király elrabolja. A magyar király korábban hasztalan kérte a hercegnő kezét.

Az óratorony alatt a Herberstein kert, egy egykori szőlőskert, ami ma csodás díszkertként üdítő sétára csábít. Tavasszal tulipánokkal, hagymás növényekkel van tele, szép keretet ad hozzá a falakról leomló lilaakác-függöny.

A belvárosban hangulatos sétákat tehetünk, megérinthet minket a történelem és a mediterrán életérzés. Nem véletlenül nevezik Stájerország e részét az „osztrák Toszkánának”, amelynek Graz a fővárosa, az északi kapuja. A nyüzsgő főteret övező épületek mindegyike gyönyörű fotótéma, itt dobog a város szíve. Feltétlenül vessünk egy pillantást a pompás városházára, kupolájával, órájával és saroktornyaival a XIX. század óta a főtér ékessége.

A közelben a Tartományi székház (Landhaus) is kihagyhatatlan. A város talán legszebb épülete 1557 és 1565 között épült Dominico dell’Allio mester tervei alapján.

A homlokzat látványos elemeit szívesen másolták az építészek később az egész ország területén: a loggiával és a hatalmas, íves ablakokkal erősen velencei hatást mutat, innen tényleg csak egy ugrás Itália!

A barokk külső belül gyönyörű reneszánsz árkádos udvart rejt, az udvar közepén egy 1590-ból származó díszkút áll, innen lépcső vezet fel a lovagtermi szárnyba és a tartományi gyűlések tanácstermébe. A lovagterem és az ülésterem mennyezetét Fromentini lenyűgöző freskói díszítik.

Az épület ad otthont a Tartományi Fegyvertárnak (Landeszeughaus). A bejáratnál Mars és Bellona, a háborúk és harcok isteneinek szobra jelzi, mire is számíthatunk odabent. Az intézményt egykor úgy tervezték, hogy egy esetleges török vagy magyar támadás esetén könnyen és gyorsan fel lehessen fegyverezni a város lakosságát.

Itt található a világ legnagyobb és legérdekesebb fegyvergyűjteménye.

Páncélok és sisakok, kézi és vadászfegyverek, a lenyűgöző fegyverkollekció évszázadok óta változatlan formában alkotja a mintegy 32 ezer tárgyból álló gyűjteményt.

Ha beteltünk a macskaköves sikátorok és a hangulatos épületek látványával, a város nyugati szélén az Eggerberg kastély kínál újabb látnivalót. Sétálhatunk gyönyörű parkokban, felkereshetjük az egyetem kicsi, ám annál izgalmasabb botanikus kertjét is. Felemelő élmény a város közelében a Mariatrost bazilika. Hosszú lépcsősor vezet a kifinomult barokk műalkotásokkal és építészeti elemekkel díszített, kéttornyú templomhoz, amely jelentős zarándokhely.

A természetkedvelőket a város körül remek kirándulóhelyek várják, végiggyalogolhatunk a Rettenbachklamm szurdokvölgyében, két kerékre pattanva gurulhatunk a Mura menti kerékpárúton, egy újabb perspektívából megismerni a környéket.

Szinte minden időben különleges attrakciókkal vár a Messe Graz, vagyis a város vásárvárosa. Tavaszra hatalmas kerékpáros-kiállítással, borfesztivállal, koncertekkel készülnek.

Május első napjaiban a Messe Graz ad otthont Itália ízeinek, Stájerország termelői és kézművesei termékeinek, virágkompozíciók kiállításának, divatnak és művészetnek: ezek az élmények nem hagyják majd hidegen a látogatót.

Ennek a kiállításnak volt éveken át része a Szakácskönyvfesztivál, akkor érintett meg ez a semmihez sem hasonlítható hangulat, ahol találkozik az osztrák szívélyesség az olasz temperamentummal. Imádtam, és azóta is vissza-visszatérek. Ajánlom mindenkinek!

Korábbi, Stájerország vidékéről írt úti beszámolómat itt olvashatjátok.

 

Ajánljuk még:

Költők szent városa, a csodálatos Vilnius

Az észak Jeruzsálemének nevezett Vilniusról érkezésem előtt csak annyit tudtam, hogy Litvánia fővárosa, és én soha nem terveznék odautazni. De az élet annak rendje és módja szerint másképp intézte a dolgokat, és én annak rendje és módja szerint meghajoltam az akarat előtt. Nagyon kellemesen csalódtam, változatos kulturális örömforrást és felfedezést tartogatott a város, mintha egy évtizedekig járt világ alól hirtelen kibukkanna egy új, semmihez nem fogható másik földrész. Szubjektív beszámoló az ékszerdoboznál nagyobb, de a szokványos európai fővárosoknál kisebb Vilniusban.