Egy szakrális falu itthon, ahol nincs hűtő, mikró, és kézzel mosnak: a Krisna-völgy titkai

A Krisna-völgy története

A völgyet 1993-ban alapították Somogyvámos határában azzal a céllal, hogy egy olyan istenközpontú közösséget hozzanak létre, ahol a természettel összhangban boldog és békés életet élhetnek a Krisna-tudatú hívők. Teljes önfenntartásra törekszenek, azaz igyekeznek mindent közös munkával maguk megtermelni és előállítani, hagyományos technológiák segítségével. Mára a Krisna-völgy Közép-Európa legrégebbi és legnagyobb ökofalujává nőtte ki magát. A festői szépségű, 380 hektáros területen százötven ember él a családjával együtt, míg Somogyvámos településén további száz hívő lakik.

A vallásról

A Krisna-tudat a hinduizmus legismertebb irányzata, és a kereszténységhez hasonlóan monoteista vallás, azaz egy istent ismer el. A nyugati világgal A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada ismertette meg a hinduizmus ősi tanításait. Az 5000 éves, szankszkrit nyelvű tanításokat elkezdte lefordítani angolra, és 1966-ban, hatvankilenc évesen az Amerikai Egyesült Államokba költözött. Az újonnan megismert vallás az amerikai hippi közösségekben kezdett el terjedni, és onnan indult el világhódító útjára. A hívők száma ma eléri a hatszáz millió főt. Szent könyvük a Bhagavadgita, amelyet a védák esszenciájaként is emlegetnek; legfontosabb tanítása a lélekvándorlás és a karma törvénye.

Somogyvámoson 1996-ban nyitották meg a templomot, ahol minden hajnalban egy négy órán át tartó reggeli program veszi kezdetét. Ennek része egy zenével kísért imádság, amelynek során a Haré Krisna mantra éneklésével az isten iránti szunnyadó szeretetüket ébresztik fel a hívők, majd ezt követi egy kétórás meditáció és prédikáció. A közös reggeli után a napot a gyerekek a helyi óvodában és iskolában folytatják, a felnőttek pedig munkára indulnak a völgybe, ahol hét napból haton dolgoznak.

Öltözködés, megjelenés

A hinduizmus hagyományainak megfelelően a nők klasszikus ruházata a szári, egy öt-hat méter hosszú, díszes kelme, amit magukra csavarnak. A férfiak felül a kurtát, alul pedig a dhátit viselik. A narancsszínű ruha a férfiak esetében a nőtlenséget jelöli, ők nem is kötnek házasságot életük során. A fehér szín a tanuló szerzetesek és házasulandók színe.

A férfiaknál gyakori a borotvált fej, hátul egy hosszabb hajtinccsel. Bár ezt a vallás nem szabályozza, a kis tincs az egyistenhitre utal. A Krisna-tudatú hívők homlokán egy hosszúkás jel, a tilaka látható, ami a vallásukra irányítja a figyelmet. Házasság után a nők homlokán a pötty homokszínűről pirosra változik, utalva ezzel a családi állapotra. A jelet a hívők a Gangesz folyóból vett agyaggal festik magukra, amely a hinduk szent folyója.

 

Somogyvámosi mindennapok

A Krisna-völgyet évente mintegy 25-30.000 látogató keresi fel. Az érdeklődők betekintést nyerhetnek az itt élők szokásaiba – a hat állomásból álló túra részét képezi a templom, ahol a vallás alapjait ismerhetjük meg, de a völgy többi része az iskolán és lakóövezeten kívül szabadon látogatható. A Krisna-völgy egy államilag akkreditált óvodát és általános iskolát működtet, ahol a Nemzeti Alaptantervet kiegészítve a tanárok védikus tudományokat, organikus kertészkedést, gyógynövényismeretet is tanítanak a gyerekeknek.

Szerves részét képezi egy ötven jószágot ellátó Tehénvédelmi Központ is, amely négy tehénfajtának is otthont ad: él itt magyar szürkemarha, magyar tarka, tiroli borzderes és zebu. A természethez és állatokhoz való békés viszonyt jól jelzi, hogy a tehenek például kézzel fejik, és csak annyi tejet adnak, amelyre önmaguktól, mindennemű tejhozamfokozó nélkül képesek.

Az ökröket az itt élők a földek megművelésére használják, az állatok sosem kerülhetnek levágásra.

A Krisna-közösség tagjai a lakto-vegetáriánus étkezés alapján csak a tehenek tejét fogyasztják. A biokertészetben megtermelt idényzöldségek és gyümölcsök az itt élők étkezését szolgálják, különböző gabonafélékkel (búza, árpa, tönkölybúza, rozs, hajdina, köles) kiegészítve. A mértékletesség és önfenntartás elve alapján mindig csak annyi ételt főznek, amit meg is tudnak enni. Ebből kóstolót a helyi étteremben látogatóként bátran fogyaszthatunk, ételeik nagyon ízletesek.

A Krisna-völgy áramellátása alternatív energiaforrásokkal történik, mint napkollektor vagy szélkerék.

A falu vízellátását egy 300 méter mély, fúrt kút biztosítja, a szennyvíztisztítást pedig nádgyökér-zónás rendszerrel oldják meg. A családi házakban fatüzeléses cserépkályhát és vízmelegítők használnak. A völgy 1993-as alapítása óta a közösség tagjai csaknem háromszázezer fát telepítettek, amelyek huszonöt százalékban fedezik a közösség éves keretét. További érdekességként helyi vezetőnk elmesélte, hogy itt a völgyben nincs hűtő, mikró, de még mosógép sem, így a mosás a mai napig kézzel történik.

A falu vízellátását egy háromszáz méter mély, fúrt kút biztosítja, a szennyvíztisztítást pedig nádgyökér-zónás rendszerrel oldják meg. A napi vízfogyasztás meglehetősen alacsony, 50 liter/fő/nap, ami a hazai átlag fele. A víztakarékosságra a kertészeteikben is törekszenek az itt élők. Gyűjtik az esővizet, amit a gyógynövények áztatása után a bionövény kertészetekben is felhasználnak.

Érdemes ellátogatni a Krisna-völgybe, ha a Balaton déli partján járunk. A hely ugyanis nemcsak a lelki megtisztulásnak, hanem egy élhető, szabad és békés közösségnek is otthont ad, amelyet a mai, rohanó világban különleges élmény látni.