ZónánTúl

Két nagy mester barátságáról tanúskodik a pávákat és tulipánokat rejtő rózsadombi villa

A Kálvária-domb, vagyis a Rózsadomb Margit-híd fölötti domboldala a második kerület szívemnek legkedvesebb szeglete. Ez a rész épült be elsőnek az XIX. század végén, és dacára háborúknak, szocializmusnak, és mindannak, ami utána jött, az öreg fák árnyékában mégis meg tudott maradni valami a fénykor hangulatából. Alpár Ignác és Róth Miksa barátságának lenyomata is megmaradt még, egy villában.

A kezdetek

Elsőnek a kastélyszerű és méretű, kertjében a Gül baba türbéjét őrző, a háborús ostromtól azt megvédő, rég eltűnt Wagner-villa épült meg a Dunára néző domboldalon 1893-ban. Rá pár évre, 1898-ban a Neuschloss-testvérek ikervillája állt a közeli Apostol utca 11-es és 13-as szám alatt.

E két ház már Alpár Ignác tervasztalán született, míg a kivitelezést a fakereskedő-épületasztalos Neuschloss Ödön és Marcell vezette: nem először dolgoztak Alpárral, ők építették a Vajdahunyadvár eredetileg fából épült verzióját is, innen a kapcsolat az akkor már híres és foglalkoztatott építésszel. Alpár beleszerethetett a még nagyrészt beépítetlen Rózsadombba, ugyanis az Apostol utca 13. elkészültének évében házat vett onnan két perc sétára a ma Bolyai, akkor Niedermaier utcában.

Érdekes elődök

A Bolyai utca 11-nek nem Alpár volt az első tulajdonosa, előtte is laktak ott érdekes emberek. Az első, akit a szakirodalom említ, bizonyos Illits József volt 1893-ban. Illits úr akkor éppen az elegáns, dunaparti, háromszáz szobás szálloda, a Hungária Grand Hotel igazgatója volt, később pedig övé lett a szintén gyönyörű és a háborúban lerombolt Bristol is.

1893-ban vett házat a Bolyai utcában, földszintes, szimmetrikus, manzárd tetős, barokkos villává alakította az itt álló kis kerti lakot. 1896-ban eladta birodalmát Gundel János vendéglősnek, a legendás dinasztia alapítójának. Neki is volt szállodája, a mai Széchenyi, anno Ferenc József téren álló István főherceg szálloda. Gundel Jánosnak köszönhetjük többek között a Mikszáth tiszteletére elnevezett Palóc-leves receptjét, valamint népes családja vendéglős jó hírét. 1899-ben tőle vette meg a villát Alpár Ignác.

Alpár évtizedei

1902-ben Alpár kibővítette a nyaralót, mellé új részt húzott fel, a kettőt összeépítette. 1903-ban lett kész, pont, amikor feleségével házasságuk huszadik évfordulóját ünnepelték. Az alkalom emléke arany betűkkel olvasható a ház legszebb részén: a villa közepén hatalmas csarnok köti a szinteket, vagyis a „régi” Illits-féle és az Alpár által épített részeket. A család állandó lakhelye eleinte nem itt volt, hanem az 1891-ben saját tervezésben és tulajdonban épült bérházukban laktak az Almássy tér 15-ben, ott volt Alpár irodája is. Ezt a lakást eladták 1918-ban, ekkor költöztek fel véglegesen a Bolyai utcába.

A ház szíve és fénye

A ház közepére épült csarnokba kerültek a legszebb díszítések. A szakirodalom által értékesnek említett bronz csillár és a mára alig kivehető falfestmények eltörpülnek a manapság fűtetlen ház félhomályát is bátran uraló, élénk színekben pompázó tulipáncsokros-pávás ablakok mellett, amelyeket a magát legszívesebben fényfestőnek nevező művész, a magyar üvegművészet atyja, Alpár Ignác kollégája és jó barátja, Róth Miksa alkotott ide 1903-ban. Hihetetlen, hogy itt vannak, dacára a ház általános rossz állapotának, az ablakok épek és elképesztően szépek.

Az aranykor

Alpár Ignác és Róth Miksa számtalan megbízáson dolgoztak együtt, ezek közül pár ma is megvan. 

Mindkettő híres volt mesterségbeli tudása mellett diplomáciai érzékéről, félelmetes munkabírásáról és nyílt állásfoglalásairól. 

Róth Miksa színes ablaktáblái 55 város 94 épületébe kerültek a virágos fénykorban, üvegmozaikjai pedig másik tíz város 29 épületét díszítették, és teszik ezt ma is, ha még megvannak. Volt olyan év, hogy kétszáz számlát adott ki Róth Miksa műhelye, és abból csak egy tétel volt a Zenakadémia...

Alpár Ignác életműve a késő historizmus és Magyarország milleniumi építkezéseinek csúcspontján virágzott leginkább: bankok, városházák, iskolák épültek sorra országszerte. 1897-1910 közt több mint két tucat iskola épült az ő tervei szerint országszerte Csíksomlyótól Nyitráig, Fiumétól Egerig. Munkatársai, tanítványai révén rendkívüli elismerésre tett szert, nála dolgozott a következő építészgeneráció krémje. Aktívan dolgozott a társművészetek összefogásán is, az általa vezetett Steindl Céh kora legjelentősebb építészeit és építőmestereit, szobrászait volt hivatott egy szakmai közösségbe szervezni. Alpár házainak kivitelezése, tartóssága, részletekbe menően kifinomult volta mára nyomtalanul eltűnt tudást és mesterségbeli igényességet mutat, amely minőséghez fogható a mi életünkben már nem nagyon jellemző.

Az építész és a fényfestő barátsága

Alpár Ignác eredeti neve Schökl volt, nyolcgyerekes iparoscsaládba másodikként született 1855-ben. Apja, Schökl Mátyás Grazból került Pestre, asztalosműhelyében 100-120 segéd dolgozott rendszeresen például a Vigadó összes asztalosmunkáján, Németországból hozott gépekkel üzemi méretekben termelő műhelye magas minőségű munkája adta a biztos megélhetést népes családjának. Ignác mamája Eisele Mária volt, a württembergi gyökerű, a kovácsmesterséget gyárrá fejlesztő, tehetséges és sikeres iparoscsalád tagja. A Schökl-család ekkor a Nyár utca 1-ben lakott, és a papa jól menő üzletének profitjából telekvásárlásokba fektetett, övé volt például a későbbi New York palota telke is.

Ignác nem volt jó tanuló, a Belvárosi Reáliskolában (ma az Eötvös József Gimnázium, ahova egyébként Alpár nagy riválisa, Lechner Ödön, továbbá Pecz Samu és Quittner Zsigmond is járt) bukdácsolt fizikából, kémiából, történelemből, de mértani rajzból is. Iskola után kőművesinaskodott pár évet, majd bekerült Hauszmann Alajos irodájába, ahol tizenkét évet dolgozott. Hauszmann hatására járt Berlinbe egyetemre. 1888-ban nyitotta meg önálló irodáját előbb a Teréz körút 7-ben, innen költözött az Almássy térre. 1891-ben épült fel saját tervezésű és tulajdonú bérháza az Almássy tér 15. alatt, itt volt lakása és irodája egészen 1918-ig, amikor eladta, és felköltözött a Bolyai utca 11-be. Első komoly, önálló munkája a ma szintén gyászos állapotban sínylődő erdélyi Herkulesfürdőn lévő Szapáry-fürdő terve volt, amelyért megkapta a Ferenc József lovagi kitüntetést – az elismerésben Róth Miksa is részesült, továbbá mindketten tagjai voltak a Magyar Szimbolikus Nagypáholynak is.

Miksa tíz évvel volt fiatalabb Ignácnál: 1865-ben született Pesten, számos testvére közül Manó folytatta még az üvegművészet mesterségét a családban. 1885-ben nyitotta önálló műhelyét a Dohány utca 10-ben, később innen a Német utca 3-ba, majd a Kender utcába költözött, mielőtt a Nefelejcs utcába telepedett volna le műhelyével és családjával.

Barátságuk 1900 tájékán születhetett. Abban az évben egy nemzetközi pályázaton, többek között a híres bécsi építészt, Otto Wagnert is megelőzve nyerte meg Alpár az Osztrák Magyar Bank (ma Nemzeti Bank) építésének jogát. Ide Alpár hívta meg Róth Miksát, hogy az ő műhelye készíthesse el a házat díszítő színes ablakokat. Ezt követte még a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank (ma Belügyminisztérium) épülete 1905-ben, a Magyar Általános Hitelbank (ma Pénzügyminisztérium) 1909 és 1913 közt, a Vajdahunyad vár kőből való átépítése 1910-12 közt, valamint a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület székháza a Váci utca 1-3-ban, ahol manapság ruhavásárlás közben lehet Róth Miksa ablakokat csodálni. 

A villa

Alpár 1902-es bővítése során, a Bolyai utcai új ház dísze lett a jóbarát és kolléga Róth Miksa műhelyét dicsérő, meseszép, színes ablakköltemény, amelynek legnagyobb táblái az északra néző homlokzatot fedik a kétszintes, a ház szívét jelentő csarnokban, de néz néhány ablaka a Bolyai utcára is, ezek részben piros-narancs-zöld színekben pompáznak, részben halványbarna-sárga napraforgó keretbe zárják a város felé néző ablakokat. A nagy csarnokban vörösmárvány oszlopon arany betűk hirdetik: „Alpár Ignác építész és felesége Orth Antónia 20 éves házassági évfordulója emlékére. 1903 szeptember”.

Alpár 1928-ban elutazott a Horvay János faragta new yorki Kossuth-szobor átadási ünnepségére, majd elment a Niagara-vízeséshez, bejárta Philadelphiát, Washingtont és eltöltött egy hetet Párizsban: a svájci Zürichben esett ágynak, és halt meg tüdőgyulladásban. 1945-ben a villát államosították, falai közé a Bolyai János Természettudományi Népi Kollégium költözött. Ekkor Alpár özvegye, második felesége, Csesznák Ilona Balatonföldvárra költözött. 1969-től a Bolyai utcai villának Budapest Főváros a tulajdonosa, évtizedeken át a gyermekvédelem szolgálatában állt a ház.

A színes ablakok másolata – amelyeken egy hatalmas, piros tulipáncsokor és oldalt egy-egy páva dominál – a Nefelejcs utcai Róth Miksa múzeumban is megcsodálható.

Vagyis csak ott, hiszen ez a villa sosem volt látogatható, jelenleg használatban sincs, az évtizedeken át itt működő Fővárosi Önkormányzat Gyermekotthona kiköltözött pár éve, amikor az épületet életveszélyesnek nyilvánították. Azóta a villa zárva, az épület süllyed, több helyen ázik, fűtetlen, folyamatos őrzése ellenére rendszeresen betörnek, és visznek mindent, ami mozdítható. 

A kert

A ház az utcáról alig látszik: meredek telek tetején, fák mögött bújik meg, kétkarú lépcsőjének felső szakasza eredetinek tűnik. A legutóbbi felújítás 2000-ben történt, a vélhetően ekkor idekerült betonkockákat bár sosem tették volna le! Egyrészt táj- és stílusidegen, másrészt minden második mozog, hibás, törött, veszélyesebb így a terep, mint nélkülük volna. Az egyetlen megmaradt, a két lépcsőág közti kődísz körül nyáron hontalanok szoktak tanyázni, nyomukban kosz, szemét – ez állandó látvány az utca felől.

A kertben mindenütt szobrok állnak, bár a régi képekhez képest szerény létszámban. Az utolsó, a lépcsőket díszítő kővázák a betonkockák érkezésekor tűntek el... Az Alpár által a terasz korlátja köré rakatott Petőfi-, Jókai-, Széchenyi-szobrokon túl a kerti kőbútor mellett ülő szomorú hölgy málló szobra ütött engem legjobban szíven – talán Alpár feleségéről mintázhatták? Ki tudja... De az utcára néző juhász is tudna mesélni fénykorról és hanyatlásról, szép és kevésbé rózsás időkről.

2004 novembere óta műemlék, amely körülmény nem sokat látszik segíteni értékei menthetőségén. A Nefelejcs utcai Róth Miksa Emlékház egyik fő attrakciója az itt található ablakok másolata: az eredeti üvegtáblák mégis egy fűtetlen, romos házban állnak, amely ház építői és eredeti tulajdonosai ráadásul nem keveset tettek le a magyar kultúra asztalára. Ékszerdoboz ez a villa, kincseket rejtenek rácsai, és ha elvesznek, nem tudjuk pótolni őket. Történik mindez a Rózsadombon, az ország legdrágább környékén, 2023-ban. Szomorú.

Megkerestük a fenntartót, de nem érkezett visszajelzés tőlük.

Forrás: Helyszínbejárás (2023 február), illetve az itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt és itt található információk.

Ajánljuk még:

 

Már követem az oldalt

X