Hogyan lehet sokat utazni? – Interjú egy világutazóval

Mi váltotta ki belőled a hatalmas utazás iránti szeretetet?

19 éves koromban New Yorkba utaztunk anyukámmal a rokonainkhoz. Annyira különleges volt ez az élmény és a repülés is, hogy amint hazaértem, azonnal keresni kezdtem a következő jegyet. Azután Londonba mentem, majd Barcelonába, Rómába, Párizsba, tehát a legnépszerűbb turistacélpontokra. Ekkor még diák voltam, így azon spóroltam, amin tudtam: előre vásároltam fapados jegyeket, olcsó hálótermeket választottam szállásként, a reptéren aludtam, gyorsétteremben ettem, rengeteget gyalogoltam. Nem voltak nagy igényeim, hiszen nekem a látnivalók voltak fontosak, nem a luxus. Sokan pihenni mennek, ezért kényelmesebben szeretnének nyaralni. De én másként gondolok az utazásra: amikor munkám lett és kicsit több pénzem, még többet mentem. Az volt a célom, hogy minden hónapban repüljek, 2019-ben például 35 alkalommal sikerült, háromszor Európán kívül, és akkor még nem volt home office. 

Hány országban voltál eddig?

51 országban, bár egy kicsit „csalásnak” érzem ezt mondani, mivel például Mexikóban csak 10 órát töltöttem – egy hajóúton vettünk részt és ez volt az egyik megálló. Emellett egyes európai országokban is csak 1-1 napot voltam, például Macedóniában, Koszovóban. De ez az életkoromhoz képest mégis jó arány.

Milyen szempontok alapján választasz úticélt?

Régen könnyebb volt, mert egyszerűen azt választottam, ahová éppen olcsó volt a repülőjegy. Manapság már inkább az érdekel, hogy olyan helyekre juthassak el, ahol még nem jártam. Barcelona az egyetlen kivétel, oda vissza-visszatérek, annyira megszerettem.

Mi az, ami számodra fontos, amikor megérkezel valahova?

Őszintén szólva, a kaja! Mindig mindent végig akarok kóstolni, a tradicionális ételeket kipróbálni. Szerintem ez elengedhetetlen, ha megakarunk ismerni egy helyet, hiszen minden országnak van valamilyen különleges étele. Nyilván a legnépszerűbb látnivalókat is mindig megnézem, de például a múzeumok annyira nem érdekelnek. Szeretem a kevésbé ismert különlegességeket is felfedezni, valamint a kevésbé népszerű úticélokra is kíváncsi vagyok.

Hogyan van időd a munka mellett ennyit utazni?

Egyrészt nagyon megtervezem a szabadnapjaim felhasználását. Nekem is ugyanúgy 22 szabadnapom van egy évben, mint szinte bárkinek, ezekből próbálom kihozni a legtöbbet, felhasználva a hétvégéket és az ünnepnapokat. Azzal viszont számolni kell, hogy ünnepekkor drágábbak a jegyek, így fontos, hogy időben utánanézzünk ezeknek a szabadnapoknak, és mindenkinél hamarabb, akár hónapokkal korábban kifizessük a repülőutat. Tény, hogy a munkám is rugalmasabb, ha például délután indul a repülő, hamarabb felkelek és korábban kezdek el dolgozni. Sokszor van lehetőségem home office-ra is, ami nyilván sokat segít. Persze, utazás közben nem szeretek dolgozni home office-ban, viszont ez a lehetőség biztosítja, hogy más szabadnapokat ne kelljen elfecsérelni például azért, mert jönnek leolvasni a gázórát vagy szerelni a kazánt.

Inkább egyedül vagy társaságban szeretsz utazni?

Nem ijedek meg az egyedül utazástól, volt már rá példa. Ilyenkor más világ nyílik ki előttem, mert egészen eltérően viselkedik az ember, alkalma van ismeretlenekkel megismerkedni és szabadabban hozhat spontán döntéseket, így minden kalandosabban alakul és sokkal inkább mehetek a belső, hirtelen támadt vágyaim után. Ennek ellenére szeretem, ha van társaságom, jó érzés megosztani az élményeket a párommal, a barátaimmal vagy a családommal. Szeretek beszélgetni, ezért fontos, hogy legyen velem valaki. De mindenkit arra tudok bátorítani, hogy ha nem talál magának útitársat, akkor is vágjon bele. Ez ne legyen ok az utazás elhalasztására vagy lemondására!

S hogyan tudod mindezt finanszírozni?

Őszintén szólva, néhány évvel ezelőtt sokkal könnyebb volt, de ma sem lehetetlen olcsón utazni. 2019-ben például még 5-6000 forintba kerültek a rövidebb repülőutak, és 100-150 ezer forintba a hosszabbak. Így nem is kellett különösebben sokat spórolni ahhoz, hogy utazzunk. Ma már sajnos minden drágább, de egy kis rátermettséggel így is meg lehet oldani a finanszírozást. Bár az tény, most nem igazán lehet 110 ezer forintból Ázsiába utazni, maximum akkor, ha hibás jegyet találunk (’error fare’). Én napi napi szinten követem a repülőjegyek árát, így sokkal nagyobb esélyem van arra, hogy olcsót találjak. Türelemjáték az egész, de ha valamihez, ehhez aztán van türelmem. Nekem már elég konkrét terveim vannak, de ha valaki még nem járt sok helyen, tud rugalmas lenni a célok tekintetében, alkalmazkodni az árakhoz. Emellett a szálláson lehet a legtöbbet spórolni. Én nem ragaszkodom ahhoz, hogy négy csillagos hotelt foglaljak és a reggelit sem tartom fontosnak. Nagyon jó, olcsó szállásokat is ki lehet fogni különböző oldalakon, és érdemes az árakat összehasonlítani foglalás előtt. Úgy gondolom, ez a kérdés a kompromisszumokon múlik. Ha nagyon drága országba utazunk, mint például Norvégia, akkor olyan szálláshelyet választok, ahol például közös fürdő van. Szerintem a cél érdekében nyugodtan be lehet vállalni ezt is, és az ilyen országokban nem is kell aggódni egy olcsóbb szállás minősége, tisztasága miatt. Persze vannak olyan országok is, ahol ilyesmi szóba sem jöhetne, ahol például a négy csillagos szálloda is olyan, mint máshol a háromcsillagos. Transzfer tekintetében érdemes mindig a tömegközlekedést választani, sokkal izgalmasabb is. Egyes városokban nem nagyok a távolságok a látnivalók között, így gyalogosan is sok mindent fel lehet fedezni, egy rakás pénzt megtakarítva.

Mit ajánlasz annak, aki azt mondja: se pénze, se ideje utazni?

Szerintem nagyon egyszerű, ha tényleg akar utazni, legyen ez a prioritás! Néha áldozatokat kell hozni és lemondani erről-arról ennek érdekében. Nem gondolok nagy áldozatokra. Lehet, az irodában lefőzött ingyen kávé ugyanúgy megteszi, mint a sarki kávézóban vásárolt. Az ételen rengeteget lehet spórolni, és számomra nem fontos az sem, hogy nagy lakás hitelére és fenntartására áldozzam a pénzem. Az biztos: az élményeket soha senki el nem veszi tőlünk!

Fotók: Szilágyi Ági