Hibrid túra a Bakonytól keletre: így kirándul együtt a család, aminek minden tagja mást akar

Minél nagyobb a család, annál nehezebben lehet összehozni egy kirándulást, annál nagyobb munka az időpontok egyeztetése, az útvonal megtervezése, az étkezési- és szálláslehetőségek feltérképezése. Kinek, milyen látnivaló lehet érdekes, ki szereti a múzeumot, ki mászna hegyre, ki menne bringával, ki húz szívesen bakancsot... E problémák megoldására egy ideje nálunk a hibrid túra a nyerő. Attól hibrid, hogy többféle járművet veszünk igénybe a kiránduláson. Nem könnyű, de nem is lehetetlen megszervezni úgy, hogy akinek tetszik, két keréken teljesítse a távot, esetleg némi vonatos besegítéssel, aki pedig nem szeret, nem tud, vagy nem bír kerékpározni, annak ott az autó. Nyár elején így jártuk már be a Dunaalmástól Oroszlányig tartó útvonalat. Volt, aki megmászta a Turul-madárral ékes hegyet Tatabánya felett, mások addig a tatai várban időztek. Mindenki jól érezte magát, a túra végén pedig volt mit mesélnünk egymásnak, és hatalmas fotóalbum állt össze a résztvevők fényképeiből.

Most a Móri borvidék volt a célpont, a Bakony keleti oldalát szerettük volna bebarangolni. A legvagányabb kerékpárosok a Budapest-Balaton kerékpárúton tekertek az iszkaszentgyörgyi első találkozópontig, aki nem vállalta be, azt vonat vitte Velencéig, és ott csatlakozott a bringásokhoz.

Iszkaszentgyörgy kedves kis település a Bakonytól keletre, a Móri árok peremén. A Kastélybirtok-tanösvényen végigjárhatjuk az összes nevezetességet, így képet kaphatunk kalandos történetéről. Nagyon tetszett, hogy nem előre megírt történetet olvasunk el vagy fel, hanem ott, egyik helyszínről a másikra sétálva szinte végigélhetjük a történelmet. A kastély egy része elhagyottan, magába roskadva áll, másik részében az iskola kapott helyett, abban a szárnyban működött 1944-ben a finn nagykövetség. Az Amádé-Bajzáth-Pappenheim kastély építését 1735-ben kezdték el, de a sok tulajdonosváltás miatt többször átépítették. Mai állapotában is szépen kivetők rajta a barokk és a klasszicista stílusjegyek. A kastélyt hatalmas park öleli körbe, amely egykor szintén szebb napokat látott. A francia mintára tervezett, geometrikus alakzatokkal szabdalt tér ékességei többek közt a formára nyírt puszpángbokrok voltak. Ma ezek a bokrok szabadjára engedve zöldellnek, egészségesen, ragyogóan, ritkán lehet látni ilyen szépen viruló buxusokat, amiket nem vett birtokba a puszpángmoly. A park sarkában békésen megfér öreg hársfák árnyában a második ukrán front hős szovjet tisztjeinek emlékműve is.

A tanösvényen haladva érintjük a grófi sírkápolnát, az istállót, a kocsiházat. Nagyobb kaptatóval érünk fel a Piramita-hegyre, ahonnan gyönyörű körpanorámát élvezhetünk, előttünk terül el Székesfehérvár, a Mezőföld és a Vértes. A kiránduló- és pihenőhely a Kőpiramis köré épült. Ez a 10 méter magas, monumentális építmény valójában egy síremlék újjáépített változata. Az eredetit gróf Pappenheim Szigfrid építtette egy családtagja emlékére, aki önkezével vetett véget életének. A piramis köveit a 60-as években a környékbeliek elhordták, majd 2014-re készült el az új, mai is látható emlékmű. A pihenőhelyen elkölthetjük uzsonnánkat, és továbbgyalogolhatunk a kilátóhoz.

Iszkaszentgyörgyről részben kerékpárúton, részben jó minőségű és jól jelzett úton kerekezhetünk el egészen Mórig. Elsőként Kincsesbányán visz át az út. Jó tudni, hogy itt a földfelszín alatt hatalmas vízkészlet rejtőzik, itt van a környék vízbázisának központja. A Gaja-patak ősi ága táplálja a két kilométerre levő víztározót. Mellette az erdőt keresztül-kasul szelő ösvényeken járhatjuk be.

Fehérvárcsurgóra érve feltűnik az idilli kastélypark, érdemes benne sétát tenni. A szépen gondozott park, a nádat ringató tavacska, háttérben a klasszicista kastéllyal hálás fotótéma. A Károlyi család kastélyáról a korabeli beszámolók úgy nyilatkoztak, ez a legszebb főúri rezidenciák egyike. A vörös grófnő című film legtöbb jelenetét itt forgatták, a filmet nézve át is élhetjük az egykori főúri élet mindennapjait. A falak közt ma egyszerűen elegáns hotel működik, a kastély regényes történetéről ITT írtam bővebben. 

Bodajk környéke egykor gyógyvizeiről volt híres, a tavat is gyógyforrások táplálják, a legenda szerint ezért járt erre szívesen Szent István király és Szent Imre herceg is. Az 1742-ben Segítő Szűz Mária tiszteletére felszentelt barokk stílusú templom zarándokhely, szeptember elején sok ezer zarándok keresi fel a templombúcsú alkalmából. Mi a településről felsétáltunk a Kálvária-dombra, ahonnan csodás panorámát élvezhettünk. Innen csak pár perc gyaloglásra leltük meg a Szoborparkot: a Kesselő hegy oldalában egy elhagyott kőbányában Barka László szobrászművész munkáival találjuk szemben magunkat. A természet által visszafoglalt, sziklás területen nemcsak a szobrok miatt érdemes egy sétát tenni, hanem azért is, mert a magaslatra felkapaszkodva farkasszemet nézhetünk Csókakő várával.

Képeken a kirándulásunk:

Errefelé járva érdemes ellátogatni a Gaja-szurdokhoz, ami a Bakony egyik leghangulatosabb völgye, Bodajk és Fehérvárcsurgó közt nyílik. Könnyen bejárható a turistaúton, és közben a Károlyi-kilátót is útba ejthetjük.

Innen már csak ugrás Mór, hazánk legkisebb borvidékének központja. Hogy mi mindent lehet megnézni és megkóstolni, és egyáltalán miért érdemes Mórra menni, arról ITT olvashattok bővebben. Aki szeretné bebarangolni kerékpárral a környéket, nyugodt szívvel indulhat útnak, mert a szőlőhegyek közt kellemes út kanyarog Csókakőn és Csákberényen át Csákvárig. Gyalogszerrel az Ezerjó-tanösvény útvonalát követve ismerkedhetünk meg a megkapó szépségű és szelídségű tájjal. Felfedezhetjük a Vajal forrást, élvezhetjük a szőlőskertek csöndjét, a bokorból rebbenő vadat, és a túra végeztével egy nyitott pince teraszán egy pohár móri ezerjó mellett merenghetünk el a túránk élményein.