Hét eldugott, de bakancslistás kirándulóhely Nógrád megyében

Kéz-kilátó

Ha meghökkentő és egyedi kilátásra vágyunk, irány Felsőtold és a tavaly átadott Kéz-kilátó. A falu határában magasodó, fából készült installációról az jutott eszembe, hogy a „természet a tenyerén hordoz”. Az egyedi formatervezésű, akácfából készült kilátó Csíkszentmihályi Benjamin művész munkája. 

Felkeresése ideális program lehet a túrázók, családosok, vagy szimplán a csendes elmélkedésre vágyók számára. A Cserhát lankáira is gyönyörű kilátás nyílik róla, és a környéken járva érdemes további felfedezőútra indulni Hollókő felé is, amely a Kéz-kilátótól az országos kéktúra vonalán egy óra sétával könnyen elérhető. 

 

Kazári riolittufa

A magyar kappadókiaként is ismert természeti képződményt Kazár településének határában találjuk. A hófehér, cukorsüvegre vagy habcsókra emlékeztető dombok egy 20 millió évvel ezelőtti vulkánkitörés maradványai, amelynek törmeléke ilyen különleges formákban ért földet. A riolittufadombok között egy geológiai tanösvény vezet keresztül, amelyet könnyűszerrel, fél óra alatt bejárhatunk. Ha pedig valaki még több tufadombra vágyik, látogasson el Rákóczibányára is, ahova szintén jutott bőséggel a puha szerkezetű, hófehér tufából.

Somoskői vár

A Karancs-Medves fennsík egyik legszebb és legépebben megmaradt várát Somoskőn találjuk, ami némiképp kilóg a nógrádi látnivalók sorából, ugyanis a névadó település Magyarország területén fekszik, míg maga a vár már a szlovák oldalon. A hely szerencsére határellenőrzés nélkül látogatható.

 

Somoskő szépségét jelzi, hogy az egyik legnagyobb költőnket, Petőfi Sándort is megihlette, aki 1845. június 12-én tett itt látogatást: „Somoskő nem nagy vár, nem is nagy hegyen fekszik, de bámultam építését, mely gyönyörű öt-, hat-, hétszögű kövekből van.”

A kövekre való hivatkozás a mondatban nem véletlen, ugyanis, ha egy rövid kitérőt teszünk, a vár mögött egy elképesztő szépségű bazalt „vízesést” találunk, amit a felszínre törő és megszilárdult láva különleges formája.

 

Sasbérci kilátó

Buják település határában, a 466 méteres Sasbérc tetején álló bajor stílusú torony igazi különlegesség a nógrádi kilátók sorában. Kinézetét Pappenheim Szigfrid grófnak köszönheti, aki felesége kérésére 1910-ben megépítette az épületet. Az eltolt, kétszintes kilátó földszinti részében lakott a gróf és a felesége, míg az emeleten főként vadászok szálltak meg a nógrádi erdőkben tett vadászataik alkalmával. A torony 2017-ben teljes felújításon esett át, ma a Cserhát legmagasabb pontjaként csodás panorámával várja a kirándulni vágyókat április és október között.

Ipolytarnóci ősmaradványok

Ipolytarnóc Magyarország hét természeti csodájának egyike, felkeresése szuper program lehet az egész család számára. Itt ugyanis valódi őslények nyomaival találkozhatunk; a leletek európai szinten is ritkaságnak számítanak. A park területén 20 millió évvel ezelőtt rengeteg ősállat élt, akik az erdő mélyén fekvő folyó partjára jártak inni és táplálkozni.

 

Ám ahhoz, hogy nyomaikat az idő megőrizze, és ma is láthassuk, szükség volt egy hirtelen vulkánkitörésre, amelynek hamuja jótékonyan megőrizte az őskori folyópart élővilágát.

A Borókás-árokban és tanösvényen tett kirándulásunk zárásaként látogassunk el a miocén kori erdőkbe, vagy pedig sétáljunk végig a fák lombkoronájában kifeszített kötélpályán, ami kicsiknek és nagyoknak egyaránt élvezetes program lehet.

 

Garáb

Nógrád megye zsákfalujában, Garábon hamisíthatatlan keleti hangulattal fűszerezhetjük meg a régióban tett kirándulásainkat. Itt található a világ legnagyobb, Guinness-rekordok könyvébe is bekerült tibeti hangtála. A Samsara névre hallgató terápiás hangtál különlegessége, hogy eredeti, nepáli eljárás alapján készült. Súlya több mint 2,5 tonna, átmérője 233 cm – méreténél és erejénél fogva remek lehetőséget biztosít arra, hogy a hangtálak gyógyító, ellazító és tudatemelő hatását élvezhessük.

A hangtál egy csodaszép buddhista parkban található, ahol tiszteletadásunk jeleként füstölőt is gyújthatunk Buddha előtt és megfogalmazhatjuk legbelsőbb kívánságainkat. A park csak vezetett túra keretében látogatható, amelyre Garábon a Grabensia Apát Fogadóban lehet jelentkezni.

 

Szentkúti remetebarlangok

Szentkút népszerű zarándokhely, ahol már az 1400-as években is tartottak búcsújárásokat, köszönhetően a sok csodás gyógyulásnak, amik az erdő mélyén történtek. A legenda szerint 1091-ben Szent László királyunk ellenségei elől menekülve a Cserhát őserdőjén vágtatott keresztül lovával. A szakadék széléhez érve a kunok sarokba szorították és úgy tűnt, nincs menekvés. Ám ekkor megsarkantyúzta a lovát, aki égi segítségtől vezérelve átugratott vele a szurdokon. 

A ló patája olyan erővel csapódott bele a sziklába, hogy annak nyomában víz fakadt fel, így született a legenda szerint a – később a pápa által is elismert – csodatévő víz forrása. Ám nemcsak a zarándokhelyként épült szentélyt, hanem a közelében lévő barlanglakásokat is érdemes felkeresni Szentkúton, amelyet a világ zaja elől elvonulni kívánó szerzetesek vájtak a sziklák falába.

 

  Fotók: Szombati Orsolya, www.traveladdict.hu