Gyöngyszemek a tájban – kis települések, nagy értékek

ZónánTúl

Gyöngyszemek a tájban – kis települések, nagy értékek

Számos olyan település van Magyarországon, amely kevésbé ismert vagy csak nehezen kerül be a köztudatba, pedig természeti környezete, hagyományai, kulturális kincsei több figyelmet érdemelnek. Ezek közül szemezgettünk, hogy bemutassuk: milyen változatos településkép jellemző országunkra, és mennyi érték és élmény közül válogathatunk, ha országhatáron belül keresünk túracélpontot.

Répáshuta

Különleges mikroklímájú település a Bükk-hegység egyik legmagasabban fekvő lakott területén. Miskolc és Eger felől közelíthetjük meg kanyargós, de látványos panoráma utakon. Az aprócska falu 500-575 méter tengerszint feletti magasságban helyezkedik el. Felszínének nagy része „répáshutai" mészkőből áll, de a falut körülvevő bércek oldalát ördögszántás mezők alkotják és víznyelőtöbrök, víznyelőbarlangok, szurdokvölgyek, barlangok tarkítják. Ahogyan azt a település honlapján is olvashatjuk: változatos és érdekes karsztos formakincsei révén a község a Bükki Nemzeti Park szigorúan védett területei közé tartozik.

Számos túraútvonal, tanösvény várja az ide látogatókat – ráadásul nemcsak a ritka növény- és állatfajok vagy a festői táj kecsegtet élményekkel, hanem a világhírű lipicai ménes is.

Az 1,4 km-es Kőbalta Tanösvényen megismerkedhetünk a település történetével és jellegzetességeivel, a Rejteki Természetismereti Tanösvényen pedig táblákon mutatják be a hegység növény- és állatvilágát. Számos barlangot és szurdokot is megtekinthetünk itt: a Balla-barlang és a Pongor-lyuk, a Csúnya-völgy és a Balla-völgy, a Hór-völgy ipartörténeti emlékhelye, a gyertyánvölgyi üveghuta maradványai és a Diós-pataki- illetve a Pénz-pataki-víznyelőbarlang mind-mind olyan látnivalók, amikért érdemes útnak indulni.

Répáshuta látképe – Fotó: repashuta.hu

A sportolás szerelmeseinek sem kell unatkozniuk: télen sípálya és szánkópálya fogadja az érdeklődőket, az idő enyhülésével indulhat a hegymászás és barlangászás, és a túrázók, kerékpárosok, futók is megtalálhatják a számukra legalkalmasabb útvonalakat. Nem messze innen találhatjuk a bánkúti síparadicsomot, a Bogácsi Gyógy- és Strandfürdőt és a Szabadtéri Lepkemúzeumot, a borsodgeszti Sóbarlangot, a bükkábrányi Iskolamúzeumot, a dédestapolcsányi Természetvédelmi élményparkot, a szarvaskői Geológiai tanösvényt és a varbói Kisvasutat is.

Arló

A település a Mátrától északkeletre fekvő Heves-Borsodi-dombság keleti részén, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye északi határán helyezkedik el. Tengerszint feletti magassága 200-530 méterig terjed, és jellemző rá, hogy egyaránt megtalálhatóak itt az északi hideg-, és a déli melegkedvelő fajok. A szubmontán bükköstől egészen a láprétig számos élőhelytípus megtalálható Arló környezetében, ennek köszönhetően pedig kifejezetten nagy a terület biodiverzitása –különösen a gerinctelen fauna figyelemreméltó.

Gyakori a tarajos gőte, a barna varangy, az erdei béka, a sárgahasú unka és a vízisiklók is.

A település közigazgatási határain belül 70 védett és 6 fokozottan védett madárfaj található: a darázsölyv és a héja mellett a fekete harkály, a szürke küllő és a fehérhátú fakopáncs is itt fészkelő fajok. Az itt található Gyepes-völgy kiváló úticél a természetet kedvelő érdeklődők számára: útjukat völgyfenéken csörgedező patakok és vizes rétek, égeresek kísérhetik. Megmártózhatnak a suvadásos Arlói-tóban, ahol horgászatra, evezésre is lehetőség nyílik.

Az Arlói-tó partja – Fotó: Arló Nagyközség Önkormányzata

Püspökszentlászló

Püspökszentlászló a Kelet-Mecsekben, a Zengő-hegy északi oldalánál húzódó völgyben található. Fő látványossága az Esterházy Pál László püspök által építtetett templom és nyaralókastély, az őt körbevevő arborétummal. Az arborétum ma a Duna–Dráva Nemzeti Park részét képezi, és a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet része.

Nyolcvannégy fa- és cserjefajta található itt – számos érdekességgel a világ különböző pontjairól.

Az arborétum területe egyben a környező hegyek forrásainak és felszíni vizeinek is a gyűjtőhelye, és a Püspökszentlászlói-völgyön végig futó patak kiindulópontja is.

A püspökszentlászlói kastély és arborétum – Fotó: Wikipedia

Az aprócska településen megtekinthetjük a Borbélyműhelyt, ami a híres Szántó-Szauer borbélydinasztia történetét mutatja be. A műhelyben kézi hajvágók, borotvák, borotvaszappanok, Pitralon hajszesz, foghúzók, pamacsok is láthatók, de a régi hajszárító, a meleg dauer gép, az ondoláló vas is részei a kiállításnak.

Érdemes megtekinteni az üvegkiállítást is, ami a Kelet-Mecsek erdeiben, a 18. század végén jelentősnek számító üveggyártást mutatja be.

Ha már erre járunk, érdemes felkeresnünk a Hosszúhetényi Tájházat is, ami a Hármashegy lábánál, a Püspökszentlászló felé vezető út elején található. Az 1860-as években épült tájház Baranya egyik legértékesebb gyűjteményének ad otthont: az itt megtekinthető néprajzi anyag a 19. század közepétől a 20. század első feléig ad képet a település népéletéről.

A Szennai Skanzen részlete – Fotó: szenna.hu

Szenna

Kaposvártól 8 km-re az erdő és a szőlőhegyek vonulatának ölelésében érjük el Szennát, a Deregélyi-patak által kettészelt települést. Itt várja a látogatókat az Európa-Nostra Díjas Szennai Skanzen, amely hagyományőrző parasztházaival és kazettás templomával teszi különlegessé a települést. Az országosan is ismert Szennai Skanzen az országban egyedülálló módon egy élő falu közepén jött létre. Célja, hogy bemutassa Belső-Somogy és a Zselicség népi építészetét, lakáskultúráját és életmódját a 19. század közepétől egészen a 20. század első feléig.

A múzeum területén található Somogy egyik legszebb műemléke is, a népi barokk stílusban épült festett, kazettás mennyezetű református templom, ami a mai napig aktív szerepet tölt be a falu életében.

Az élő múzeumi helyszíneken a látogatók nemcsak megtekinthetik Somogy sokszínűségét, hanem át is élhetik azt: megismerkedhetnek a helyi gasztronómiával, a kiskertek művelésével, a gyógynövények felhasználásával, és kipróbálhatják a hagyományos népi játékokat is. 

Érdemes megtekinteni a Mátyás-kút forrást és környékét, a Vadvirág út szobrait, és megkóstolni a helyi rétest vagy a Hurkafesztivál ízletesebbnél ízletesebb finomságait.

Csaroda

Csaroda a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet szívében fekszik. A község határában található a Nyíres-tó és a Báb tava, amiknek őstörténete a jégkorszakba nyúlik vissza, a létrejöttük pedig a mozgó jégtakaró okozta klímaváltozásoknak köszönhető. Az egykori ősi növényvilágból sokat megőrzött a táj: a terület uralkodó fája a kocsányos tölgy, kísérője a mezei juhar, mezei szil, a magaskőris lapályi változata, és az ártereken gyakori a szürke nyár is. Jellemző fajok a tavaszi tőzike, az acsalapu, az őszi kikerics, a tavaszi csillagvirág, a hóvirág, és bár ritkább, de nagy eséllyel találkozhatunk a kotuliliommal és a szellőrózsával is.

A kis település büszkesége a református templom, ami a 13. században épült a Csaronda-patak árterületéből kiemelkedő szigeten.

A templom belsejében színes falfestés maradványai láthatók, amelyek magyaros motívumokat, „mosolygó szenteket” ábrázolnak. A település másik nevezetessége a tájház, amit egy favázas, paticsfalas parasztházból alakítottak ki, és ami hűen őrzi a helyi hagyományokat.

Nyitókép: Tájház a Szennai Skanzenben – Fotó: Wikipedia / Németh Csilla

 

Ajánljuk még:

Soltvadkerti fagylalt-idill – egy kánikulai délutánról

Míg egyeseknek egész évben fagylaltszezon van, a „klasszikus” értelemben vett időszak ez idő tájt kezdődik. Nem vagyok nagy „gombócoló”, tavalyelőtt pedig elég nagy utat tettem meg fagyiig – és engem lepett meg a legjobban, hogy kincsre leltem Soltvadkerten. Nosztalgiázós óda következik az ország valószínű egyik legjobb fagyizójához.