Tárolásra a teljesen kifejlődött, érett, ép és egészséges gyökerek alkalmasak. A sárgarépa tárolható ömlesztve, prizmában és ládába rakva is, de sose feledkezzünk meg róla, hogy fagyérzékeny, ezért a tárolási hőmérsékletre kényes. A főszabály szerint a legmegfelelőbb tárolási hőmérséklete 1 és 2 fok között van, az alapszabály pedig az, hogy száraz napokon álljunk neki a betakarításnak, és mikor kiszedtük a sárgarépát a földből, tisztítsuk meg. Viszont ez a tisztítás merüljön ki a száraz letörlésben- semmiképpen se mossuk meg!
A felesleges mellékgyökereket viszont lecsíphetjük, a leveleket pedig a koronáig eltávolíthatjuk.
„A levelek lenyesésére igen kell ügyelni a petrezselyem, sárgarépa és zellernél, mert ha sok levelet hagyunk a gyökereken, könnyen rothadás áll be, ha pedig a gyökér egy részét is levágjuk, nagy seb támad, minek következtében a gyökér megrothad”
- olvashatjuk A Kert 1897-es számában.
Forrás:https://adt.arcanum.com/hu/view/Kert_1897/?query=s%C3%A1rgar%C3%A9pa+felszed%C3%A9se&pg=812&layout=s
Az előkészített zöldséget aztán a hagyományos módszer szerint réteges halmokba rakjuk, majd homokkal fedjük.
A homokos fedéssel kapcsolatban két, egymásnak ellentmondó gyakorlat is ismert. Az egyik szerint a tárolóhelyiségben egymás mellé sorban kell lerakni a répagyökereket, és azokat nedves homokkal kell takarni 2-3 cm vastagon- méghozzá azért nedves homokkal, hogy a répatestek ne száradjanak ki. A másik gyakorlat szerint azonban a nedvesség kedvez a betegségek kialakulásának és a romlásnak, ezért a száraz homok az ideális takaróréteg. Nehéz igazságot tenni a két módszer között, mert a sikeres téli tárolás sok más környezeti feltételen is múlik, így akár mind a két módszert kipróbálhatjuk.
A sárgarépa tárolásakor a leggyakrabban előforduló betegség a szklerotíniás rothadás.
Forrás: https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarMezogazdasag_2003-4/?query=s%C3%A1rgar%C3%A9pa+t%C3%A1rol%C3%A1sa&pg=228&layout=s
Ilyenkor a fertőzött gyökéren vizenyős, rothadó foltok jelennek meg, és nem sokkal később láthatóvá válnak a vattaszerű micélium bevonatok is, végül fekete szkleróciumok képződnek. Mivel a gyökéren keletkező sérülések és sebek tökéletes lehetőséget kínálnak a kórokozók bejutására, az első, amit tehetünk, hogy a sárgarépákat lehetőleg sebmentesen készítjük elő a tárolásra. Emellett két nagyon fontos dolog van még, ami kulcsszerepet játszik a betegség terjedésében: a nedvesség és a magas hőmérséklet. Ezért fontos szabály, hogy a sárgarépát szárazon, száraz környezetben tároljuk, és lehetőleg alacsony hőmérsékleten. A legalaposabban akkor járhatunk el, ha gondoskodunk a tároló helyiségek kitakarításáról és fertőtlenítéséről is a betakarítás előtt.
Érdemes arra is gondolnunk, hogy mivel lehet és mivel nem együtt tárolni terményünket. A sárgarépával feltöltött pincékben nem szokás almatermésű gyümölcsöket tárolni, mert az etilénképződés a répa megkeseredéséhez vezethet. Más gyökérzöldségekkel vígan vegyíthetjük, de az etiléntermelők és a zeller, a pasztinák, a torma, a cékla, a petrezselyem és a répa nem férnek meg egymás mellett. És hogy melyek az úgynevezett etiléntermelő gyümölcsök? Például az alma, az avokádó, a banán, a kivi, a körte, a sárgadinnye és a barackok.
A megfelelő körülmények között tárolt sárgarépa akár hat hónapig is eltartható, ami idő alatt legjobb esetben maximum 8-10 % apadási súlyveszteség várható. A kutatási eredmények pedig azt mutatják, hogy a homokos tárolás mellett érdemes kipróbálni a faládás tárolást is, mert a lapos faládában történő tárolás kedvezőbb hatást gyakorol a sárgarépa eltarthatóságára, és az így tárolt répa tápanyagvesztesége is jóval kevesebb homokban tárolt társainál.
Forrás: https://adt.arcanum.com/hu/view/KerteszetiEgyetem_Kozlemenyek_1978_42/?query=s%C3%A1rgar%C3%A9pa+t%C3%A1rol%C3%A1sa&pg=54&layout=s
És azt se feledjük, hogy a tárolhatóságot nagymértékben befolyásolja a tenyészidőszak alatti tápanyagellátás és a növény megfelelő kondíciója is, így a termesztés során nem árt jó előre terveznünk annak érdekében, hogy a lehető legtöbbet hozhassuk ki kertünkből, és az ott betakarított terményekkel feltöltött kamrából és pincéből.
Elérkezett a magfogás ideje: szakember osztja meg, hogyan és miért láss neki!
A kertészkedés újra divatba jött. Egyre többen kezdenek el akár csak egy zsebkendőnyi területen zöldséget, gyümölcsöt termeszteni, a városokban sorra nyílnak a közösségi kertek, és egyre többen próbálkoznak a balkonjukon való növénytermesztéssel. A vegyszermentes gazdálkodás és az élelmiszer-önrendelkezés első láncszeme a mag. Ha igazán tudatosan szeretnénk kialakítani kiskertünket, nem elég tavasszal elkezdeni azon gondolkozni, mit ültessünk majd el. Helyette az előző szezon végén, vagyis épp a mostani nyárvégi, kora őszi időszakban kell foglalkoznunk a magfogással. Ennek titkairól kérdeztük Dr. Kiss László kertészmérnököt.
