Fenntarthatósági trendek az élelmiszerpiacon – világpiaci áttekintés

A kutatás egyik fókusza a fenntarthatósági célokkal és vállalásokkal fejlesztett élelmiszeripari termékek arányának vizsgálata volt. E tekintetben jó hír, hogy 2018 és 2023 között jelentősen – 13,8%-kal – nőtt a fenntarthatósági vállalásokkal és az arra való utalással bevezetett élelmiszerek és italok száma. Még jobb hír, hogy

világviszonylatban Európa a legerősebb régió az etikai és környezetvédelmi szempontok szerint készített új termékek fogyasztásában, sőt: ezeknek az élelmiszereknek több mint felét itt is állítjuk elő.

Az etikai vagy fenntarthatósági szempontokat előtérbe helyező kategóriák közül a tejtermékek vezetnek, megelőzve az édességeket, a forró italokat, az üdítőitalokat és a pékárukat. A leggyorsabban növekvő kategóriák a csokoládészeletek, a forró italok és a csokoládés édességek, amit a kakaó fenntarthatósági programjainak növekvő száma is támogat.

Fotó: Unsplash / Scott Warman

Az új termékeken megjelenő öt legfontosabb etikai vagy környezetvédelmi szempont és jelölés közül a bio áll az első helyen, amelyet az adalékanyag- és tartósítószer-mentes, a gluténmentes, a vegán és a vegetáriánus kategóriák követnek.

A fogyasztók vásárlási döntéseit leginkább az erőforrások használatának fenntarthatósági szempontjai, az ezekkel kapcsolatos vállalások befolyásolják, mint például az újrahasznosított és újrahasznosítható anyagok használata, a biológiailag lebomló, környezetbarát csomagolás alkalmazása. Négyből három fogyasztó egyetért azzal, hogy a vállalatoknak hatékonyabban és kíméletesebben kellene használniuk a természeti erőforrásokat. A csomagolásra vonatkozó elvárások pedig követik ezt a fogyasztói igényt: az elmúlt öt évben 82%-kal nőtt a csomagolástechnológia vízfelhasználásának csökkentésére vonatkozó igény, és 26%-kal a tiszta energiafelhasználásra vonatkozó elvárás.

A fogyasztókat a vállalatok hulladékgazdálkodása is érdekli: 29%-uk nyilatkozott úgy, hogy szeretné, ha a márkák csökkentenék a gyártási folyamat során keletkező hulladék mennyiségét. Valószínűleg válaszul a márkák egyre több „tökéletlen” összetevőt használnak majd a fenntarthatóságuk bemutatására.

A fenntarthatósági trendek kutatása azt mutatja, hogy mind a fogyasztók, mind a márkák körében egyre növekvő tendencia az upcycling.

Fotó: Unsplash / Priscilla du Preez

Arra a kérdésre, hogy milyen környezettudatos döntéseket hoznak a kiadások csökkentése érdekében, a második helyen az újrahasznosítás vagy a termékek upcyclingja állt, az első helyen pedig az élelmiszerhulladék minimalizálása. A márkák oldalán az elmúlt évben 83%-kal nőtt az újrahasznosíthatóság igényével fejlesztett termékek száma. Az upcycling a közösségi médiában is növekvő trend: a TikTok-on kétmillióan látták a #upcycledfood hashtaget, az Instagramon pedig több mint 8000 posztot tettek közzé ugyanezzel a hashtaggel.

A fogyasztók azokat a termékeket keresik, amelyek természetes és fenntartható innovatív gazdálkodási gyakorlatok révén készülnek – derül ki a kutatásból.

Az innovatív gazdálkodási gyakorlatok különböző típusait tekintve a fogyasztók a legpozitívabban a regeneratív gazdálkodáshoz viszonyulnak, ezt követi a precíziós gazdálkodás és az időjárás-követés, más néven éghajlat-monitorozás.

Fotó: Unsplash / Bas Peperzak

A vállalatok felfigyeltek a fogyasztók regeneratív mezőgazdaság iránti érdeklődésére:

az elmúlt öt évben 64%-kal nőtt a regeneratív gazdálkodásra való utalások száma a termékeken. 

A kutatásból az is kiderült, hogy a globális fogyasztók 53%-a egyetért azzal, hogy túl sok a környezetvédelmi címke, ami miatt nem tudják, milyen információt kell keresniük a termékeken. A probléma megoldása érdekében a termékek egyértelmű címkézése és tanúsítása hasznos lehet. Emellett az EU megkezdte a greenwashing elleni fellépést, ami részben a címkézési zűrzavarért is felelős. A jövőben az EU azt tervezi, hogy betiltja a fogyasztók számára csomagolt termékeken feltüntetett megtévesztő környezetvédelmi jelöléseket.

A környezetvédelmi és az etikai szempontok szorosan összetartoznak: derült ki a felmérésből. Az elmúlt három évben 36%-kal nőtt az olyan termékek előállítása, amelyek csomagolásán az emberközpontú etikai és a környezetvédelmi jelöléseket kombinálták. A vásárlói döntéseket ugyanakkor az árérzékenység is befolyásolja, és sok fenntarthatónak jelzett élelmiszer megvásárlása még anyagi kompromisszumot igényel: ez jó üzenet a gyártóknak, hogy a fenntarthatót megfizethetővé is kell tenni ahhoz, hogy mindenki könnyedén hozzájuthasson.