Évezredek szülte titokzatos üregek csodájára járunk – ma van a Barlangok Napja

Barlangnak azokat a föld alatti képződményeket nevezzük, amelyek a Föld szilárd kérgében természetes úton jöttek létre, két méternél nagyobbak, és ember által járhatóak. Ezekkel az izgalmas földtörténeti üregekkel foglalkozó tudomány pedig nem más, mint a barlangtan, vagyis a szpeleológia, ami képződésük szerint különbözteti meg a titkos föld alatti járatokat.

Ez alapján beszélhetünk olyan barlangokról, amelyek a befoglaló kőzettel egyidejűleg képződtek (ezek a szingenetikus barlangok), és vannak a már kialakult kőzetben utólagosan létrejött barlangok is, amelyeket posztgenetikus barlangoknak nevezünk.

Magyarországon jelenleg 4227 barlangot ismerünk, de a valós föld alatti üregek és járatok száma ennél sokkal több is lehet.

Ha valaki szeretne keresgélni e között a sok ezer izgalmas földalatti képződmény között, annak ajánljuk az Országos Barlangnyilvántartást, ahol minden eddig feltárt hazai barlang elérhető.

Fotó: Unsplash / Bruno Alves

A Barlangok Napjára szinte egész évben készülnek a szpeleológia szerelmesei, és a barlangos programokat kínáló szervezők is igyekeznek kitenni magukért, ezért minden évben egyre bővebb és egyre sokszínűbb kínálatból válogathatunk.

Barlangos kalandtúrák és földtörténeti séták, bemutatók és fajvédelemmel összekötött komplex programok – csak pár azok közül a lehetőségek közül, amelyek közül csemegézhetünk.

Összegyűjtöttük saját kedvenceinket is (természetesen a teljesség igénye nélkül), hogy segítsünk a választásban, és egyben arra buzdítsuk olvasóinkat, hogy fedezzék fel ezekben a titkokat rejtő földalatti világokban rejlő értékeket.

Fotó: Unsplash / Dean McQuade

Barlangtúrák az Aggteleki Nemzeti Parkban

Változatos felfedezéseket kínál az Aggteleki Nemzeti Park: különböző hosszúságú és nehézségű túrákon vehetünk részt, amelyek közül talán a Baradla-barlang felfedezése az egyik legizgalmasabb. A barlangi séta villanyvilágítással ellátott szakasza 2300 m hosszú, és kicsit több, mint másfél óra alatt teljesíthető. A túra nagyrészt a Styx-patak medre mentén halad, cseppkőoszlopok, zászló-, függő- illetve állócseppkövek között. Itt csodálhatjuk meg Magyarország legmagasabb állócseppkövét is, a 19 méter magas Csillagvizsgálót.

Ha valaki extrémebb élményekre vágyik, akkor érdemes felkeresnie a Meteor-barlangot, ahol június 29-én vehetünk részt egy megszokottnak közel sem nevezhető kalandon.

A túra sétával indul, ugyanis a barlang bejárata csak gyalogosan közelíthető meg: a találkozási ponttól 2,7 km-re található. A barlang bejárása egy valódi extrém túrának számít, ezért kifejezetten jó kondíció és mászókészség szükséges hozzá, a jelentkezés alsó korhatára 14 év. A túra során omladéktömbök között kúszva, mászva, aknákba szerelt létrákon haladva közelíthető meg a Titánok csarnoka, aminek nemcsak mérete figyelemreméltó, hanem cseppkőgazdagsága is.

Fotó: Unsplash / Timur M.

Tapolca

Ha barlang, akkor nem maradhat le a listáról a Tapolcai-tavasbarlang sem, amit 1903-ban fedeztek fel egy kútásás közben, és ezzel hazánk első villanyvilágítással ellátott, és az idegenforgalom céljára is használt barlangja volt. Kiterjedése, geológiai, morfológiai és hidrológiai értékei miatt 1982 óta fokozottan védett, de a látogatók legnagyobb örömére a nagyközönség előtt nyitva áll, méghozzá örök emlékül szolgáló csónakázási lehetőséggel is. Népszerűsége miatt azonban szinte csak előre történő foglalással tudunk belépőjegyet váltani, ezért útnak indulás előtt mindenképpen érdemes online jegyet vásárolni.

Fotó: Unsplash / Timo Volz

Az ország legrégebbi gyógyhelye

A Szent István-barlangot évente 50 ezren keresik fel, nem véletlenül: különleges cseppkőképződményein túl ugyanis klimatikus gyógyhely minősítéssel is rendelkezik, és Fekete-terem nevet viselő szakaszát 1991-ben gyógybarlanggá is minősítették.

A barlang levegője mikrobiológiai szempontból csaknem steril, azaz por-, csíra- és allergénmentes, ráadásul az állandó 10 fok körüli hőmérséklet és a 100%-os páratartalom,

továbbá a barlangi környezet nyugtató hatása olyan különleges rekreációs helyet teremt, ami ritkán adatik meg mindennapjainkban. A fokozottan védett Szent István-barlang Lillafüreden, Miskolctól 3,5 km-re nyílik, bejárata a Palota-szállótól 500 m-re, az Eger-Miskolc műút mellett található. Járatainak összhossza 1514 m, a bemutatott szakasz hossza 170 m, tehát a látogatás során oda-vissza összesen 340 m tehető meg. A gyógyhatású Fekete-terem elérhetőségéről érdemes előzetesen információt gyűjteni, de ha valamilyen okból kifolyólag nem pihenhetünk ölelésében, akkor is kiváló program lehet magának a barlangnak a felfedezése.

Fotó: Unsplash / Ksenia Kudelkina

A Budai Vár-barlang

Magyarország egyik legrendhagyóbb barlangja, hiszen az ember keze nyoma itt látható leginkább. A vezetett túrák során föld alatti termek és folyosók tucatjait járhatjuk be, miközben a Budai Vár alatt húzódó, több mint 3 kilométer hosszú barlangrendszer fedezzük fel. A különleges felfedezés során azt is megtudhatjuk, hogy miképp váltak a természetes járatok pincejáratokká, és hogy hogyan hasznosították őket a Várhegy mindenkori lakói borospinceként, óvóhelyként vagy éppen börtönként. Többféle túra között is válogathatunk a rövidtől a hosszúig, a könnyűtől az extrémig – érdemes felfedeznünk a lehetőségeket! 

Denevérek ölelésében

Igazán izgalmas programban lehet része azoknak, akik Abaliget mellett döntenek, ugyanis a barlang bejárása mellett a Denevérmúzeumot is megtekinthetik. Az abaligeti Denevérmúzeumot 2004-ben a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság hozta létre azzal a céllal, hogy bemutassa a denevérek életét és védelmük fontosságát. A látogatók különböző tematikus tartalmak segítségével fedezhetik fel a denevérek és emberi világ kapcsolatát, az idehaza is előforduló fajokat, és az addig még sosem hallott tényeket ezekről a csodálatos élőlényekről. Interaktív, gondolkodásra késztető installációk mutatják be a repülő emlősök táplálkozását és élőhelyeit, illetve a világon elforduló denevérfajok jellemzőit. A Denevérmúzeum megtekintése mindösszesen 25-30 percet vesz igénybe, bár érdemes kicsit többet odabent időzni, hogy valóban alaposan megismerhessük ezt a sokszor méltatlanul figyelmen kívül hagyott fajt.

Fotó: Unsplash / Tine Ivanič

A Macska-barlang

A Macska-barlang a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, a Pilisben, Csobánkán található. Nevét a régi időkben itt tanyázó vadmacskákról kapta, de ma már leginkább víznyelő tulajdonságairól és az ehhez kapcsolódó képződményeiről ismert. Az ide vezető túra hossza 2,5 km, de viszonylag rövid időn belül, alig egy óra alatt teljesíthető. A barlang szabadon látogatható, hossza mindösszesen 139 méter, de rövidsége ellenére kihagyhatatlan élmény.

A Macska-barlang megkülönböztetetten védett, ezért legyünk nagyon óvatosak, és vigyázzunk a természet évezredes munkáinak épségére!

Ha már itt járunk, érdemes a közeli Dinó-rejtek barlanghoz is elmennünk, ami ugyan lezárt, de bejárata megtekinthető. Végül mielőtt útnak indulnánk, érdemes tájékozódnunk azzal kapcsolatban, hogy mit lehet és mit nem, hogyan illik és hogyan nem viselkednünk egy barlangtúra során. Ebben a Duna-Ipoly Nemzeti Park barlang etikettje nyújt segítséget.

Nyitókép: Unsplash / Carloz Martinez