Eljön-e még a kender reneszánsza?

Nagyanyám történetei közül a legkülönlegesebbek azokról a feldolgozómunkákról szóltak, amelyekben olyan munkafolyamatok szerepeltek, amiket már nem tudott megmutatni és nem tanulhattam meg. Például sokszor elmeséltettem vele, hogyan vágták és tilolták a kendert, hogyan nyűtték (a kendernyövés és a lennyövés egyaránt a növények földből gyökerestől való kirántását jelenti) a lent holdvilágnál, és aztán hogy lett belőle lenvászon. Az Alföld és a dombvidék jellegzetes kultúrnövényeiről ma már csak nosztalgiázunk, és alig akad ember, aki hagyományos módon képes volna nem csak termeszteni, de feldolgozni is ezeket.

Pedig a kender és a len a fenntartható és épeszű élet két alapvető kelléke volt.

Kendert tiloló asszonyok Csökölyön, 1930-ban – Fotó: Fortepan / Nagy Józsefné dr.

A durvább rostokat növesztő kenderből készültek az érdesebb vásznak, a nagy teherbírású kötelek, zsákvásznak és a különféle munkálatokhoz szükséges tárolók, hordozó eszközök, ponyvák és némely lakástextil – pl. lepedők –, a lenvászont pedig főként az alsó ruházat, a fürdőszobai és konyhai textíliák – törülközők, abroszok, törlőkendők, dagasztókendők – és az apró szemes termények és liszt tárolására alkalmas zsákok készítésére használták. Ma is őrizgetem azokat a törülközőket és törlőkendőket, amit nagyanyám szőtt, és amiket ő is évekig óvott a szekrénye mélyén, hogy lányunokájának adhasson belőle. Semmihez nem hasonlítható minőség ez – jó adagnyi érzelmi töltettel puhítva.

Rostkender – Fotó: 123RF 

Korábbi kutatások szerint a kender termesztése már az őskorban elkezdődött, első ismert felhasználása Kínából származik, ahol több mint 8500 évvel ezelőtt már termesztették. A növény innen terjedt el Közép-Ázsián keresztül Európába, majd később az egész világon – ezt a nézetet azonban 2018-ban egy tanulmányban az európai pollenadatbázisból származó fosszilis pollenvizsgálatok (FPS) cáfolták, megállapítva, hogy

a kender őshonos európai növény, tehát hozzánk nem Ázsiából érkezett.

Az ókori civilizációk, köztük az egyiptomiak, görögök és rómaiak is széles körben alkalmazták a kendert különböző célokra, a textilgyártástól kezdve az orvosi felhasználásig. A történelem során a kender termesztése és feldolgozása a gazdaság egyik alappillérét jelentette számos kultúrában.

A kendermag a madarak egyik kedvenc csemegéje – Fotó: 123RF   

A növény termesztése különleges gondosságot igényel, bár alapvetően igénytelen és ellenálló fajról beszélünk. A kender meleg, napfényes környezetben érzi magát a legjobban, és mély, tápanyagban gazdag talajt igényel. A vetés általában tavasszal történik, amikor a talaj hőmérséklete eléri a 10-12 Celsius-fokot.

A növény rendkívül gyorsan fejlődik, és megfelelő körülmények között akár napi 10 centimétert is nőhet.

Egy hektárnyi terület mindössze 6 hónap alatt éri el a betakarításhoz szükséges érettséget, szemben az erdőkkel, amelyek évtizedekig növekednek, mielőtt kivághatók lennének. Ez felveti a kérdést: miért ragaszkodunk még mindig az erdőirtáshoz, amikor rendelkezésünkre áll egy gyorsabban megújuló alternatíva már az építőanyagok terén is?

 

A kender környezeti hatása rendkívül pozitív.

Egy hektárnyi kenderültetvény 25 százalékkal több oxigént termel, mint ugyanekkora területű erdő, emellett körülbelül kétszer annyi cellulózt biztosít.

Ez a tulajdonsága különösen értékessé teszi a papírgyártásban: a kenderpapír előállításával évente több millió hektárnyi erdő kivágását lehetne megelőzni. A növény ezenkívül kiváló talajregeneráló tulajdonságokkal rendelkezik, kiterjedt gyökérrendszere révén képes a talaj méregtelenítésére és különböző nehézfémek megkötésére. 

Fotó: 123RF    

A kender különleges tulajdonságai közé tartozik továbbá, hogy rendkívül erős és tartós rostokat tartalmaz, amelyek hossza elérheti a 2-3 métert is. Ezek a rostok nem csak erősek, de természetes antibakteriális tulajdonságokkal is rendelkeznek. A növényből készült textíliák tartósabbak, környezetbarátabbak és egészségesebbek, mint a szintetikus anyagok.

A kenderből készült ruházat természetes UV-védelmet nyújt, valamint kiváló hőszabályozó és nedvességelvezető képességekkel rendelkezik.

Felmerül a kérdés: miért dominálják még mindig a szintetikus anyagok és a vízigényes pamut a textilipart? Különösen annak fényében, hogy a magyar kender hajdanán megbecsült exportcikk volt, még akkor is, ha a termelési volumennek köszönhetően az orosz és a lengyel kendernek nagyobb piaca volt:

„A magyar kender Antwerpenben, Brüxellesben, Mánheimban s Magdeburgban, úgy mint Berlinben, Reichenbergben és Brünnben is igen becses mai nap is, de a lengyel s muszka kender közelebb lévén, tömegben szálittatik Tarnovyból, Przemisl s Rigából s nagyobb mennyiségben található. Másfelől a muszka kender piaczképesebb, a mennyiben szépen ki van szortírozva, tisztább, jobban van csomagolva s mind a mellett, hogy gyengébb, kevésbé elasztikus mint a magyar, a fent leirt kelléknél fogva nagyobb forgalomnak örvend” – írja Bodola Lajos A kender jövője Magyarországon: utmutatás a kender és len okszerű áztatása és kikészitésére című 1881-ben megjelent munkájában.

Fotó: 123RF    

Szolnoky Lajos, a hagyományos kendermunkák alapos kutatója részletesen leírja a kender termesztésének és feldolgozásának folyamatát, amelyről még a 20. század második feléből is vannak néprajzi gyűjtéseink és feljegyzéseink, például a Magyar Nyelvjárások 5. kötetében megjelent A népi kendermunka Gacsályban című anyag, melyet Sebestyén Árpád írt, és amelyben nagyon részletesen végigveszi a kendertermesztés- és feldolgozás munkafázisait és eszközeit, vagy a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Szuhafőről, Molnár Mihály tollából megjelent A kender feldolgozása Szuhafőn című dolgozat, amely részletesen bemutatja a fonóban szokásos játékokat, élcelődéseket és énekeket is, de sorolhatnánk még a hasonló írásokat. Ugyancsak teljes képet kaphatunk a kendermunkákról a Magyar Néprajz III. kötetéből is, amely a kézimunkákkal foglalkozik, és ahol a termesztés és a feldolgozás folyamatait ugyancsak rendszerezett formában találjuk meg.

A 20. század elején drámai fordulat következett be a kender történetében.

Az 1930-as években az Egyesült Államokban kezdődő, majd világszerte elterjedő törvényi szabályozások gyakorlatilag ellehetetlenítették a kendertermesztést. Ez a folyamat több tényező együttes hatásának eredménye volt. Egyrészt a szintetikus anyagok (műszálak, műanyagok) megjelenése és térnyerése, másrészt a papíripar faalapú technológiára való átállása, harmadrészt pedig a növény pszichoaktív változatától való félelem mind hozzájárultak a kender háttérbe szorulásához. 

Ha végignézzük a kendermegmunkálás folyamatait és belegondolunk nemcsak a munka eszköz- és emberigényére, érthetővé válik, hogyan szorult ki a gazdálkodásból ennek a haszonnövénynek a termesztése az iparosodással. A mai európai statisztikai adatok biztatónak tűnnek: „A kendert Európa-szerte termesztik. A kenderrost előállítására szánt kenderrel bevetett termőföld mérete az elmúlt években 20 540 hektárról (2015-ben) 33 020 hektárra (2022-ben) nőtt az EU-ban, ami 60%-os emelkedést jelent. Ugyanebben az időszakban a megtermesztett kender volumene 97 130 tonnáról 179 020 tonnára nőtt (84,3%-os növekedés). A legnagyobb termelő Franciaország, amely az uniós termelés több mint 60%-át adja; őt követi Németország (17%) és Hollandia (5%)” – olvashatjuk az Európai Bizottság honlapján.

Fotó: 123RF    

A tudományos kutatások folyamatosan új felhasználási módokat tárnak fel. Az iparban egyre több területen alkalmazzák: a kozmetikai ipartól kezdve az akkumulátorgyártásig. A növény sokrétű felhasználhatósága miatt kulcsszerepet játszhat a fenntartható fejlődésben és a körforgásos gazdaságra való átállásban. 

A kender ipari felhasználása rendkívül sokrétű. A textiliparban nem csak ruházati cikkek, de erős kötelek és vitorlavásznak készítésére is használják. Az építőiparban

a kenderbeton forradalmasíthatja az építkezést: ez az anyag nemcsak környezetbarát, de kiváló hőszigetelő és hangszigetelő tulajdonságokkal rendelkezik, emellett tűzálló és ellenáll a penésznek.

A kenderpapír nem csak tartósabb a hagyományos papírnál, de előállítása során kevesebb vegyi anyagot igényel és többször újrahasznosítható.

A modern ipar egyik legígéretesebb felhasználási területe a bioüzemanyag-gyártás. A kenderből előállított bioüzemanyag környezetbarát alternatívát jelenthet a fosszilis üzemanyagokkal szemben. A növény magas biomassza-hozama és gyors növekedése ideálissá teszi erre a célra. Reméljük, ezen a téren is számíthatunk előrelépésre a kender hasznosításával kapcsolatban. A kender jövője ugyanis különösen ígéretes a fenntartható fejlődés szempontjából.

A növény termesztése és feldolgozása során keletkező hulladék minimális, és az is újrahasznosítható.

A növény sokoldalúsága és környezetbarát jellege miatt kulcsszerepet játszhat a körforgásos gazdaságra való átállásban és bolygónk környezeti terhelésének csökkentésében.  

Fotó: 123RF 

A kenderhez kapcsolódó tévhitek és félreértések eloszlatása kulcsfontosságú lehet a jövő szempontjából.

Az ipari kender THC-tartalma olyan alacsony, hogy alkalmatlan pszichoaktív hatások kiváltására, mégis gyakran összemossák a marihuánával. 

Itt az ideje újraértékelni a kenderrel kapcsolatos társadalmi attitűdöket, amelyek természetesen az információhiányból fakadnak. Fontos ugyanis ismerni a hazai jogi szabályozást, mely kimondja, hogy „Szabadföldön, valamint fedett termesztő berendezésben... kizárólag a Nemzeti vagy a Közösségi Fajtajegyzékben közzétett, alacsony THC tartalmú kender termeszthető” – olvashatjuk a 162/2003. (X. 16.) Korm. rendelet a kábítószer előállítására alkalmas növények termesztésének, forgalmazásának és felhasználásának rendjéről 3. § (1) pontjában. Az ipari kender (Cannabis Sativa) tehát nem azonos a kábítószer alapanyagával (Cannabis Indica), így nem is kell tartanunk tőle, de termesztésével számos környezetvédelmi és életmódbeli előnyét élvezhetnénk.

Magyarországon is van példa olyan kezdeményezésre, amely az ipari kendergazdaság egyes ágazataiban kíván mintául szolgálni. A Kenderben a jövő program keretében a magyar-szlovák észak-keleti határzónában a kendermag és a kenderkóró feldolgozására alapozott gyártásfejlesztés, az ipari kenderre alapozott termelés és értékesítés infrastruktúrájának fejlesztése, feldolgozóipari, foglalkoztatási tudásmegosztás valósult meg Géberjén, Barabás, Karos, Kassa, Nagygéres és Nagyrozvágy térségében 2021 és 2023 között.

Azt hiszem, ehhez hasonló kezdeményezésből többet is elbírnánk...

Nyitókép: 123RF