ZónánTúl

Egy alig ismert csodavároska, Budapesttől mindössze félórányira: ez Martonvásár

Létezik egy aprócska, magyarországi csodaváros, amit nem ismer senki. Pedig maga Beethoven is ámulattal járkált a város angolkertjében, itt alapította meg Brunszvik Teréz a Monarchia legelső óvodáját, és itt állították fel az első karácsonyfát is. Ha mindez nem lenne elég, akkor elmondom: a város Agroverzummal, MTA Mezőgazdasági Kutatóintézettel és újonnan nyílt sörfőzdével is jeleskedik. Ez a hely Martonvásár, az én gyermekkori városom. 5 érvben szedtem össze, hogy miért érdemes ellátogatnod ide.

1. A kastélypark, Magyarország egyik legszebb angolkertje

Egy régi pusztaság helyén ma gyönyörű, 70 hektáros angolkert áll, melyet még Brunszvik Antal kapott 1783-ban Mária Terézia királynőtől. A Heinrich Nebbien által tervezett park – nevéhez köthető a Városliget kialakítása is –, otthont ad egy csodálatos neogót stílusú kastélynak is, ami a maga csúcsíves ablakaival, támpilléreivel és karcsú tornyaival kiemelkedik az angolkert tavaszi virágzásából. Az igazán szemfülesek a kastély épületét őrző oroszlán szoborra is rábukkanhatnak, amit még arra a pályázatra készítettek, amit a Lánchídhoz írtak ki 1850-ben.  

Sétálás közben érdemes megnézni az ominózus kastély erőt és tekintélyt sugárzó épületét. A háttérben páfrányfenyő, tulipánfa, törpemandula, vöröslevelű japán juhar és platánfa nyúlik az égbe, amerikai szivarfa nyújtózkodik, balkáni vadgesztenye terebélyesedik, de a koronázatlan király mégis a légzőgyökeres mocsári ciprus, amely a park közepét uraló szigeten választott otthont magának. Tövéből látni a halastavat a rajta átívelő híddal, a bennük úszkáló kacsákat, de még a szabadtéri színpadot is, ahol nyaranta Beethoven-melódiák csendülnek fel a zeneszerző tiszteletére – a halhatatlan zeneszerző ugyanis többször megfordult a martonvásári Brunszvik-kastély kertjében.

A kastély falai és a park ösvényei izgalmas szerelmi történeteket is rejtenek: Beethoven a grófi lányok, Brunszvik Teréz és Brunszvik Jozefin zongoratanára volt. Bár a német zeneszerző először úgy gondolta, tanítson az, aki nem tud komponálni, mégis elvállalta a két lány taníttatását anyjuk kérésére,

majd a mogorva arcú, tempósan sétáló művész bele is szeretett az egyik lányba, aki „halhatatlan kedves”-ként vonult be a történelembe.

Hogy pontosan ki lehetett titokzatos imádott, azt nem tudni, de a zenetörténészek Brunszvik Terézt tartják örök szerelmének. (A Brunszvik-kertben egyébként található egy Beethoven Emlékmúzeum is.)

3. Óvodamúzeum, mint könnyű kikapcsolódás

Teréz azonban nemcsak Beethoven feltételezett szerelme volt, hanem fontos szereplője is a magyar történelemnek: 1828-ban ő alapította meg a Monarchia első óvodáját Martonvásáron, majd életében még 80 helyen hívta életre a kisdedóvó intézményét. (Az Óvodatörténeti Múzeum kiállítása már húsz éve látogatható Martonvásáron.)

4. Agroverzum, a tudományos játszóház

Martonvásár a kastélypark és az óvodamúzeum mellett otthont ad a MTA első tudománykommunikációs intézményének, az 1100 négyzetméteres Agroverzum Tudományos Élményközpontnak is. A kétszintes épületben a játszva tanulás eszközével hívják fel a figyelmet a 21. század kihívásaira: az élelmiszerigények növekedésére, a vízkészleteink degradációjára, az erőforrásaink fenntarthatatlan használatára és a Föld népességrobbanására. A kiállítást élménylabor és tematikus foglalkozások egészítik ki.

5. Zene, művészet, történelem és tudomány, a fővárostól félórányira

Az előbb taglalt csodákhoz nem kell a világ végére menni, de még csak hosszú vonatútra se kell számítani: Martonvásár a fővárostól 25 perc alatt megközelíthető vonattal, a vasútállomástól pedig csak 5 percnyi sétára található a kastélypark.    

Nyitókép: Szvitek Péter / Wikimédia

Ajánljuk még:

Akikre büszkék vagyunk – magyar Nobel-díjasok arcképcsarnoka

C-vitamin, katódsugárzás, a belső fül kutatása, kolloid oldatok, radioaktív izotópok – mi köti össze e néhány fogalmat? A Nobel-díj. Méghozzá azok a Nobel-díjak, amelyeket magyar, magyar származású vagy magukat magyarnak valló tudósok nyertek el. Arról persze megoszlanak a vélemények, hogy mi, magyarok valójában hány érmet vallhatunk magunkénak, mindenesetre a sokat méltatott és dicsért magyar elme győzelmét ünnepelhetjük valamennyi díjazott teljesítményében. Álljunk meg egy pillanatra a Nobel-díj alapításának napján, és gondoljunk büszkén azokra, akik tudásukkal hozzátettek az egyetemes tudomány fejlődéséhez!