ZónánTúl

Magyar asztalra magyar datolyaszilvát?

Délkelet-Ázsiából Baranyába hozták a datolyaszilvát, így az egyik termesztővel, Keszü Bélával beszélgettünk.

Az anyukám egyszerűen odavan érte. Egyszer vittem neki és azóta a datolyaszilva a kedvence, így amikor megtudtam, hogy nálunk is terem, azonnal ki akartam deríteni, hogyan él meg egy Pécshez közeli zsákfaluban ez az egzotikus gyümölcs.

Magyar asztalra magyar datolyaszilvát! 

–  ez lehetne a szlogenje annak a baranyai őstermelőnek, aki Bodán termeszti a Délkelet-Ázsiából származó ébenfafélét, melynek gyümölcse, a datolyaszilva egyre népszerűbb a magyar piacon is. A hurma avagy khakiszilva neveket is viselő egzotikus gyümölcs igazi kuriózumnak számított hazánkban, talán ez fogta meg Keszü Bélát, aki 9 éve ültette első datolyaszilva fáját – az eredeti szakmája szerint barlangász, alpinista Béla ugyanis nem szereti a hétköznapi dolgokat.

„Amikor földeket vásároltam és felmerült az ötlet, hogy termesszünk valamit, szóba sem kerültek a hétköznapi, hazai gyümölcsök. Befektetést is kerestem és az is fontos volt, hogy ne jöjjön szembe minden sarkon a termék, amit nyújtok. Amikor Kínában jártam és először kóstoltam a datolyaszilvát, nagyon ízlett. Ahogy megtudtam, hogy itthoni körülmények között is lehet termeszteni, azonnal megvásároltam a facsemetéket a keszthelyi kutatóintézetből” – emlékszik vissza a kezdetekre.

Az első 19 fát elvitte a fagy, de Béla menet közben, hosszú évek alatt, olykor saját kárán végül csak megtanulta a jól működő technológiát.

Ma már 500 fából áll az ültetvény, melyek 7-8 év után fordultak termőre – 2019-ben összesen másfél tonnát szüreteltek.

A datolyaszilva ettől függetlenül sokak számára ismeretlen idehaza, és csak remélni tudjuk, ez idővel változni fog. Ugyanis a datolyának számos jó tulajdonsága van, például hogy 150-200 évig is elél, termése pedig számos gyógyhatással bír. A gyümölcs gazdag A-, C-, E- és B6-vitaminokban, rostokban, mangánban, rézben, magnéziumban, káliumban és foszforban is. Tele van ezen felül antioxidánsokkal, melyek segítik a szervezetnek felvenni a harcot a szabad gyökökkel, javítják az általános egészséget. És nem mellesleg még finom is...

Béláék is sokféleképpen használjuk fel: savanyúságot, csatnit, lekvárt, ivólevet készítenek belőle, aszalják, ropogós chipsként kínálják, de liofilizálva is nagyon ízletes. Friss gyümölcsként, akár mascarponéba keverve is különlegesen jó, próbálja ki bárki bátran!

A gyümölcs népszerűsítésére már többször szerveztek Datolyaszilva Napot Bodán, ahol minden az egzotikus gyümölcsről szólt.

Az érdeklődők „szedd és vidd” akcióban maguk gyűjthetik be a narancssárga, érdekes formájú gyümölcsöt.

Ennek eredménye is van, ugyanis népszerűsége az utóbbi években növekedett. Külön öröm, hogy a bodai termesztés által könnyebben beszerezhető a gyümölcs itthon is, így nem kell távoli tájakról, környezetkárosító módon ideszállítani. Az igazán elhivatott emberek még saját termesztéssel is megpróbálkozhatnak, ugyanis már facsemetét is lehet kapni!

Ajánljuk még:

Így választanak görögdinnyét a profik

A görögdinnye az egyik legfinomabb szomjoltó és hűsítő gyümölcs nyáron, viszont mára igen drága lett, miközben gyakorta éretlen vagy túlérett darabokkal is találkozni. Ha már ennyi pénzt adunk ki érte, szeretnénk, ha tökéletes lenne: mivel ez mégsem olyan, mint a barack, hogy nyomásra érezze az ember a minőségét, művészetté vált kihallgatni, tapogatni és érezni, mi rejlik a zöld-csíkos héj alatt. Eláruljuk, hogyan lehet szakértelemre szert tenni ebben a kérdésben.

 

Már követem az oldalt

X