Jó húsz éve véletlenül tévedtem Alsó-Ausztriába, és azóta is a környék szerelmese vagyok. Először a Gerasi kolostor bűvölt el, no meg az éppen aktuális mákvirágzás – sosem láttam még ahhoz foghatóan gyönyörűt. Az egyik domb rózsaszínben tündökölt, a másik halványlilában.
Júliusban három héten át tart a mákvirágzás, amit ma már webkamerán követhetünk, így szépségén elmerenghetünk, bárhol is legyünk a világon. De azért ott, a mákmező szélén, ahol a szél felkapja a szirmokat, a zápor pedig egy pillanat alatt a földre cibálja, ott az igazi. Aki eljön ide mákvirágzás idején, utazhat a mákexpresszel, betekinthet a mák feldolgozásának titkaiba és mákos különlegességeket kóstolhat: mákvirágmézet, mákolajat és a vele készült pesztót, máktortát, mákos kekszet, pontyfilét ropogós mákbundában, máklekvárt és mákos csokoládét.
Az első mákos találkozás alkalmával utam Gerasba vezetett, az ottani premontrei kolostor falai közt működő akadémia nyári kurzusán vettem részt. Lehet itt különféle művészeti ágakban elmélyedni, nemzetközi mesterekkel együtt dolgozni, megismerkedni a kolostori gyógynövénytudománnyal, lecsöndesedni az illatos kolostorkertben, de beszélgethetünk is, például Benedikt Weidinger „gyógynövénypappal”, a gyógynövények legendás tudósával. Ő nem csupán ismereteket ad át Isten patikájából, hanem egy különleges szemléletet is:
úgy tartja, a gyógynövények Isten emberek iránt együttérzésének megtestesülései, a „teremtő mosolyai”.
A településhez közeli Altenburgot nem véletlenül nevezik a Waldviertel barokk ékkövének. A monumentális épületegyüttes messziről is lenyűgöző hatást kelt. Az ötudvaros kolostorépület, a gótikus templom, a káprázatos falfestmények, a kupola és a szentély freskói gyönyörűek. Ha itt járunk, érdemes meglátogatni az apátsági pincészetet és a kerteket is. A templomtól délre található a Teremtés kertje, amelyben növényi szimbólumok közt élhetjük át a teremtéstörténetet. A hatalmas diófa árnya alatt érdemes megpihenni. A Vallások kertjében a nagy világvallások növényei között barangolhatunk, a Patikakertben pedig a legfontosabb gyógynövényeket találhatjuk meg. A kolostor közepén egy régi kút körül a Keresztút-kertjét találjuk, a középkori virágszimbolika növényeivel, mint a borostyán, írisz, bazsarózsa, gyöngyvirág. A nemrég létesült Csend kertje átmenet a megtervezett kert és a teremtett természetes táj között. Van itt kaszáló gyümölcsös, pillangós rét, bodzakert méhkasokkal, távolabb egy szoborösvény vezet el az erdőbe. Felmászhatunk a közeli kilátóba, onnan nyílik a legszebb rálátás a barokk homlokzatra és a kolostorra.
Rosenburg, azaz a rózsavár egy pompás reneszánsz kastély Bécstől egy órányi autóútra. Itt fallal körülvett, hatalmas rózsakertben élvezhetjük ki a rózsa adta örömöket. A fő attrakció a 120 méter hosszú, impozáns vörös rózsafal. A virágzás csúcspontján bódító illat lengi be a környékét. A reneszánsz rózsakertben történelmi rózsatövek és a rózsa szépséges társnövényei kínálnak egész nyáron át bőven látni- és illatolnivalót. A régi kastélykonyha bejáratánál található a fűszer- és gyógynövénykert, amely egy kis tündérrózsás tavat is magába foglal. A növényállomány itt évről-évre változik, hogy folyamatosan be tudják mutatni e kis helyen a környék legfontosabb növényeit. Ezen a nyáron időszaki kiállítás keretében a középkori kolostorkertek világába tehetünk képzeletbeli utazást, szakvezetéssel. Néhány éve új látnivalóval bővült Rosenburg: az új kertbe 500 különböző David Austin rózsát ültettek, csoportokba és teraszosan elrendezve, hogy az összképe is meseszerűen illeszkedjék a kastély stílusához.
Rosenburg nem csupán a rózsakedvelők mekkája, a kastély falai közt találjuk a solymászmúzeumot, napközben pedig folyamatosan madárröptetésben és ragadozómadár-bemutatóban gyönyörködhetünk. A szomszédos élményparkban íjászkodhatunk, és rámerészkedhetünk az izgalmas kalandpályára is.
Kreuzenstein vára 250 méter magasból tekint le a Dunára. A Bécshez közeli középkori látnivaló kirándulók sokaságát vonzza tavasztól őszig. Tornyaival, bástyáival, zegzugos falaival igazi csemege a várak szerelmeseinek. Már a belépés is izgalmas: egy mély szurdok felett átívelő hídon kell átkelni. A mai vár elődjének alapjait a XII. században rakták le, mostani formáját a XX. század elején nyerte el. Magántulajdonban áll, csak vezetéssel látogatható, és csak annak, akinek nem okoz nehézséget tengernyi lépcső megmászása. Itt találhatjuk Ausztria egyik legnagyobb, magánkézben lévő fegyvergyűjteményét, illetve számos más lovagkori emléket. Említésre méltó a kápolna, az eredeti konyha és a vadászkamra is.
Képeken e csodás táj:
A Göttweig apátság a Duna jobb partján magasodik kevélyen a táj fölé. Tekintélyes, magasztos épület, amelyben barokk pompában lehet részünk Wachau szőlői és barackosai felett. A környékkel, a Wachau régióval együtt a világöröksége része. A múzeumban Paul Troger elképesztően mozgalmas mennyezeti freskóját csodálhatjuk meg, és végiglépkedhetünk a császári lépcsőn, amely Ausztria legnagyobb barokk lépcsőháza, egykor Mária Terézia és Napóleon is koptatta köveit. A császári szárnyban grafikai- és zenei gyűjtemény, hatalmas könyvtár vár, és bepillanthatunk a bencések életébe is. Az időszaki kiállításon ez évben a környékbeli pezsgőkészítés rejtelmeibe vezetik be a kíváncsiakat. Rendszeresek a koncertek, és akár meg is szállhatunk az ódon falak között.
Ha felültjük a térképet, és összekötjük ezeket a célpontokat, fogunk találni körülöttük még számos érdekes és izgalmas látnivalót: várakat, kastélyokat, történelmi- és tájkerteket, Alsó-Ausztria északi része a kastélyok és kertek szerelmeseinek egy felfedezésre váró paradicsom. Ahogyan a közeli Wachau vidéke is, amiről itt írtunk:
Fotókon a csodás Osztrák Dunakanyar: bejártuk Wachau vidékét
Nem mindenki gondolja vonzó úticélnak Ausztriát, a Duna kanyarulatos vidékét. Pedig ha egyszer is élvezettel végignézed az újévi koncert közvetítését Bécsből, akkor a kis filmbetétek egyszer s mindenkorra meggyőznek arról, hogy – többek közt – Wachaut is látni kell!
