Árkád Bazár: egy tündérpalota öregkora, avagy egy erzsébetvárosi történet

ZónánTúl

Árkád Bazár: egy tündérpalota öregkora, avagy egy erzsébetvárosi történet

Áll egy sarokház Pesten, az Erzsébetvárosban, a Síp és a Dohány utca sarkán. Homlokzatát régimódi gyerekjátékok, mesejelenetek, játszadozó gyerekek képei díszítik törékeny kerámiából, amiken minden szögből máshogy csillan a fény, lévén varázslatos eozintechnikával készültek.

Nagyon híres, ám belül, főleg a lépcsőházaiban nagyon lepusztult – ez volt az első gondolatom. Minden, magára valamit is adó, a témával foglalkozó nyomtatott és internetes kiadvány a magyar szecesszió első tíz legfontosabb, legértékesebb, leghíresebb épületei közé sorolja ezt a pesti bérházat. Annyi minden épült és újult meg az elmúlt huszonöt évben... Hogy lehet pont ez a ritka szép és értékes ház – amely csupán egy sarokra van a világhírű Dohány utcai zsinagógától – ilyen hervatag, omladozó-bomladozó állapotban?

A fénykor

A Dohány utca 22–24-ben1909-ben épült a híres Árkád Bazár, Késmárky és Illés Játékáruháza számára, Vágó József és László tervei alapján. Késmárkyék 1870 óta voltak a piacon. Késmárky és Illés „bőr-, díszmű- és nürnbergiáru-üzlete”, valamint külön helységben üzemeltetett játékboltja először a Kossuth Lajos utca 12. szám alatt volt (akkori nevén: a Hatvani utcában), amelyet szintén a Vágó testvérek terveztek. Majd a Kerepesi Bazárban, a Rákóczi út 6-ba tették át székhelyüket. Jelen voltak bő harminc éven át az akkori Európa leglátogatottabb fürdőhelyén, Karlsbadban, továbbá Bécsben és Lembergben is, mielőtt megnyílt volna nagyáruházuk a Síp utca – Dohány utca sarkán.

A Vágó testvérek terve hatalmas szenzációt jelentett a városban. Vágó László és öccse, József, a szecessziós magyar építészet nagymesterei 1902 óta dolgoztak együtt. Közös, ma is megcsodálható munkáik többek között a Gutenberg-otthon a nyolcadik kerületben, az Árkádhoz közeli Síp utca 16-os bérház, a Boráros tér 2., valamint Szabadka és Nagyvárad szebbnél szebb, szecessziós remekművei. Az 1908-as tervezésű Árkád Bazárról a korabeli sajtó, vagyis esetünkben a Tolnai Világlapja így tudósított 1909-ben: 

„A legnagyobb csendben, minden feltünést és vásári zajt kerülve, a főváros gyermekserege a napokban uj és csodálatos látnivalót kapott. A Rákóczi-ut, Dohány- és Sip-utczák keresztezésénél a gyermekmesék világa öltött testet. Minden izében nagyszabásu és európai szinvonalon álló gyermekjáték-áruházat épittetett a régi és jóhirnevű Késmárky és Illés-czég. 

Dohány utcai ház

 

Igen szép látnivaló a hatalmas ötemeletes palota, melynek árkádjai alatt járva-kelve, csodálattal látjuk a változatos játékok tömegét. A belső csarnokokban látunk babákat számlálhatatlan mennyiségben, páratlan műgonddal össze állítva a föld minden emberfajának viselete szerint. A téli sport, a modern ródlizás minden változatú szánjai, a villamos vasutak, tengeri hajók és torpedók olyan választéka, a milyenre eddig példa nem volt. A mi pedig a kis gyermek legkedvesebb játékát, a hintalovat illeti, azt ezerszámra találjuk a legegyszerűbbtől a legdíszesebbig. 

A Késmárky és Illés-czég Árkád bazárja páratlanul áll a maga nemében, mert a szegény munkás embertől a milliomosig, a demokrata apától az automobilon érkező mágnás asszonyig mindenki megtalálhatja azt a játékot, a mit vagyoni viszonyaihoz mérten megvehet gyermekének. A filléres játékszertől a legmagasabb igényekig sok ezer variáczióban van ott felhalmozva minden, a miben gyermek gyönyört talál. (…) És most, mikor esténkint a villamos fényárban csillogó fayence-diszitéssel kirakott áruház előtt a fővárosi közönség gyönyörködik, azt képzeli, hogy a mesék országában tündérpalota előtt áll, melynek ablakaiból ezer aranyhaju baba mosolyog le reája.”

A boltot 1909-ben már csak Illés Ferenc vitte, lévén üzlettársa, Késmárky Károly 1899-ben meghalt (de neve végig megmaradt a cég nevében).

Dohány utcai ház

 

Az áruház a ház földszintjét és első emeletét foglalta el, a többi szinten bérlakások voltak. Az emeletek alaprajzai elvesztek, de az 1941-es népszámlálásból tudni, hogy eredetileg emeletenként 7 lakás volt az épületben, átlagosan 3-4 szoba, hallos elosztással. A legszebb, legvilágosabb lakások a sarokra néztek, ahogy a legnagyobb is, amely a sarokra, a harmadik emeletre épült a ház tulajdonosa számára. Ebben hat szoba, plusz hall, cseléd-, illetve kiszolgálóhelységek voltak, továbbá két terasz.

Az utcai fronton a megfáradt szülők örömére kávéház is volt, Árkád kávéház néven. Ahol a homlokzatot nem a Zsolnay-gyár tervezője, Nikelszky Géza és a Vágó fivérek által rajzolt képek díszítik, ott fehér márványlapokkal fedték le a falat. És mindenütt, még az ajtókilincseken feltűnik az „AB”, vagyis az üzletház monogramja: Árkád Bazár.

Dohány utcai ház

 

Aztán jött Trianon, és elsöpörte a játékáruházat, méghozzá azért, mert legnagyobb tételben a Selmecbánya melletti Hegybánya-Szélakna gyermekjáték-készítő tanműhely munkáit árulták, ahol (ahogy azt a Mohács és vidéke lap 1889-es száma írta): „árva és szegény gyermekek által, a külföldi versenyárukat felülhaladó csínnal és szilárdsággal állíttatnak elő játékokat”. Vagyis magas színvonalon, kiváló minőségben dolgoztak. A trianoni határok felhúzásával viszont veszteséges lett az addig virágzó üzlet. 1924-ben bezárt a játékbolt, helyén Illés fia, az ifjabb Ferenc autókereskedése nyílt meg az akkor még tényleg létező árkádok alatt.

Az 1928-as lakcímjegyzék szerint „Autopalota Árkád Garage, automobil és kerékpárok kereskedésével, autogarageirozással” foglalkozó iparüzlet fénykorára így emlékszik az Autó és Motorújság 1924 júniusában:

„Autó Palace” elnevezés alatt az Árkád-bazár Dohány és Síp-utca sarkán lévő hatalmas csarnokában modern, minden komforttal felszerelt autó-garázs és autószalon nyilott. (...) Három ízig-vérig autós, régi szakemberek, értik a módját, hogyan kell rövid idő alatt szép és olcsó garázst varázsolni a város legforgalmasabb helyére és hogyan kell a világ leghíresebb márkáinak egész seregét megszerezni képviseletre. Eddig körülbelül 60 kocsi garázsiroz ott, azonkívül sok mintaautó áll rendelkezésre, valamint valósággal tárháza van az elsőrendű autóalkatrészeknek. Rövidesen kibővül a Palace, mert odatervezik az autótőzsdét és így nemcsak az utcai, hanem az elsőemeleti helyiségek is e cél szolgálatába kerülnek. Az Autó Palace-ban nem csupán autófelszerelési-cikkeket, olajat vagy gumit kínáltak, 10 000 pengőért amerikai típusú Velie autót is lehetett vásárolni.”

A vállalkozás egészen a háborút követő, 1946-os államosításig létezett. Az épületet ekkor a Szociáldemokrata Párt kapta meg. A háború és az államosítás után egész más fejezet kezdődött a ház történetében. A földszint, más műfajban ugyan, de rövid időre ismét ikonikus intézményeknek adott otthont.

Dohány utcai ház

 

Kis magyar beattörténet

A hintalovak helyén az ötvenes években a kacifántos nevű és mérsékelt ismertségű Szakszervezetek Országos Tanácsa Egressy Gábor Művészeti Klubja várta a lazulni vágyó ifjúságot, majd ugyanitt megnyílt a legendás Metro Klub.

Az ikonikus klubot a Földalatti Vasútépítő Vállalat hozta létre 1952-ben, eredetileg mint zártkörű, kizárólag a vállalat dolgozói számára fenntartott, „munkásművelődési” intézményt. A Metro Klub fénykora összenőtt a Sztevanovity testvérek Metro zenekarával. A Metro együttes elődje, a Zenith 1960-ban alakult. Eleinte a Nyugati pályaudvarnál, a „Hangulat” nevű bárban zenéltek, a mai McDonald’s helyén.

1962-ben Zoránék szerződést kötöttek a Metro Klubbal, egyúttal felvették a Klub nevét is. Előbb a  Petőfi Sándor utcában játszottak, ahol őket megelőzően az Illés zenélt, utánuk pedig az Építők Műszaki Klubja legendás jazzkoncertjei zajlottak. Ma ugyanott a FUGA Építészeti Központ van. Innen a Rákóczi út 66-ba költöztek a Metrós bulik, végül 1966-ban lett a régi Árkád Bazár a Metro Klub legendás otthona. A hőskor 1971-ig tartott, amikor a zenekar feloszlásával a Klub is megszűnt. Helyére a Bizományi Áruház sportboltja került, majd volt rendezvényterem, a rendszerváltás környékén rozzant butikok sora, majd kávézó, kocsma, a legutóbbi időkben pedig hostel üzemelt a házban.

 

A jelen

A fajanszdíszítések rég nem csillognak már, bár így is bevonzanak óránként 5-6 fényképező turistát még a Covid-tépázta város fagyos, téli napjaiban is. A háború elvitte az épület legfelső szintjének frízszerű, gazdag, festett díszítését. A homlokzat egésze sokkal díszesebb, színesebb, igényesebb volt a háborús pusztítás és az azóta eltelt, igénytelen és pénztelen évtizedek előtt. A szocializmus évei sem tettek jót a háznak, de valami csoda folytán majdnem hibátlanul megmaradtak az ostromot túlélt, páratlan szépségű, Zsolnay-majolika fedőlapok, a gyönyörű díszítéseikkel egyetemben. A legutóbbi felújítások sötétebb színekben alkották újra a homlokzatot: ahol régen világos felszínek voltak, most pucolt vakolat néz ránk megbízhatóan szürke színben és stílusban.

Dohány utcai ház

 

Az udvarban viszont megvan az üvegkupola, amely a hajdani játékboltot, majd autókereskedést látta el természetes fénnyel, valamint a gangok páratlan, régi játékokat formáló fémkorlátja. Az udvar falai frissen felújítottak, éles ellentétben a lépcsőházak állapotával, látszik, szeretik az itt lakók ezt a különös hangulatú és történetű házat, megtesznek érte mindent, ami tőlük telik. A melléklépcső a legérdekesebb. Számomra rejtély, miért kellett kidobni belőle a liftet; a megmaradt kovácsoltvas liftajtó, de még a tartókonzolok önmagukban, funkciójukat vesztetten is gyönyörűek.

Dohány utcai ház

 

A Bazár és a Metro Klub helyén változó profilú vállalkozások váltották egymást az elmúlt évtizedekben. Ami közös, az a stílus és ízlés teljes hiánya. Évekig piros, műanyag borítás fedte a sarkot keretező oszlopokat, fájó kontrasztot alkotva a majolika homlokzati díszekkel. Úgy tűnik, a piros borítás vitte az oszlopok borítását is: eltávolításakor az oszlopok addig sem rózsás állapotán tovább rontottak.

2001-ben és 2007-ben voltak jelei felújításos beruházásoknak, de mindkét társaságnak beletört a bicskája az értelemszerűen drága mulatságba. Remélhetőleg a következő ilyen irányú megmozdulás több szerencsével jár majd.

Dohány utcai ház

 

Források:

Helyszínbejárás 2016. január és 2022. március

Csáky Tamás: Játékszer – áruház – építészet

www.arcanum.hu

Autó és Motorújság, 1924

Hintalótól a twistig: az Árkád Bazár története

Digitális Tudománytár/Késmárky Károly játék

Huszadikszazad.hu 

Egykor.hu

Digitális Tudománytár/A kucsébertől a Jópajtásig

NOL.hu

Szeretlekmagyarorszag.hu/Árkádbazár

Beatkorszak.blog.hu

HVG.hu/ÁrkádBazár

Vágó László (Wikipedia)

Ajánljuk még:

Ismered hazánk római kori településneveit? Kvízezz!

Pannónia egykor a Római birodalom egyik provinciája volt, területe a Dunántúlt is magába foglalta, egészen a Duna vonaláig. Ennek emlékét erődök romjai és települések nevei is őrzik. Vajon ismered-e ezeket? Esetleg éppen egy egykori római településen élsz? Kvízezz!

 
X
Már követem az oldalt