A cukor sajnos ma már mindenütt jelen van az életünkben, és nemcsak az édes fogásokban. Ott rejtőzik a legtöbb májkrémben, szalámiban, konzervben és fűszerkeverékben is, így gyanútlanul növeljük az elfogyasztott mennyiséget, ezzel pedig a szervezetünket érő megpróbáltatásokat is. A túlzott cukorbevitel ugyanis számos krónikus betegség kialakulásában szerepet játszik: a szívbetegségektől kezdve a stroke-on át a legsúlyosabb cukorbetegségekig. A túlzott cukorfogyasztás növeli a vérnyomást, hozzájárul a gyulladásos folyamatok kialakulásához, és akadályozza az inzulin munkáját is.
Szerencsére ma már egyre többen tudják, hogy mekkora veszélyei vannak a nem kellően tudatos táplálkozásnak, és a társadalom nagy része már felismerte azt a tényt is, hogy bizony sokkal körültekintőbben kell eljárni elfogyasztott élelmiszereink megválasztása során.
A számadatok szerint a cukros élelmiszerek egészségesebb alternatívái iránti kereslet folyamatosan nő: különösen a 18 és 34 év közötti korosztály választ egyre tudatosabban.
Fotó: 123RF
A fogyasztói igények kielégítéséhez pedig innovációra van szükség, és úgy tűnik, hogy Európa élen jár ezeknek a megoldásoknak a fejlesztésében. Jó példa erre egy spanyol fejlesztés: a datolyaalapú édesítőszer, amely természetes alternatívát kínál az ételek édesítésére. Elérhető folyékony és por alapú változatban is, természetes alternatívát kínálva a cukor kiváltására.
Hasonlóan a természetességre törekszik a 2025-ös év várva várt édesítője, egy fermentációs technikákat alkalmazó stevia fajta, ami a stevia legédesebb elemeinek – a Reb M és Reb D szteviol glikozidok – életre keltésével igyekszik átütést elérni a cukorcsökkentés célkitűzéseinek mentén. Ezt az innovációt az italokon ás a cukrásztermékeken keresztül az alkoholokig számos élelmiszerben szeretnék bevezetni, esélyt adva arra, hogy valós javulást érhessünk el a cukorfogyasztás növekedésével összefüggésbe hozható egészségügyi problémák kezelésében.
Fotó: 123RF
De vannak ennél sokkal bizarrabb elképzelések is – például a 3D-nyomtatott élelmiszerek réteges szerkezetekbe építése, amelyek fokozatosan kevesebb cukrot tartalmaznak, miközben megőrzik ugyanazt az érzékszervi élményt. És mielőtt bárki azt hinné, hogy valamilyen elírás történt, nem! Már létezik az úgynevezett 3D élelmiszernyomtató, ami lehetőséget ad az élelmiszeripar teljes átgondolására.
Az élelmiszer- és italgyártók sokat gondolkoznak azon is, miképp lehet bizonyos rostok felhasználásával megújítani a cukorcsökkentési trendeket. A leggyorsabban növekvő trendek közé tartozik a cikória inulin, a rezisztens dextrin és az agave inulin alkalmazása. Egy másik innovatív stratégia az enzimek használata a cukrok rosttá alakítására, de az édes fehérjék is új lehetőséget kínálnak a cukorcsökkentésre: a mézes szarvasgombában újonnan felfedezett édes fehérjének például nincs kalóriája és utóíze sem.
Fotó: 123RF
Láthatjuk, hogy számtalan újdonság és alternatíva áll rendelkezésünkre és vár ránk a jövőben is – a kérdés csak az, hogy valóban ebben az irányban kell-e gondolkodnunk? Nem lenne ildomosabb a mértékletességre helyeznünk a hangsúlyt, és a kiváltás helyett inkább a visszafogottabb fogyasztással törődni? Talán bele lehet kóstolni mindenbe, elfér a desszert a vacsora végén, és nem kapunk virgácsot, ha elcsenünk egy szaloncukrot a fáról, és ha valóban csak egy-egy adag kellő időben és formában elfogyasztott édes élményről van szó, akkor szervezetünk sem bánja a kihágást.
Egy biztos: egészen addig, amíg a kiváltás és nem a fogyasztási szokások változása lesz porondon, csak áltatjuk magunkat, és lassacskán génjeinkbe kódoljuk a torkosság, mértéktelenség és „mindent akarás” rossz szokásait. Így lesz aztán a mama bejglijéből kiszáradó, emlékeket még csak homályosan sem idéző illúzió, a töltött káposztából pedig csak újragondolt hasonmás.
Nyitókép: 123RF
Ajánljuk még:
