A hazai szabadkőművesség egykori titkos központja – bejártuk a dégi Festetics-kastélyt

ZónánTúl

A hazai szabadkőművesség egykori titkos központja – bejártuk a dégi Festetics-kastélyt

Újabb kastéllyal bővült a hazai kastélykínálat. A Mezőföld szélén, a Balaton és a főváros közt felújítva pompázik a dégi Festetics kastély. Európa legnagyobb tájképi kertje, a lenyűgöző természeti környezet és a méltóságos klasszicista épület bármely évszakban remek célpont a botanika és a történelem kedvelőinek.

November elején megnyitotta kapuját Dégen a felújított a Festetics-kastély. Jó hír, hogy a téli nyitvatartás alatt is, novembertől március végéig, keddtől vasárnapig látogatható a kastély és a remekbe szabott park.

Az 1800-as évek elején fogott bele a kastély építtetésébe Festetics Antal. A tervezéssel Pollack Mihályt bízta meg, aki többek közt a Nemzeti Múzeum épületének megálmodója. Némi hasonlóságot is felfedezhetünk a két épület között. Az építtető szándéka szerint a kor legnagyobb és legmodernebb birtokát kívánták létrehozni Dégen – ha ez hiánytalanul nem is sikerült, pompás, nagy épületet járhatunk be ma is.

Ez a kastély sem maradt ki a hagyományos magyar kastélysors állomásaiból: a virágzó birtokot a második világháborúban először a német csapatok, majd az orosz katonák rabolták ki. Később menekült görög gyerekek, majd állami gondozottak otthonává alakították. A rendszerváltás után merült fel először az addigra erősen lepusztult kastély helyreállításának gondolata.

A kastély báltermének mennyezete – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho

Egykor itt volt a hazai szabadkőművesség titkos központja.

Hogy ez pontosan mit takar, kik voltak a tagok, hogy történt a beavatás – ezt is megtudhatjuk az emeleti termekben. A látogatók egyben részt is vehetnek egy titkos beavatási szertartáson is.

A kastély kiállításának legtöbb darabja hasonmás, mert az eredeti berendezés megsemmisült. A pompás, de alapvetően nem túl nagy bálterem mellett a kastély legizgalmasabb látnivalója az egykori szalon, a Botanika szoba. Festetics Antal, felesége Splényi Amália és sógora, Splényi József „szép herbáriumot gyűjtöttek össze és egy külön salonban fel volt rakva, mely salont Botanicanak hívtuk… Ha tekintélyesebb vendég nem volt, ottlétünk alatt mindig itt tartózkodot délelőtt a család és a társaság” – írja visszaemlékezéseiben a háziasszony unokaöccse, Splényi Béla. A növénygyűjtés szenvedélye a természetjárásban és a növénygyűjtésben együttesen nyilvánult meg: a botanikát akkoriban az arisztokrácia kedvelt hobbijaként tartották számon. A család szoros kapcsolatot ápolt Kitaibel Pállal, a magyar növényvilág jeles kutatójával, aki több ízben vendégeskedett Dégen. Segítséget adott a hatalmas herbárium rendszerezéséhez, a növények meghatározásához.

A Hollandi-ház – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho

Kedves hangulatú a Kék szalon, amely ma az angolkertet bemutató Kert-szobának ad otthont. Festetics Antal a kertművészet iránt is élénken érdeklődött. Az angolkert megtervezéséhez igénybe vette a kor legnevesebb európai kerttervezőinek segítségét: a dégi park így nem csupán díszkert volt, hanem a tájkerthez méltóan konyhakert, narancsház, legelő, gyümölcsös, vadaskert is. Tenyésztettek benne fácánt, svájci teheneket, a csónakázótóban halakat, a dézsmapincékben pedig teli hordók sorakoztak.

Hazánk egyik legkorábbi klasszicista kastélyának tájképi kertjének fontos eleme a víz:

három patak felduzzasztásával alakítottak ki tórendszert, amely nemcsak a látványával nyűgöz le ma is mindenkit, de park mikroklímájának is fontos eleme. A hidak, a sziget ráadásul mind kihagyhatatlan látnivalók az egykori nyári rezidencia területén – akár több órát is elbarangolhatunk a különleges növénygyűjteményben, ahol a Kincsem című film számos jelenetét forgatták.

Fotók a kastélykertből: 

Ha itt járunk, ne hagyjuk ki a kis szigeten álló Hollandi-házat, amelyhez fehér híd vezet. Ez a csinos kis épület Festetics Andorné Pejacsevich Lenke grófné lakhelye volt. A grófné tüdővészben szenvedett, amit a XIX. században még nem tudtak hatékonyan gyógyítani. A tüdőbajra a népi gyógyászat igen változatos gyógymódokat javasolt, ezek közül az egyik az ammóniadús levegő belélegzése volt. Mivel az ammónia nagy mennyiségben a tehenek vizeletében található,

azt gondolták ki, hogy a tehenek szálláshelye fölött alakítják ki a grófné lakóhelyét,

és megfelelő nyílásokon keresztül az ammóniaszagot bevezetik a lakótérbe. Nem tudni, hogy ennek, vagy más gyógymódnak, esetleg a szigorú elkülönítésnek köszönhető-e, de Lenke grófné több mint nyolcvan évet élt a kis Hollandi-házban.

A kastélylátogatást egy remek kávéval fejezhetjük be a pompás panoráma élvezetével a Chrysanthéme kávézóban.

A Festetics-szelet – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho

A pulton ott mosolyog ránk a Festetics-szelet, amelyet a tárlatvezető jó előre beharangozott. Így nem kérdés, muszáj megkóstolni a mandulalisztből sütött, vaníliás krémmel megtöltött könnyű süteményt, melynek receptjét még nem sikerült megkaparintanom.

Nyitókép: Halmos Monika @rozsakunyho

Ajánljuk még:

Egzotikus fűszerek grillsajtokhoz: felismered melyik fűszer honnan származik?

A fűszerek világa olyan titkos birodalom, amelynek sokan csak a kapujáig jutnak. Bebocsájtást, csakis azok nyerhetnek, akiket igazán érdekel az ízek, illatok és hatások varázslatos összhangja, és akik elég alázattal bírnak a folyamatos tanuláshoz. Önmagukban vagy társítva, keverékként használva teljesen egyedi ízharmóniákat kapunk a fűszerektől, és szinte nincs olyan étel, amely ne kívánna valamilyen, az alapanyagok zamatának érvényesülését segítő aromát. A kvízben a grillezéshez leggyakrabban használt fűszerek közül válogattunk. Felismered őket eredetük és néhány hozzájuk kapcsolódó kuriózum alapján?