ZónánTúl

75 nap utazás egy év alatt – Mutatom, hogy csináld olcsón, munka mellett

Az év végén számvetést készítettem az előző évemről. És bár tudtam, hogy sokat utaztam 2019-ben, a 75 külföldön töltött nap és több tucatnyi hazai kirándulás még számomra is meglepetéssel szolgált. Mindezt úgy sikerült összehoznom, hogy a legtöbb emberhez hasonlóan én is az éves szabadságkeretem terhére tudok bárhova menni. Mutatom hogyan sikerült!

Mikor az eredményeimről egy utazós csoportban beszámoltam, a sok pozitív elismerés mellett jó pár negatív kommentet is kaptam. Hogy nem hiszik el, hogy én főállásban dolgozom. Meg hogy ennyit nem is lehet egy évben utazni, mert képtelenség. Meg hogy miből van pénzem utazni.

Mondjuk nem mintha bárkinek elszámolással tartoznék, hogy mire költöm a fizetésemet – elárulom, egy nagy részét valóban utazásra verem el –, de hogy

miért gondolják azt sokan, hogy milliókért lehet csak utazni, azt tényleg nem értem.

Nos, a fenti tévhitek eloszlatására, és mert sokan kértétek, hogy fedjem fel a titkomat, mutatom, hogyan fogok 2020-ban utazni, mégpedig költséghatékony módon.

Először is a legfontosabb, hogy tervezzünk jó előre. Nézzük meg az évet, mikor vannak szabadnapok, ünnepnapok és hosszú hétvégék, amikorra párnapos, vagy akár hosszabb utazást be lehet iktatni. 2019 ilyen szempontból nagyon szerencsés év volt, de a jó hír, hogy 2020-ban sincs okunk búslakodásra. Számos ünnep lesz idén is, amit meg lehet toldani pár nappal előtte vagy utána, attól függően, mi a kiszemelt úticél. Segítségként a tervezéshez, mutatom az általam készített szabadnap-naptárat a 2020-as utazásokhoz.

 

Ha már szabadság, ne felejtsük el, hogy utazni sima hétvégéken is lehet, belföldön és külföldön egyaránt. Sokszor megkapom azt szemrehányásként, hogy minek mész el valahova két napra, hiszen ennyi idő alatt nem lehet megismerni egy országot.

Ki mondta, hogy egy országot két nap alatt kell megismerni? Miért ne lehetne egy országba több alkalommal is visszatérni egy-egy hétvége erejéig és annak különböző pontjait felfedezni, legyen az egy vízesés, nemzeti park vagy városlátogatás? A szomszédos országok ráadásul autóval, vonattal vagy busszal pár óra alatt megközelíthetőek, és tele vannak felfedezésre váró helyekkel. Számomra egy szlovákiai vagy ausztriai túra legalább olyan feltöltő erejű tud lenni, mint egy hét tengerparton való strandolás, sőt. Úgyhogy a közel ötven szombat-vasárnapot is számoljuk csak hozzá az utazásra fordítható éves kerethez és mindjárt más a kép, ugye?

A következő tévhit szerint utazni csak sok pénzből lehet.  

Nos, ez nem igaz. Az valóban igaz, hogy ingyen semmit sem adnak, hiszen egy utazás pénzbe kerül. A fapados légitársaságok korában potom áron, 10.000 Ft alatt is vannak retúrjegyek számos európai nagyvárosba. Ritkán járok el bulizni, ez az összeg kb. egy péntek esti mulatság, vagy vacsora ára. Ráadásul rengeteget lehet spórolni, ha az ember picit lejjebb ad az igényeiből és nem ragaszkodik az ötcsillagos szállásokhoz. Továbbmegyek, nem szállodában száll meg, hanem magánszállásokon vagy hostelben, megosztva a szobáját másokkal.

Nekem a legolcsóbb szállásom 4000 Ft volt éjszakánként tavaly Bakuban, de gondolkozom, hogy kipróbálom a kanapészörföt idén, ami az utazás egészen más, de ingyenes formáját jelenti. (Ígérem, ha erre sor kerül, beszámolok róla.) A szálláshoz még egy gondolat, hogy nem feltétlenül csak belvárosban érdemes gondolkozni. Tény, hogy onnan közelebb van a látnivalók nagy része, de egy 15-20 perces sétával Dublinban például legalább 40%-ot tudtam spórolni a belvárosi szállásárakhoz képest azzal, hogy egy külső kerületben szálltam meg.

Utazzunk szezonon kívül és használjuk ki a tömegközlekedés adta előnyöket.

Számos olyan úticél van, ami főszezonon kívül is bátran felkereshető.

Ilyenkor mind a repülőjegy, mind pedig a szállás sokkal kevesebbe kerül. Olaszország és Spanyolország nagy részére például télen és tavasszal is bátran lehet utazni, mert kellemes a hőmérséklet. Autóbérlés helyett gondolkozzunk tömegközlekedésben. Monacóba például €1,5-ért el lehet jutni busszal Nizzából, de ugyanígy, a Balti-államok látogatásánál is busszal mentem át egyik országból a másikba és egyik jegyért se fizettem €12-nál többet.

Úgyhogy bátran lépjünk ki a megszokott sémákból és merjünk belevágni valami újba és ismeretlenbe, hiszen ahogy Scott Westerfield is mondja: „Nem az utazáshoz kell a bátorság ... Bátorság ahhoz kell, hogy elhagyd az otthonodat.”

Ajánljuk még: