5 eldugott csodahely: rejtélyes kastélyok és rég elfeledett legendák nyomában (x)

ZónánTúl

5 eldugott csodahely: rejtélyes kastélyok és rég elfeledett legendák nyomában (x)

A nyár közeledtével mindenki, aki megteheti, azon gondolkozik, hogy idén melyik egzotikus országba is utazzon, kérdezősködik ismerősöknél, a neten szörfözik ötletek után. Idén sajnos nem úgy alakultak a dolgok, ahogy azt bárki elképzelte. Az elmúlt néhány hónap bezártsága rávezette társadalmunkat arra, hogy rácsodálkozzon a közvetlen környezetünkben lévő csodákra. Nem is kell olyan messzire mennünk, hiszen hazánkban is rengeteg olyan meseszép kastélyt találhatunk, ami épp olyan, de lehet, hogy még szebb, mint például egy Loire völgyi vagy egy angol kastély.  (x)

Összegyűjtöttünk néhány különleges kastélyt, helyszínt, amiről érdemes beszélni és főleg érdemes kihasználni a jelenlegi szabadságunkat és ellátogatni ezekre a helyekre.

  1. Andrássy kastély – Tiszadob

Valljuk be, hogy akármilyen nehéz volt az élet vagy nehéz most, a romantika mindenhol jelen van, ezért kezdjük hazánk egyik legromantikusabb kastélyával, mely Tiszadobon található: az Andrássy kastéllyal. Ha pedig szerelem, akkor valahogy Sisi királyné neve mindig felmerül, nincs ez másként most sem. A helyiek úgy vélték, hogy gróf Andrássy Gyula azért terveztette ennyire meseszépre a kastélyt és kertjét, hogy ezzel Erzsébet királynét lenyűgözhesse, látogatásának emlékére tölgyfasort is ültettetett, melyből máig megmaradt néhány példány. Ha az nem tűnik elég meggyőzőnek, hogy a gróf legkedvesebb tartózkodási helye a világon itt volt, akkor a rendkívüli szépségű természeti környezet, a romantika legnemesebb építészeti elemei és a meseszép angolkert biztosan meghozzák a kedvüket, hogy autóba üljenek és részt vegyenek egy Küldetésen, mely során egyik Világörökségünk nyomába eredhetnek, miután megcsodálták a kastélyt.

 
Andrássy kastély, Tiszadob/ MTÜ
  1. De la Motte kastély- Noszvaj

A Bükk hegység ölelésében található egy aprócska falu, mely igazi ékszerdobozként azonnal a látogató szívébe lopja magát. Az unikornisokkal díszített főkapun belépve rögtön a késő barokk korban érezhetjük magunkat; a hely belsőépítészetét és lenyűgöző falfestményeit látva mindenki könnyen beleképzelheti magát az akkori aktív társasági életbe. Egy legenda szerint a kastély egyik tulajdonosa minden este sétát tett a parkban és beszélgetett a növényekkel, a kert ettől telt meg élettel és energiával.

Ha szeretné a legenda szavahihetőségét leellenőrizni, ellátogatni a bükki füvesemberhez, egy kovácsmester műhelyében borvacsorázni vagy egy falubéli családdal együtt ebédelni és első kézből hallani a helyi meséket, akkor fedezze fel A titokzatos Bükköt, ahogy mi megálmodtuk.

  1. Bakony csodái: Csárda-hegyi Őskarszt és Baláca Régészeti Park

Vannak helyzetek, mikor jobb egy már kitaposott utat bejárni, de ha az ember fia valami különlegeset szeretne látni vagy valami igazán érdekesre bukkanni, akkor bizony az ingoványos mellékutakat kell választania. Ezért rugaszkodjunk messzebb a csodálatos Zirc és Veszprém városától és vegyük az irányt a Bakony kevésbé ismert települései felé.

Tudjuk-e például, hogy ki volt a szász származású Comes de Bacon-Gug és vajon mi köze lehet a Bakonyhoz? Ez az úrfi volt gyönyörű hegységünk névadója és egyben első erdőispánja.

A nagy nyári melegben egy hűvöset hozó erdei kirándulás igen kecsegtető, főleg, hogy az út nem felfelé, hanem lefelé vezet. Izgalmas tanösvényt követve jutunk el a Csárda-hegyi Őskarszthoz, mely a világon egyedülálló földtani csoda. Dzsungelszerű erdei lépcsőkön mászhatunk egyre mélyebbre egy jurakori mangánérc bányagödör aljára, ahová már a nap is csak nehezen szűrődik be. A séta közben pedig közvetlen közelről hamisítatlan erdei környezetben csodálhatjuk meg az őskarszt sziklafalakat, melyekből tengeri állatok mészvázas maradványai is előkerültek. Ha pedig már idáig eljutottunk, nem hagyhatjuk ki a közelben lévő Balácán a Régészeti parkot, ahol egy csodálatos római kori villagazdaságot és egy mediterrán hangulatú parkot járhatunk be. Aki azt hitte, hogy őseink egy kis barlangba szorulva szerényen éldegéltek, a parkot bejárva rá fog döbbenni, hogy egészen grandiózus épületekben alakították ki életterüket. Láthatunk itt sírhalmot, szarkofágokat, napórát és fűszer- és gyógynövénykertet. Egy szó, mint száz: A Bakony másképp

  1. Dömösi prépostsági altemplom és az Apát-kúti völgytúra
 
Apátkúti völgy, Nagy Gábor

A festői Dunakanyarban járva érdemes ellátogatni Dömösre, ahol a Visegrád és Esztergom közti középkori királyi út is áthaladt. Itt található a dömösi királyi palota és prépostság romja. Miért érdekes egy régi rom? Valójában az érdekesség nem maga a rom, hanem a rom alatti altemplom, mely viszonylagos épségben fennmaradt. A prépostság a 12. században épült, Álmos herceg építtette, de itt állt valaha I. Béla királyunk kastélya is. Egy érdekes, rejtélyes történet is kapcsolódik ide a királyról, illetve annak misztikus halálról.

Fokozhatjuk az izgalmat az Apát-kúti völgytúrával, mely során hangulatos erdei úton juthatunk el egy pisztrángos tóig, onnan közvetlenül a patak medrének mentén, nagy köveken átugrálva haladhatunk tovább egy füvészkert és egy igazi erdei étterem felé. És így kerekedik ebből a programból egy Panorámavadászat a Dunakanyarban!

  1. Malom-völgyi Tanösvény

„Vissza a természetbe!” Manapság ez egy hangzatos szlogen, de a Malom-völgyi Tanösvényre tényleg vitathatatlanul ráillik. 8 állomáson keresztül ismerkedhetünk meg e táj ritka növény- és állatvilágával; egy tájékoztató füzet kalauzol végig minket az ösvényen, és felhívja figyelmünket a legérdekesebb részekre. A Túra a Gerecse lábánál szuper program családoknak, mivel a gyerekeket logikai feladványok, kirakók és más érdekességek várják az egyes állomásokon. Akik pedig egy kicsit aktívabban szeretnek a természetben lenni, azok egészen nyugodtan belevághatnak egy Gerecsei kalandozásba 2 keréken is, amihez javaslunk egy látványos sárkányhajózást az Öreg-tavon, ami garantált feltöltődést ígér mindenkinek.

„Egyik legfontosabb cselekedetünk az életben, hogy egyik lábunkat a másik elé tesszük. Induljunk hát!” (Erling Kagge)

(x)