125 millió embernek ad munkát, 2 milliárd csészényi fogy belőle naponta, mégis veszélyben a kávé

ZónánTúl

125 millió embernek ad munkát, 2 milliárd csészényi fogy belőle naponta, mégis veszélyben a kávé

A kávé az egyik legnépszerűbb ital a világon, naponta több mint 2 milliárd csésze fogy belőle. Sokan sokféleképp isszuk, van aki tejjel és cukorral, mások csak feketén tudják elképzelni, de abban egyetérthetünk, hogy a napjaink szerves részét képezi. Már csak ezért is ijesztő a tudat, hogy ha nem vigyázunk, elveszíthetjük.

Kutatások szerint az emberek harmada három-öt csésze kávét fogyaszt el naponta, több, mint felük hetente legalább egyszer iszik kávézóban, és 48%-uk egyetért abban, hogy a kávéfogyasztás jótékony hatással van az egészségre. De nem csak számukra fontos, hanem annak a 125 millió embernek is világszerte, akiknek megélhetése függ a kávétermesztéstől.

A kávé története évszázadokra nyúlik vissza, a Közel-Keleten már a 15. században ismerték, és koncentrációjavítóként használták imáik során a kolostorok lakói. Száz évvel később a földközi-tengeri kereskedelmi útvonalakon keresztül érkezett Olaszországba, a közép- és kelet-európaiak pedig az oszmánok által ismerkedtek meg a kávéval.

Az 1600-as évek végén gombamód szaporodtak a kávéházak Nyugat-Európában, majd a frissítő ital eljutott az Újvilágba és a Karib-szigetekre is. 1852-re Brazília lett a világ legnagyobb kávétermelője, és ezt a státuszt azóta is tartja Kolumbia, Vietnám, Etiópia és Elefántcsontpart előtt.

Fotó: Pexels / Tom Swinnen 

A modern termelési technikák megjelenése mára a mindennapok részévé tette a kávét az egész világon, sokan el sem tudjuk képzelni a reggeleinket nélküle. Most pedig gondoljunk bele abba, hogy ha nem teszünk valamit, bizony eljöhet a nap, amikor nem lesz mit a kotyogósba tölteni, ugyanis

az ember által termesztett, valamint a vadon termő kávénövények fejlődését nagymértékben veszélyezteti az éghajlatváltozás. A szakértők figyelmeztetése szerint a következő évtizedekben a kávétermés akár a felére is csökkenhet.

Fotó: Unsplash / Janko Ferlic

Az éghajlatváltozás a kávénak sem tesz jót

A globális felmelegedés miatt a Föld átlaghőmérséklete egyre csak emelkedik, és a csapadékviszonyok megváltozni látszanak Dél-Amerikában, Közép-Afrikában és Délkelet-Ázsiában is, ahol a világ kávétermelésének nagy részét termesztik.

„Az évszázad végére a világ legnagyobb kávétermelőjének számító Brazíliában a kávétermő területek 35-75%-a használhatatlanná válhat” 

– írja Cássia Gabriele Dias, a brazíliai Itajubá Szövetségi Egyetem agrármérnöke a Science of the Total Environment című szaklapban nemrégiben megjelent tanulmányában. Az aggodalom nem újkeletű: egy másik, 2015-ben közzétett tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy

2050-re a világ kávétermő területének 43-58%-a válhat termesztésre alkalmatlanná, attól függően, hogy az üvegházhatású gázok szintje mekkora mértékben emelkedik meg.

A veszteség egy részét ellensúlyozhatja majd, hogy ezzel párhuzamosan más, a kávétermesztéshez jelenleg túl hideg területek melegedni látszanak. A mezőgazdászok új ültetvényeket telepíthetnek például Dél-Kínában vagy a Mexikói-öböl északi partvidékén, de ezek valószínűleg nem fogják pótolni a kiesést.

Fotó: Pexels / Garcia Livier 

A gondot az okozza, hogy

a kávé igen kényes növény, a Coffeaarabica, amely a világ kávétermelésének 70%-át adja, pedig még annál is kényesebb. A legjobb termést akkor hozza, ha a körülötte lévő hőmérséklet egész évben 18°C és 23°C között marad,

sok helyen azonban már ennek a tartománynak a felső határát súrolják. A növény érzékeny továbbá a kávérozsda (gombás fertőzés) és a kávészú pusztítására, és rossz hír, hogy mindkettő várhatóan könnyebben terjed majd a melegebb éghajlaton.Azok a gazdák, akik Robustát (Coffeacanephora) termesztenek földjeiken, kevésbé kell aggódniuk, mivel az Arabica szívós, keserűbb „unokatestvére” szereti a melegebb hőmérsékletet – viszont a kávésznobok nem igazán szeretik az ízét, ezért alacsonyabb áron lehet csak ezt a fajtát forgalmazni, és jobbára instant kávéhoz szokták felhasználni.

Fotó: Unsplash / Missis Mistery 

Három mód a kávé megmentésére

Tudósok szerint a melegedő hőmérséklet és a kevésbé kiszámítható esőzések, aszályok miatt hamarosan bekövetkező kávéválság megoldására három lehetőség áll rendelkezésre.

Az egyik lehetőség a feljebb költözés. Általánosan elmondható, hogy a hőmérséklet minden 100 méterrel a tengerszint felett körülbelül 0,7°C-kal csökken. Tanzániában például jelentős méretű földek vannak 150-200 méterrel a jelenlegi Arabica termesztési terület felett, amelyek a hőmérséklet emelkedésével jól használhatók a kávétermesztéshez.

Etiópiában egyes gazdák már elkezdtek költözni, és sokan 600 méterrel magasabbra helyezték át ültetvényeiket.

Fotó: Pexels / Michael Burrows

A nagyobb tengerszint feletti magasság azonban általában meredekebb lejtőket és sekélyebb talajt jelent, ami azt is magával hozza, hogy a tápanyagok hamarabb kimosódnak a földből. Ezeket a tápanyagokat mesterséges műtrágyával pótolni pedig költséges.

A magasabb lejtőket gyakran sűrű, sok fajnak otthon adó erdők is borítják, és ezek kivágása annak érdekében, hogy helyet csináljunk a kávéültetvényeknek nem biztos, hogy összeegyeztethető egy ország éghajlatvédelmi vállalásaival. Azt pedig hangsúlyozni sem kell, hogy a költözést nem lehet egyik napról a másikra elvégezni. Az új ültetvényeknek öt vagy több évre van szükségük ahhoz, hogy jó termést hozzanak, sok kistermelő egyszerűen nem engedheti meg ezt a késedelmet.

Egy másik lehetőség a meglévő ültetvények termesztési körülményeinek megváltoztatása. A kávénövények viszonylag alacsonyak, és úgy fejlődtek ki, hogy az erdő lombkoronája alatt árnyékban éljenek. A 20. században azonban a kereslet növekedésével a farmerek kivágták a magasabb fákat, hogy több kávénövényt tudjanak elhelyezni a földjeiken. Most néhányan azon gondolkoznak, hogy visszatérnek a régen bevált technikákhoz, nem véletlenül. A Nottinghami Egyetem környezetkutatói által tavaly közzétett egy tanulmány is azt hangsúlyozza, hogy

a magasabb fák által biztosított árnyék segít megelőzni, hogy a kávéültetvények a forróságban megperzselődjenek.

Reinhold Muschler Costa Rica-i ökológus pedig arra vonatkozóan rendelkezik bizonyítékokkal, hogy az árnyék lassítja az érési folyamatot, javítva a kávébabok méretét és ízét. A brit kutatás vezetője, Nicholas Girkin arra is kitér, hogy a fák kávé szempontból hasznos állatoknak adnak otthont, ugyanis a fákon élő denevérek, madarak és rovarok szívesen lakmároznak az olyan kártevőkből, mint a kávészú.

Fotó: Pexels / Michael Burrows 

Azonban az agrárerdészeti megoldások nem folytathatók a végtelenségig, az éghajlati modellekből ugyanis jól látszik, hogy

minden próbálkozás ellenére a hőmérséklet egyszer csak túl magas lesz ahhoz, hogy az Arabica kibírja.

Itt érkezünk el a harmadik opcióhoz.

Az Arabica és a Robusta ugyanis nem az egyetlen kávéfajta a világon, körülbelül 130 változatot ismerünk, de a legtöbbet figyelmen kívül hagyták vagy elfelejtették, köszönhetően a kellemetlen ízeknek, a gyenge terméshozamnak vagy a kis méretű baboknak. Aaron Davis, a brit királyi Kew Gardens botanikusa történelmi feljegyzések által kutatja az elveszettnek hitt kávéfajokat, amik azt mutatják, hogy sokuk melegebb vagy szárazabb környezetben virágzott, mint ahol most az említett két fajta terem. George Don skót botanikus 1834-ben jelentésének nyomán elindult kollégáival Sierra Leonéba, hogy megkeressék a Coffeastenophylla nevű fajt. Meg is találták – a Coffeaaffinis-szal együtt –, ami nagy szerencse, hiszen az élőhelyek pusztulása miatt mindkettőt a kihalás fenyegeti. Dr. Davis tanulmányából kiderül, hogy

a brazil Arabicához képest a Coffeastenophylla gyümölcsösebb, savtartalma jobb, ízprofilja összetettebb.

Egy vakteszt során az ilyen fajtát kapó bírák 81%-a gondolta úgy, hogy Arabicát iszik. Davis szerint a Coffeaaffinis hasonló ízeket mutatott.

A hőtűrés és a kellemes íz persze nem az egyetlen fontos tulajdonság, ezért érdemes megemlíteni a Coffeadewevrei-t is, amit Excelsa néven ismerhetnek a kávészakértők. A fajtát 1902-ben fedezték fel a mai Kongói Demokratikus Köztársaság területén, és könnyen termeszthető, magas terméshozamú, jó ízű kávét hoz. Legnagyobb előnye talán a kávérozsdagombával szembeni ellenálló képessége. A  Coffeadewevrei Közép-Afrika egyes részein hamarosan a domináns kávékultúrává vált a század elején, de 1933-ban egy új betegség ütötte fel a fejét és tette tönkre a termést a gazdákat nincstelenségbe sodorva, akik így felhagytak az Excelsa termesztésével. De most, hogy az éghajlatváltozás miatt a kávérozsda egyre komolyabb problémát jelent, a kutatók újra elővették az Excelsat.

Fotó: Unsplash / Michael Borrows

Bár hőállóságának határai még nem ismertek, az már biztos, hogy az Arabicánál és a Robustánál magasabb hőmérsékletet is elvisel, sőt, úgy fest, hogy utóbbinál szárazságtűrőbb is. A kontra oldalon viszont ott van, hogy 11-12 hónapba telik, mire eljut a virágzástól a termésérésig, ami három hónappal meghaladja az említett két népszerű fajét. A bogyók erősebben rögzülnek az ágakhoz, vagyis nagyobb erőfeszítést igényel a szüretelésük – ezt a problémát súlyosbítja, hogy magasabb, mint sok más kávéfajta, és a gazdáknak létrákat kell használniuk a begyűjtéshez. Így bár van okunk a bizakodásra,

a botanikusok egyelőre nem találtak egyetlen olyan kávéfajtát sem, amely az Arabica helyettesítésére alkalmas lenne.

De azt remélik, hogy a géntechnológia és a keresztezés keveréke lehetővé teszi, hogy az újonnan felfedezett fajok tulajdonságait átvigyék az Arabicába, vagy hogy az Arabica tulajdonságait átültessék egy új fajba. Természetesen még eltart egy darabig, amíg ennek a munkának meglesz a gyümölcse, szakértők szerint akár egy évtized is eltelhet egy új kávéfajta „feltalálása”, és annak kereskedelmi célú felhasználásának engedélyezése között. Úgy vélik, hogy Brazíliának és a többi kávétermelő nagyhatalomnak azonnali intézkedéseket kell hoznia, ezzel időt lehetne nyerni a tudósoknak, hogy olyan kávénövényt fejlesszenek ki, amely a melegebb világban is meg tud élni.

Fotó: Unsplash / Ricardo Arce

Az összképet látván, az a tanácsunk, hogy ne csak azért térjünk át hétköznapjaink során egy fenntarthatóbb életmódra, hogy továbbra is lehessen mit kortyolni reggelente, hanem azért is, hogy legyen hol elfogyasztani azt a csésze kávét a jövőben. Csak együtt állíthatjuk meg ugyanis a Földünk túlmelegedését.

Nyitóképünk: Pixabay / Daniel Ramirez

Ajánljuk még:

Édeskeserű ballada a szülőföldről: táncban elmesélve

Május 10-én látható újra a Magyar Állami Népi Együttes ismét színpadra állított Édeskeserű című előadása a Hagyományok Házában. A táncköltemény korszerű vizuális nyelven, feszesebbre szerkesztett jelenetekkel, konkrétabban fogalmazva, de az alapüzenetét nem feledve éled újjá.