100 az egy-ben – cikkek, szavak, s ami öntudatlanul is mögöttük van

ZónánTúl

100 az egy-ben – cikkek, szavak, s ami öntudatlanul is mögöttük van

Valahogy elszámoltam. Úgy készültem, hogy most jön a századik írásom az egy.hu-n, de amikor végigböngésztem saját archívumomat, kiderült, hogy túlfutottam. De talán jobb is így, hiszen ebben a helyzetben akaratlanul sem kell megfelelni egy századik cikk okán esetleg támasztott fennkölt tartalmi elvárásoknak s egyéb (teljesen fölösleges) hívságoknak.

Egyszerűen végignéztem az eddigi írásokat, és csak úgy kíváncsiságból sorba írtam a számosságuk szerint következő szavakat. Az elsőből az első szót, tizedikből a tizediket, és így tovább. Fura egy szóhalmaz lett. Játék csupán, mégis az enyém, mert még a kuszaságban is felbukkannak azok a szavak, melyek a velük érkező tágabb tartalommal együtt számomra igazodást jelentenek a világban.

Ott van a Teremtő, de ott az Ember is, kit hajdan képmására formált. De vajon az önmagamból kivetkőzött pillanataimban is képmása volnék? Vagy tán esendőségem is része az Ő képének?

Ott van a Törvény, de ott van a Szokásrend is. Előbbi az erkölcs hiányából, utóbbi annak tiszteletéből ered. Nagy kár, hogy a jog a világ mind több pontján írja felül az adott szó becsületét, de hálás vagyok a Teremtőnek, hogy saját kozmoszom tengelye szerződések és paragrafusok helyett még mindig a kézfogás és az adott szó között feszül.

Ott van Trianon, de ott van a Boldogasszony is, kinek palástja évezredek óta puhán óvja a szétszaggatott életeket, nemzetet. Nem volt az az ínség, miben magunkra hagyott volna.

Aztán ott van a kert, a növény és a gyümölcs, melyek családom boldogulását jelentik. Elfeledte a világ, mekkora a különbség megélhetés és boldogulás közt… Művelem a kertet, a kert pedig boldog egyszerűségben tart meg engem és családomat.

Végezetül ott van a bor, a kedvenc pálinkámat adó birs, és közvetve a madár is, melyek annyi, de annyi tiszta örömöt adnak a mindennapokban.

Hogy neked, ki ezt olvasod, mit jelentenek ezek a szavak, nem tudhatom. De ha a véletlen sorrendiségből, amibe semmit, de tényleg semmit nem szeretnék belemagyarázni, akár egyetlen teremtő gondolat is születik, talán már nem volt hiába leírni, elolvasni őket.

Merjünk játszani!

„Őszi Forró Ember Teljesítésének Létben Függetlenedni Honnan Számtalan Szeretnek Néhány Igazuk Társít Jég Alapjaiban Kezét Tűnik Kitartó Bár Kezdetben És Veteményeskertnek Mint Vonulást Célja Nem Most Múlva Év Mihamarabb Pedig Míg Leszedett S Törvényei Fagy Elfogyasztani Térképen De Boldogasszony Mértékben Személyek Közelít Átérezni Növénnyel Is Boroknak Egyszerű Kezdtük A Levelek Mindezt És Csalafintaság Egyik Az Csőr Szokásrend Van Mindig Akkor A Helyeit Legnagyobb Sokat Is Rutin A Azok Birsfajtát Kialakult Fújta Lehullanak Használó El Fiatal Indulatszó Energiát Is Összegyűjtött Is Uralkodása Az Kórokozók Inkább Gyümölcsei Trianoni Maradtak Frissen Mellett Sincsen A Teremtő A Is Nullára Búslakodásra Haza Ha Hogy És Ősszel Az Tollakkal Élménye”

Egyébként a valóban századik írás pedig a faültetésről szólt. Gyógynövényekkel és ősi tájfajta gyümölcsökkel foglalkozó gazdaemberként kívánhatnék ennél jobbat?

Ajánljuk még:

Te mennyi időt vesztegettél már el eddig az életedből?

Néha gondolkodom azon, vajon mennyi időt vesztegettem el eddig az életemből. Tudom, ez nem egy felemelő gondolat, de hasznos, ha végiggondoljuk, mivel töltöttük az éveinket, milyen volt a hozzáállásunk, viselkedésünk, és milyen tevékenységekkel töltöttük ki szabadidőnket.