ZónánTúl

10 hazai kilátó, amit még idén meg kell látogatnod!

Kicsit jobban körbenézve a hazai turisztikai látványosságok között, rájöhetünk, hogy mennyire izgalmas és gyönyörű országban élünk. A hegyvonulatok, a várak és magaslatok hazánk olyan tájait tárják elénk, amiket kár lenne nem megcsodálnunk. Ezúttal olyan kilátókat gyűjtöttünk egy csokorba, amelyek magával ragadó módon mutatják be természeti értékeinket, a földet, amin élünk – és amelyek talán kevésbé ismertek. 

Fellner Jakab-kilátó, Tata

A tatai Kálvária-dombon álló kilátó 37 méter magas, tetejére 175 lépcsőfok visz fel. Megéri megküzdeni velük, mert a tetőről gyönyörű kép tárul elénk: lábunk előtt hevernek a Gerecse hegyei, láthatjuk Tatabányát és Dunaalmást is.

A kilátót Söréttoronynak is nevezik, ugyanis itt működött a Turul sörétöntöde. A sörétek készítése során a magas torony tetejéről csepegtették az olvadt ólmot a földszinten található vízzel teli edényekbe. Az ólomcseppek zuhanás közben gömb alakot vettek fel, a vízben pedig már ilyen formában szilárdultak meg.

Elől a Kálvária-szoborcsoport egyik kőkeresztje, mögötte középen a kilátó Fotó: Wikipédia CommonsGlobetrotter19 

Ranzinger Vince-kilátó, Tatabánya

Egy izgalmas kirándulóhely a Razinger-kilátó, eredeti nevén a Bányász kilátó, amely a Tatabánya feletti Csúcs-hegyen található. Az építmény az 1978-as szerencsétlenségben elhunyt bányászoknak állít emléket. Az aknatorony 30 méter magas, tetejének eléréséhez 156 lépcsőfokot kell megmásznunk. De ez megéri: Tatabánya és a környező települések is jól láthatók, mint például Tata, Környe és Oroszlány, de tiszta időben akár Komáromig is elláthatunk.

Ranzinger Vince kilátó

 Fotó: Wikipédia CommonsMedit71

Vajda Péter-kilátó, Kőris-hegy

A Bakony legmagasabb pontján, a Kőris-hegyen 709 méter magasan áll egy kilátó, ami az Országos Kéktúra útvonalán fekszik, mégis kevesen ismerik. Ez a Vajda Péter-kilátó, ahonnan ideális időben látni lehet a Kisalföldet, a Balatont, sőt még az Alpokalját és a Vértest is. A kilátót körbevevő hatalmas erdőség a Magas-bakonyi Tájvédelmi Körzet védett területéhez tartozik.

A háromszintes kilátót 1920-ban állították, majd többször újraépítették. A harmadik szintről csodás panoráma tárul elénk: felfedezhetjük a Sokoró apró falvait, a Kab-hegyet és a Somlót, a Csetény környéki szélerőműveket, a távolban pedig a Pannonhalmi Bencés Apátság épületegyüttesét is megcsodálhatjuk.

Vajda Péter kilátó

 Fotó: Wikipédia Commons/ Török Balázs

Erzsébet-kilátó, Budapest

A János-hegyen található torony triász időszaki édesvízi mészkőből és homokkőből épült, legfelső terasza több, mint 23 méter magasan van. Tetejéről lenyűgöző kilátás nyílik a fővárosra, ahogyan a hegy számos pontjáról csodás kép tárul elénk.

 Panoráma a János-hegyről Fotó: Wikipédia CommonsTrogain

A kilátó építése 1908-ban kezdődött el Klunzinger Pál és Schulek Frigyes közös tervei alapján, és 1910. szeptember 8-án adták át a nagyközönségnek. 1926-ban állandó díszkivilágítást is kapott, elsőként hazánkban. A Budapest legmagasabb pontján lévő kilátó napkelte és napnyugta között ingyenesen látogatható.

Prédikálószék, Dömös

A Pilisi Parkerdő Zrt. Koller József Ybl-díjas építész tervei alapján 2016 tavaszán kezdte el a Prédikálószékre megálmodott kilátó építését. A Visegrádi-hegység 639 méter magas csúcsán ugyanazon év őszén meg is nyitotta kapuit a természettel egybeolvadó kilátó, ami egy 12 méter magas fa építmény lett. Három, felfelé haladva egyre szélesedő teraszáról fokozatosan nyílik meg az egész Dunakanyar panorámája. Az egyes szinteken a térségben jelentős szerepet játszó magyar királyok kézzel festett, egyedi tájékoztatótábláit csodálhatjuk meg. A kilátó mellett tűzrakóhely, padok és asztalok is várják az ide látogatókat – ideális hely egy nyugodt pihenésre.

 Fotó: Wikimédia/ Kulturharc

Dévényi Antal-kilátó, Nagy-Kopasz hegy

Ugyancsak a Pilisben találhatjuk ezt a különleges kirándulóhelyet, Piliscsaba határában. 447 méter magasan épült a Dévényi Antal-kilátót, amelyet a népszerű, fából készült építő-logikai játék, a Jenga alapján tervezték. A 11,5 méter magas torony majdnem 17 négyzetméteres alapterületű kilátószintjéről csodás panoráma nyílik a Budai-hegységre és a Pilisre. A kilátó építéséhez összesen 132 köbméter gerendát használtak fel. A kilátó közvetlen közelében a kék körjáratú, a kék kereszt és kicsit távolabb a sárga körjáratú turistautak biztosítják a környék izgalmas felfedezését.

Fotó: Wikimédia/  Antissimo

Prónay-kilátó, Alsópetény

A Romhányi-hegy csúcsára épített kilátó tetejére összesen 128 lépcsőfok vezet fel. A 26 méter magas Prónay-kilátó az Országos Kéktúra útvonaláról egy rövid kitérővel megközelíthető, ráadásul minden évszakban és napszakban látogatható. A 23 méter magasan lévő teraszáról teljes körpanorámás kilátásban gyönyörködhetünk: a Börzsöny, a Selmeci-hegység, a Szandavár, a Mátra hegyvonulatai, a Gödöllői-dombvidék lankái, a Pilis és a Visegrádi-hegység csúcsai is jól láthatók.

Őrtorony-kilátó, Tihany

Tihany közelében, az Apáti-hegy fái között található az Őrtorony-kilátó. A háromemeletes, 16,5 méter magas kilátó nemcsak nevében, de külsejében és szerkezetileg is az egykori őrtornyokra emlékeztethet bennünket. A tetejéről megcsodálhatjuk Tihany tavait, az őslevendulást és a sajkodi öblöt is. Az építmény organikus anyagokból, fa és helyi terméskő felhasználásával készült. Északról az Apáti templom felől, nyugatról a sajkodi strandtól, déli irányból pedig a „Ráta csáva” néven megjelölt területről érhető el gyalogosan.

Írottkő-kilátó, Kőszegi-hegység

Félig a mienk, félig nem. Az Írott-kő a Kőszegi-hegység és egyben a Dunántúl legmagasabb pontja: 882 méter. A hegycsúcson található impozáns kilátó érdekessége, hogy fele Ausztriához, fele Magyarországhoz tartozik. Gyönyörű kilátás nyílik innen a környékre, és az egykori Vasfüggöny nyomvonala is jól látható. A kilátó 1913-ban épült, 1990 óta szabadon látogatható. Tiszta időben ellátni a Balatonig, a Budai-hegyekig és az ausztriai Schneeberg és Rax hegyekig.

Fotó: Wikipédia CommonsPhilippHuet99 

Kisfaludy-kilátó, Badacsonytomaj

A Badacsony tetejéről tiszta időben Keszthelytől Tihanyig látszik a víztükör, a 18 méteres Kisfaludy-kilátó ugyanis a Badacsony-hegyen, annak 437 méteres magassági pontján emelkedik. A kilátó 1960-ban épült, majd 2011-ben újjáépítették, hogy a látogatók továbbra is gyönyörködhessenek a kilátó erkélyéről elénk táruló Tapolcai-medencében és az azt övező hegyekben.

A három fő turistaútvonal, ahonnan megközelíthető a Kőkapu, a Bujdosók lépcsője és a Rózsakőtől a Hertelendy-lépcsőn keresztül a kilátóig vezető út. Az útvonalak találkozásánál táblák segítik a túrázókat, a kilátótorony legfelső szintjén pedig egy körpanorámás tábla mutatja a látnivalókat.

Ajánljuk még:

A titokzatos keleti hölgy háza – bérháztörténet a Wesselényi utcából

Az 1800-as évek második felében a mai pesti Zsidónegyed egészen más, mára szinte elképzelhetetlen képet mutatott. Először is nem Erzsébetvároshoz, hanem Terézvároshoz tartozott egészen a városegyesítés évéig. 1873-ban az óriási és túlnépesedett Terézvárost kettéosztották, a határ a Király utca lett, amelytől északra maradt Terézváros, délre pedig megszületett a mai VII. kerület, amely 1882-ben kapta meg az uralkodótól az engedélyt, hogy Erzsébet királynéról Erzsébetvárosnak nevezzék. Mai sétánk erre a környékre vezet.

 

 

Már követem az oldalt

X