Libalakoma, újborünnep, vásár és lámpás felvonulás – a Márton-nap hétvégi programokkal folytatódik

Még egyszer utoljára jóllakni, megkóstolni a mostanra kiforrt újbort és megünnepelni a sikeresen lezárult gazdasági évet – leegyszerűsítve erről szólt hagyományosan a Márton-nap, amelynek főszereplői, a liba és az újbor, ma is központi elemei minden ünnepségnek ilyentájt. Ilyenkor még azok is megkóstolják a libapecsenyét, akik év közben ritkábban fogyasztanak ilyen kiadós szárnyas-falatokat, és – minthogy az újborból érdemes jókorát kortyolni – le is öblítjük a friss nedűvel. Varázserejű lakoma a javából, hiszen régen azt tartották, aki libát eszik Márton-napkor és jó sokat iszik az újborból, annak a következő esztendőben is egészségben és bőségben lesz része. Így legyen!

Megszámlálhatatlan libavacsora-ajánlattal és libás programmal találkozunk országszerte nemcsak Márton-napon, de az azt követő hétvégén is, így tehát bármerre mennénk a családdal, garantáltan találunk olyan programot és gasztronómiai ajánlatot, amelyből kedvünkre válogathatunk.

Hagyományosan Márton-napkor vásárokat is tartottak, ilyenkor próbáltak túladni az állatok egy részén és felkészülni a téli hónapokra: beszerezni a még szükséges gabonát, meleg ruhákat és háztartási kellékeket. Ennek apropóján rendezték meg Szent Márton „szülőhazájában”, Szombathelyen, a Vasi Skanzenben a Szent Márton Napi Országos Nagyvásárt, ami mai formájában inkább kirakodóvásári hangulatot varázsolt a látogatóknak. A klasszikus állat- és terményvásár jelleg természetesen már funkcióját veszítette, hiszen a gazdálkodó réteg is igen szűk a hajdani vásárok közönségéhez képest.

 

Valószínű német nyelvterületről érkezett hozzánk az Európában egyébként több országban is szokás Márton-napi lámpás felvonulás. Ilyenkor több településen is – különösen a német, sváb hagyományokat őrző vidékeken – saját készítésű hangulatos lampionokkal vonulnak fel gyermekek és felnőttek egyaránt, természetesen sötétedés után. A lámpásokkal Szent Márton püspökre a koldusok gyámolítójára emlékeznek, a fény a jó cselekedetek, az irgalmasság szimbóluma a Márton-napi lámpásban. Sok helyütt lampion-szépségversenyt is tartanak: kiválasztják a legmutatósabb saját készítésű lámpást.

Az ország különböző pontjain vigadalmak, sokadalmak és búcsúk szervezésével ünneplik a Márton-napot. Bogácson például a Márton-napi vigasságok és búcsú keretében lesz Döbrögi-vásár, „libabőr”és „borvirág”, valamint zeneszó és mulatság is. A Pápai Kékfestő Múzeum Szent Márton-napi Liba-tour programmal készül, ahová kézműves foglalkozásokra, fejtörőkre várják az érdeklődőket, több helyszínen is. A noszvaji Márton-napon olyasmit is kóstolhatunk, amit máshol nem: lúdnyakat és krumplinyakat. A Szentendrei Skanzen Szent Márton Újborfesztivál és Libator rendezvénye ugyancsak várja a kicsiket és nagyokat egyaránt, ahol a legkisebbeket Ludas Matyi és ludas játékok várják, sok érdekes kézműves foglalkozással, de a nagyok sem fognak unatkozni a gazdag programkínálatban.

Természetkedvelők számára igen izgalmas programnak ígérkezik a Hajdúsági vadlibanap, amelyen nemcsak ínycsiklandozó libapecsenyével várják az érdeklődőket, de különböző bemutatókon és terepfoglalkozásokon a Kárpát-medence vadlibafajtáival is megismerkedhetünk. A családi program keretében a legkisebbeknek szánt foglalkozások között meseolvasás is lesz, természetesen a liba lesz a főszereplő. Bár ez kicsit odébb van még, de ugyancsak libás program, a november 27-i Tatai vadlúdsokadalom, ahol az Öreg-tó különleges madárvilágával ismerkedhetünk, madárfigyelő versenyen vehetünk részt, előadásokon és foglalkozásokon tanulhatunk újat erről a kivételes világról. 

Mindenkit arra biztatunk, nézzen szét a saját környékén! Jelszó a vásár, a vígadalom, a búcsú és természetesen a liba legyen!

Nyitókép: Pixabay

A cikk megjelenését az Agrármarketing Centrum támogatta.