10 dolog, amit ingatlanvásárlás előtt kérdezz meg az eladótól

TudatosVegasz

10 dolog, amit ingatlanvásárlás előtt kérdezz meg az eladótól

Az otthonunk, egy lakás vagy ház általában életünk egyik legnagyobb befektetése, valami olyan, amibe valószínűleg sok pénzt, időt, energiát ölünk, míg olyan lesz, amilyenre valóban vágyunk. Már a vásárlás előtti időszak is idegtépő lehet, és bár sok mindent megtudhatunk az ingatlanról már azelőtt, hogy pénzt adnánk érte, egy kis extra nyomozómunka plusz nyugalmat jelenthet az esetleges vásárláskor. Mutatom, mire kérdezz rá.

Az eladóval, az eladó képviselőjével folytatott beszélgetés és a nyilvántartások áttekintése segítenek a jó döntés meghozatalában. Íme tíz kérdés, amelyet az eladónak kell feltenned.

 

Mi oka az eladásnak?

Számos oka van annak, hogy az emberek elköltöznek és eladnak egy ingatlant. Lehet az munkahelyváltás, a kisebb vagy nagyobb házba való költözés vágya, esetleg egy fontos életesemény, mint házasságkötés, gyermek születése, házastárs halála, nyugdíjba vonulás. Bár nem mindig kapunk valódi választ arra a kérdésre, hogy az eladó miért költözik, a kérdés feltétele segíthet meghatározni, mennyi lehetőség van az ár csökkentésére. Például költözés okától függően az eladó hajlandó lehet elfogadni egy alacsonyabb ajánlatot, ha ez azt jelenti, hogy gyorsabban tud tovább lépni. 

Mióta van az ingatlan a piacon?

Az egyik elsődleges oka annak, hogy egy ingatlan hosszú ideig a piacon marad, az az, hogy a túlságosan magas áron kezdték értékesíteni. Ez a téves árazás gyakran egy rossz stratégia függvénye. Minél hosszabb ideig marad egy ingatlan a piacon, annál nehezebb lesz eladni, mivel  „elavulttá” válik, és a vásárlók úgy vélik, hogy valami természetéből adódóan nincs rendben az ingatlannal, hiszen „egyébként már gazdára talált volna, igaz?”. Ha az ingatlan már hosszú ideje a piacon van, akkor az eladó jellemzően jobb esélyekkel hajlandó tárgyalni az árról.

Mennyi volt a korábbi eladási ár?

Néha jó tudni, mennyit fizetett a vételkor az aktuális eladó. Ha látjuk, hogy a piacon az árak emelkedtek vagy csökkentek, mióta az eladó megvásárolta a házat, könnyebb lehet meghatároznunk, mennyire nyitott a tárgyalásokra. Ha az eladó áron alul vásárolta meg az ingatlant, akkor inkább hajlandó lesz az árat csökkenteni, mivel továbbra is ésszerű nyereséget szerez, jól száll ki a dologból. Ha azonban az eladó a kért áron vagy annál magasabb értéken vásárolta meg a házat, valószínűleg nem hajlandó sokat engedni – ha egyáltalán enged – az árból.

Mit tartalmaz az eladási ár?

Bármi, amely állandó része az ingatlannak (például csaptelepek, beépített szekrények és redőnyök, lámpatestek) általában beletartoznak az eladási árba. Időnként a jogi meghatározások döntik el, hogy mit tartalmaz még a vételár, és mit nem. Ha kétségeink vannak, a csalódás elkerülése érdekében kérdezzük meg, mi szerepel az eladási árban, és kérjünk erről valamilyen írásos dokumentációt is. Nagyon figyeljünk olyan tárgyakra, mint háztartási készülékek, beépített felszerelések vagy bármi más, ami miatt idegesek lennénk, ha nélkülük kapnánk meg az ingatlant.

Fontos: sokan a világítótestet a ház részének tekintik, és ha az eladó mégis elvinné a tárgyat – mert például egy drága és értékes csillárról van szó –, akkor legalább egy alapvető szerelvényt kell(ene) helyette hagynia.

Vannak-e területi hátrányok, problémás szomszédok stb?

Egy lakást minden szempontból meghatároz a környéke, így vásárlás előtt érdemes felmérni a terepet, érdeklődni attól, aki minden valószínűség szerint ismeri a hely árnyoldalát is. A környéket bármilyen kellemetlenség befolyásolhatja, ideértve az erős autóforgalmat az utcán, a forgalmi dugókat, a zajt (forgalom, szomszédok, ugató kutyák, a közelben lévő vállalkozások), bűnözést, zavaró szagokat (beleértve a cigarettafüstöt), hulladékot, rossz karbantartást, erős fényeket és a többi. Noha valószínűleg nem kapunk különösebben részletes választ, jó ötlet, ha legalább megpróbáljuk megismerni a problémákat, mielőtt megvásároljuk az ingatlant. Amellett, hogy az eladót megkérdezhetjük az esetleges kellemetlenségekről, érdemes lehet a környék bűnügyi statisztikáit felmérni, beszélgetni egy-egy szomszéddal, ha úgy jön ki a lépés, sok helyen pedig a közös képviselő is tud hasznos információkkal szolgálni.

Mi tetszett a legjobban az eladónak az ingatlanban és a környékben?

Ezt a kérdést feltehetjük az eladónak még akkor is, ha nagyon személyesnek tűnik. De a válasz megkönnyítheti, hogy sokat megtudjunk az ingatlanról, a környékről és a közösségről. Lehet, hogy megtudunk valami pozitívat, amelyet egyébként nem is ismertünk volna meg – hallhatunk a szoros közösségről, a délutáni napsütésről a nappali ablakain át, az alacsony fűtési költségekről vagy a vadvirágokról, amelyek nyáron a ház mögötti dombon nőnek.

Vannak-e veszélyes anyagok beépítve valahová, kell-e tartani bármilyen természeti veszélytől?

A közzétételi nyilatkozatok célja, hogy tájékoztassák a vásárlókat az ingatlan állapotáról, és ha úgy hozza a sors, megóvják az eladót a jövőbeni jogi lépésekkel szemben, ha a vevők esetlegesen problémákat találnak. Az eladóknak nyilvánosságra kell hozniuk az olyan tényezőket, mint a meglévő zálogjogok, ólom-alapú festékek, természeti veszélyek (pl. ártéren van az ingatlan), termitproblémák, ingatlan-viták története, valamint a nagyobb rendszerek és/vagy készülékek hibái. Valójában nyolc információt kell közzétenni az eladónak; érdemes mindegyikről megkérdezni.

Mivel lehetnek olyan problémák az ingatlanban, amelyeket az eladó ismer, de a törvény nem kötelezi a nyilvánosságra hozatalra, hasznos lehet az alábbi Jolly Joker kérdést feltenni: van-e esetleges visszatérő gond a házban? Lehet, hogy idő előtt megismerhetjük a problémákat, és felmérhetjük, megbecsülhetjük a javítási költségeket, de ezzel együtt is érdemes átfogó ellenőrzést tartani az ingatlan megvásárlása előtt, mivel előfordulhat, hogy olyan problémák merülnek fel, amelyeket az eladó nem tud vagy nem akar megosztani.

Voltak-e korábbi problémák?

Az eladónak általában tájékoztatni kell a vevőt az ingatlan jelenlegi problémáiról, ám nem kell elmondani a korábban kijavított problémákat. Viszont a vevőnek érdekében áll tudni, mi az, ami már elromlott, mert egy korábbi hiba későbbi gondokhoz is vezethet. Lehet, hogy például egy szivárgó tetőt megjavítottak – de mi történt a tetőtérbe jutott vízzel? Az is hasznos, ha megtudjuk, ki végezte a munkát, ha a jövőben hasonló probléma merülne fel.

Milyen korúak az épület részei?

Kérdezzük meg a ház kulcsfontosságú részeinek életkorát és állapotát, így felkészülhetünk a javítási, felújítási ráfordításra, amelyekkel esetleg szembe kell néznünk. Fontos, hogy kérdezzünk a fűtési és hűtési rendszerekről, készülékekről, vízmelegítőről, vízvezeték és elektromos rendszerekről is!

Voltak-e nagyobb javítások és felújítások?

A rossz felújítás, a régi vízvezeték és a közepes minőségű építkezés pénzügyi és érzelmi szempontból egyaránt költségeket okozhat. Fontos megkérdezni, hogy történt-e jelentős javítás és felújítás a házban, és ki csinálta ezeket? Ellenőrizzük, hogy az eladó rendelkezik-e az építési, korszerűsítési dokumentációval. Az ilyenek magukban foglalják a szerkezeti kiegészítéseket, az új tető felszerelését, az elektromos aljzatok helyét/áthelyezését, a vízvezetékek és szerelvények helyét/áthelyezését, valamint a fűtési rendszer telepítését/cseréjét. Ha az eladónak nincs építési dokumentációja (talán a munkát egy korábbi tulajdonos végezte) és valamiért fontosnak tartjuk megismerni az adatokat, akkor ellenőrizzük a helyi építési osztályon a papírokat.

 

Összegzés

A hirdetések sok részletet tartalmaznak egy ingatlanról, de az eladóval folytatott beszélgetés segíthet megtudni még több nagyon fontos részletet. Ha nehezen lehet kapcsolatba lépni az eladóval, próbáljuk meg megtudni ezekre a kérdésekre a válaszokat az ingatlanügynökön keresztül – ne spóroljunk ezzel a beszélgetéssel időt, mert sok későbbi gondtól óvhatnak meg bennünket a válaszok!

Ajánljuk még:

EZT A 8 HIBÁT NE KÖVESD EL, HA INGATLANBA FEKTETNÉL!
HONNAN LEHET PASSZÍV JÖVEDELMED?