Az épület ma a Széchenyi István Emlékmúzeumnak ad otthont: több emeleten és számos termen át élvezhető a múlt izgalmaiba visszarepítő tárlat. Megismerhetjük a család történetét, Széchenyi István életének kevésbé ismert mozzanatait, és a település történeti vonatkozásait is.
A cenki terület birtokbavétele Széchényi György kalocsai érsek nevéhez köthető, aki a 17. századi Magyarország meghatározó alakja volt. Köszönhetően rokoni szálainak, már egészen fiatalon fontos egyházi és politikai támogatottsággal rendelkezett, így már 1648-ban váci püspök, majd 1655-ben kalocsai érsek lett - ami után jelentős egyházszervezeti reformokba kezdett. A török háborúk idején nagy hangsúlyt fektetett az egyházmegye intézményeinek újjáépítésére, a klérus megerősítésére és a jövedelmek rendezésére is, emellett támogatta a végvári rendszer fenntartását és a katonai erőfeszítéseket is. 1667-ben Magyarország esztergomi érsekévé nevezték ki, és ezzel az ország legmagasabb rangú egyházi méltósága lett - később a magyar politikai élet számos fontos kérdésében is közvetítő szerepet játszott.
A nagycenki építkezés megkezdésére azonban csak 1750 körül került sor: Széchényi Antal kezdett bele barokk stílusú kastélyának kialakításába. Ezt a 18. századi állapotot őrzi ma is a földszinti teremsor, a lépcsőház, a kápolna és az emeleti nagyterem - kiegészülve Széchényi Antal örökösének, Széchényi Ferencnek 1799-es átalakításaival. Ekkoriban került a kastélyba az a több tízezer darabot számláló híres gyűjtemény is, amelyet Széchényi Ferenc birtokolhatott: kéziratok, könyvek, érmék, metszetek és térképek felbecsülhetetlen értékei.
Ez a gyűjtemény volt az, amit fia, Széchenyi István később a nemzetnek adományozott, megteremtve ezzel az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Nemzeti Múzeum alapjait.
A feljegyzések szerint Széchenyi István életében meghatározó szerepet töltött be a nagycenki birtok - számos alkalommal tett róla említést naplójában is. Amikor a kastély örököse lett, külföldi mintára megújította azt, és kibővítette: az új részekben az akkor legújabb nyugati vívmányokat alkalmazta - többek között vízöblítéses illemhelyet is. A kastély mellett kialakított egy mintagazdaságot is: a ménes, a juhok innovatív tartása, a selyemhernyó-tenyésztés és az uradalmi major udvarán felépített selyemgombolyító csak pár példa azok közül az újítások közül, amit legalább a település, de sok esetben a nemzet is neki köszönhet.
Halála után a kastélyt idősebb fia, Béla örökölte. Ő és felesége, Erdődy Hanna számos növényritkaságot telepítettek a kastélykertbe. A kastélyt körbeölelő parkot egyébként Széchényi Antal és felesége építették a 18. században - a francia kertek mintájára. Meghatározó eleme a süllyesztett szökőkút, a geometrikus formákra nyírt növényzet és a sövénylabirintus is, amelyeken csak a 19. századi angol kertészeti irányzatok hatása finomított némiképp. Ekkor ültették az óriásfenyőket és a platánfákat, mígnem Széchenyi Béla és felesége olyan különleges fajokat nem telepített ide, mint az amerikai és ázsiai örökzöldek, amelyek izgalmas összképpé formálódnak a hársfasorokkal és öreg tölgyekkel.
A kastély 1945-ig maradt a Széchényi-család birtokában: a második világháború bombázásai súlyos károkat okoztak az épületben, a berendezés jelentős része elpusztult, és a kastély az enyészet martaléka lett. Helyreállítását 1969-ben kezdték el, majd 1973-ban megnyitott a Széchenyi István Emlékmúzeum is.
A környék egyik kiemelkedő látványossága a nagycenki római katolikus temető is, ahol a Széchenyi család számos tagjának végső nyughelyét is megtalálhatjuk. A rendelkezésünkre álló források szerint a temető területét Barkóczy Zsuzsanna, Széchényi Antal felesége engedte át Cenk és Kiscenk települések közösségének, majd 1778-ban az akkori temető területének közepére egy kupolás, barokk kápolnát is emeltetett. 1806 és 1810 között ezt az épületet bővítette mauzóleummá Széchényi Ferenc, Ringer József soproni építőmester segítségével. Olyan híres családtagok nyugszanak itt, mint Széchényi Pál kalocsai érsek, Széchényi Ferenc és felesége Festetics Julianna vagy Széchenyi István.
A cenki birtok eredetileg a Nádasdy-családé volt: gróf Nádasdy Ferenc 1671-es kivégzése és birtokelkobzása után került más tulajdonosok kezébe, akiktől igen szövevényes úton jutott el a Széchenyi-családig. Akit részletesebben is érdekel a történet és a korabeli források leírásai, annak jó szívvel ajánljuk Gerőné Krámer Márta írását: Adatok a nagycenki volt Széchenyi – kastély építéstörténetéhez címmel.
