A Draskovich-kastély és a Sellyei Arborétum
Olvasási idő: 4 perc

A Draskovich-kastély és a Sellyei Arborétum

Történelem és élő természet az Ormánság szívében

Az Ormánság központjában, Sellye belterületén áll egy kastély, amely első pillantásra is kilóg a környezetéből: nem hivalkodó, nem harsány, mégis tekintélyt parancsoló. A Draskovich-kastély és az azt övező, csaknem nyolchektáros arborétum egyszerre őrzi egy nemesi család múltját, egy táj kulturális emlékezetét és egy rendkívül gazdag botanikai gyűjteményt. Kevés olyan hely van Dél-Baranyában, ahol ennyire természetes módon fonódik össze épített örökség és élő növényvilág, de ez a hely egészen biztos, hogy köztük van.

A kastély rövid története

A sellyei kastély története egészen a 18. század közepéig nyúlik vissza: az építtető a Batthyány család volt, akik barokk stílusú rezidenciát emeltek a település központjában. A főépület északi szárnya a legrégebbi rész, míg a keleti, nyugati és déli szárnyak az 1745–1750 közötti években készültek el. A kastély ekkor nyerte el azt a formát, amely ma is meghatározza megjelenését.

 Fotó: sellye.hu

A 19. század elején fordulat következett be a helyiek életében: a kastély és az uradalom a Draskovich család birtokába került, méghozzá nászajándékként, amikor Draskovich Károly feleségül vette Batthyány-Strattmann Erzsébetet. A birtok így örökség és házasság révén új birtokossal folytatta életét, de ez akkoriban egyáltalán nem számított ritkaságnak a főnemesi családok körében.

A park születése és fejlődése

Bár a kastély körül már a 18. században is létezett egy díszkert, a park igazi aranykora a 19. század második felére tehető. A Draskovich család több generáción át fejlesztette a területet, ebben a legkiemelkedőbb szerepe Draskovich Iván grófnak volt, aki tudatosan bővítette a kertet, és különleges növényfajokkal gazdagította az állományt.

Munkájának köszönhetően kialakult az a park, amit ma Sellyei Arborétum néven ismerünk. A terület nagysága 7,5–7,65 hektár, amit botanikai értékei miatt 1965-ben természetvédelmi oltalom alá helyeztek. A beszámolók szerint ez nem csupán egy park, hanem egy valódi élő gyűjtemény, ahol a világ számos tájáról származó fafajok élnek egymás mellett, egy különleges élőhelyet alkotva.

 Fotó: sellye.hu

Gróf Draskovich Iván nemcsak a növények szeretetéről volt híres: a sellyei vadaskert megépítése is az ő nevéhez fűződik: „akaratlanul is olyan magas színvonalú gímszarvastenyészetnek rakta le az „alapkövét”, mely a későbbiekben európai hírű lett. Mivel a Draskovich grófoknak az Ormánság kiemelt településén, Sellyén a XVIII. században épült egyemeletes barokk kiskastély volt a rezidenciájuk, a kastélytól kb. 8 km-re létesített szarvaskert értelemszerűen „baranya-sellyei vadaskert” néven vált Európa-szerte ismertté”- olvashatjuk a beszámolókban

Botanikai különlegességek az arborétumban

A Sellyei Arborétum egyik legnagyobb értéke a fajgazdagsága: a parkban jelenleg mintegy 240 lombhullató és 115 örökzöld fafaj és fajta található. A növények között akadnak Kínából, Japánból, a Kaukázusból, Kanadából, Spanyol- és Görögországból származó példányok is, és a különlegességek között említhető az a mamutfenyő is, amelyet 1927 februárjában hozattak ide egy másik birtokról. Emellett természetesen még számos más említésre méltó növényt és azok egykori tündöklését is érdemes felkeresni, illetve megismerni a területen: a balzsamfenyő, az andalúziai jegenyefenyő, a libanoni cédrus, a páfrányfenyő, az aranytuja és a rózsás szegélyű vérbükk mind olyan példányok, amelyek mellett nem mehetünk el szó nélkül, és amelyek gazdagon fűszerezték a helyhez kötődő évtizedes leírásokat. 

 Fotó: sellye.hu

Már nincs olyan messze a tavasz sem, és tavasszal az arborétum különösen látványos: ilyenkor az illír sáfrányok virágba borítják a talajt, szinte szőnyegként terítve be az öreg fák alját. De a park nemcsak természeti, hanem kulturális szempontból is értékes: területén tizenegy faragott faszobor található, amelyek a Sellyén megrendezett nemzetközi festő- és faszobrász alkotótáborok során készültek. Ezek az alkotások szervesen illeszkednek a környezetbe, és tovább erősítik azt az érzést, hogy a park nem pusztán botanikai gyűjtemény, hanem élő kulturális tér is.

A Draskovich-kastély ma

A Draskovich-kastély ma már műemléki védelem alatt áll: az épület belső terei nem klasszikus értelemben látogathatók, mivel korábban mezőgazdasági szakképző intézmény kollégiumaként működött, és ma sem funkcionál múzeumként. Ugyanakkor a park szabadon látogatható, így a kastély környezete ma is élő része Sellye mindennapjainak.

A Draskovich-kastély és a Sellyei Arborétum egy ritka egységet alkot: történelmi épület, védett kastélypark és fajgazdag arborétum egy helyen, szorosan összefonódva. Aki érdeklődik a magyar nemesi családok története iránt, értékeli a különleges növényeket, vagy egyszerűen csak szeretne egy csendes, árnyas parkban sétálni, itt biztosan megtalálja, amit keres. Mert ez a hely nem egy harsány látványosság, hanem egy lassan feltáruló élmény: pontosan olyan, amilyennek az Ormánságot ismerni érdemes.

 Fotó: sellye.hu

Történelmi kertek sorozatunk folyamatosan bővülő gyüjtőoldalát itt találják. Ezen az oldalon többek között az Iránban található Fin kertet, a lyoni botanikuskertet, csodálatos japán kerteket és még sok más gyönyörű parkot is megismerhetnek. 

Fotók: sellye.hu

Kapcsolódó tartalom
Várak, várkastélyok a történelmi Magyarországon
Halmos Monika | 2026. január 25

Várak, várkastélyok a történelmi Magyarországon

Képes történelemkönyv felnőtteknek