Követheted a telefonod, a telefonod pedig téged: ez a gond a folyamatosan működő helymeghatározással

Tech

Követheted a telefonod, a telefonod pedig téged: ez a gond a folyamatosan működő helymeghatározással

Telefonjaink helymeghatározó funkcióinak előnyei és hátrányai is szép számmal akadnak. És bár senkinek nem javasoljuk, hogy még ma dobja el okostelefonját, arra mindenkit biztatunk, hogy vessen egy pillantást arra, milyen alkalmazásoknak mire adott jogosítványt ezidáig.

A minap egy nagyon kedves, 60 év feletti barátom Olaszországban járt, és elvesztette a telefonját. A vele utazó felesége kétségbeesetten hívott fel, hogy segítsek a helyi rendőrséghez fordulni, mert ők nem beszélnek olaszul, míg én igen. Kérték azt is, hogy tilttassam le a telefont az itthoni mobilszolgáltatónál.

Elsőként megnyugtattam az ideges asszonyt, aztán tisztáztuk, hogy az elveszett telefonon fut egy bejelentkezett Gmail-fiók. Elmondtam, hogy ha bejelentkeznek egy másik készülékről a fiókba, megnézhetik, milyen lokációról éles még az emailfiók. Rövid úton kiderült, hogy a férj a szálláson hagyta a telefont. Megjegyzem, lopás esetén is használhatták volna ez a funkciót, mivel a készülék aktuális tartózkodási helyét pontosan lehet látni, s ha azt akarjuk, ki is jelentkezhetünk más készülékeken a fiókról. Mindez jól példázza, mi az előnye annak, ha van a telefonon helymeghatározás.

De ugyanennek hátránya is van? A kérdésre a rövid válasz az, hogy sajnos igen.

Tudni kell, hogy a telefonjaink számos ingyenesen letöltött applikációján automatikusan működik a helymeghatározó funkció, erre legjobb példa a Facebook, ahol rendszerint akkor is elérhető a posztolásunk helye, ha ezt nem jelöltük be külön. Az is igaz, hogy számos honlap felugró ablakban kéri tőlünk a megerősítést, hogy hozzáférhet helyadatainkhoz. Nem egyszer ez azért is hasznos számukra, hogy aztán speciálisan, a környékre vonatkozó reklámokkal, például tőlünk pár lépésre működő üzletek akciós hirdetéseivel lássák el az elénk kerülő felületet.  A probléma kezelésére a legjobb megoldás az, hogy a nem használt ingyenes applikációkat letöröljük a telefonról, s a nélkülözhetőkből, ritkán használtakból is kilépünk.

Egy 2022. július 1-jei blogbejegyzésében a Google egyik alelnöke, Jen Fitzpatrick azt írta, hogy – mivel a Google-program valóban folyamatosan regisztrálja a felhasználók helyadatait, s ez ellen többen tiltakoztak, – a cég a következő időszakban aktívan tenne az adatok privátabbá tételéért. Azt ígérte, hogy az elkövetkező hetekben, ha a Google-program például azt észleli, hogy az emberek meglátogatnak néhány „különösen személyes” egészségügyi intézményt – például „tanácsadó központokat, családon belüli erőszakkal foglalkozó menhelyeket, abortuszklinikákat, termékenységi központokat, szenvedélybetegek kezelését végző intézményeket, súlycsökkentő klinikákat, és kozmetikai sebészeti klinikákat” –

a rendszer törli a helyelőzmény-bejegyzéseiket „röviddel azután, hogy meglátogatták azokat”.

Ebből már jól látható, mi lehet a probléma a helymeghatározók működésével azonkívül, hogy elárasztanak minket célzott reklámokkal. Személyünk minden részét, így sebezhetőségünket, félelmeinket is megláthatja az, aki helyadatainkat követi. Olyan rendszerek tudnak rólunk privát információkat, amelyeknek valójában semmi közük ahhoz, hogy mikor járunk orvoshoz, vagy mikor kérünk pszichológiai segítséget valamelyik szakembertől.

Azt hiszem, a nagy tech-cégeknek sokkal tovább kellene menniük annál, hogy a meglátogatott „kényes helyeket” törlik a térképükről.   

Jelenleg az okostelefont használó ember sajátos helyzetben van. Számos programot tud módosítani, de ettől még „figyelve vagyunk”.

Csak reménykedni lehet abban, hogy egyszer eljön majd az a kor, amikor az ezzel megbízott hatóságokon kívül, senki más, illetéktelen nem láthatja, hogy merre jártunk, s ezért nem vonhat le következtetéseket arról, hogy mit csináltunk ezeken a helyeken… Addig is, kiderítheted, mennyit tud rólad az internet!

Ajánljuk még:

Az online elkövetett vétkekért is börtönbe juthatunk – Dr. Baracsi Katalin internetjogásszal beszélgettünk

Nagy port kavart az Egyesült Királyságban Molly Russel ügye. A lány 14 évesen öngyilkos lett, és a bíróság kimondta: ebben a közösségi oldalakon látottaknak is szerepe volt. Évről évre nő az online bűnelkövetők száma. Kiskorú áldozatok és elkövetők sebződnek és okoznak sebeket napi szinten, sokszor úgy, hogy a felnőttek erről nem is értesülnek. Más helyzetben perbe fognak fiatalokat, akiknek így el kell számolniuk tetteikkel. Megint más esetben a közösségi oldalak algoritmusai taszítanak mélybe felhasználókat. Akkor ki felelős egy-egy halálesetért? Dr. Baracsi Katalin családjogi- és infokommunikációs szakjogász, internetjogász segítségével kerestük a választ a hasonló kérdésekre.

 

Már követem az oldalt

X