Drónok vs madarak: kié lesz az égbolt uralma?

Tech

Drónok vs madarak: kié lesz az égbolt uralma?

Több tíz millió éve a madarak uralják az eget, és birodalmukban igen kevés betolakodóval kellett megküzdeniük. Aztán az ember gondolt egyet, és a szárazföld után addig nem látott magasságok felé tört. Megjelentek az első hőlégballonok, léghajók, repülők, és behálózták a messzi kékséget. Aztán ugrottunk még egyet a drónoklepte világba, ahol már mindennapos küzdelmek tarkítják az egykor háborítatlan szélmezőket. Különböző teóriákkal és elméletekkel nyugtatjuk magunkat, de vajon milyen lehet igazából a madarak és drónok kapcsolata? És vajon milyen hatással van mindez a mi életünkre? Ennek jártunk most utána.

2014-ben Chris Schmidt drónkezelő videója bejárta az egész világhálót. A nem egészen egyperces hosszúságú képsoron egy vörösfarkú sólyom drónnal vívott küzdelmét ábrázolják, amint egy massachusettsi park felett találkoznak. A felvételben nem maga a történés volt a különleges, hanem az a társadalmi megmozdulás, amit kiváltott. Az emberek ugyanis elkezdtek komolyan elgondolkodni azon, hogy mit is jelent majd mindennapi életünkben a drónok felemelkedése, milyen következményei és nem várt hatásai lehetnek ennek a gyorsan és dinamikusan fejlődő új iránynak.

Az első és legfontosabb kérdés a szabályozhatóság. Vajon létezik-e törvény, ami rendelkezik a mit lehet és mit nem felett, ami keretet és határokat ad az ész nélküli és sokszor privát határokat átlépő reptetésnek? Félreértés ne essék: ez nem egy drónellenes írás. Hiszen minden technikai találmánynak éppúgy megvan a maga haszna, mint okozott hátránya. De nem mehetünk el amellett a tény mellett, hogy komoly veszélyeket is rejthet magában a drónok elterjedése. Ilyen ingoványos talajon pedig határozott, éles és nagyon komoly szabályozási rendszerre lenne szükség.

Egészen az elmúlt évig nem létezett hatékony megoldás a problémára. Az alapfogalmakról és alapvető szabályokról ugyan rendelkezett a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény, de összességében közel sem adta meg a várt szabályozási hátteret. 2019-ben megjelentek az Európai Unió rendeletei, amelyek határozott keretrendszert adtak a drónszabályozás kidolgozásához, ezt követően pedig 2021. február 10-én hatályba lépett a magyarországi dróntörvény is. A szabályozás pontos útmutatást ad a különböző kategóriákról, az engedélykötelességről, a regisztrációs eljárásokról, a vizsgarendszerről, a légtérhasználat szabályairól, bírságokról, és a minket talán leginkább érintő kérdésekről is: a jogosulatlan felvételek készítésének feltételeiről is. Ez utóbbi egy egyre inkább égető probléma: a légteret kihasználva

a drónok ott és úgy jutnak be privát szféránkba, ahogy akarnak, és mind a tettenérés, mind a felelősségre vonás nehézkes folyamat.

Márpedig a magánélethez mindenkinek joga van. A drónnal történő megfigyelés pedig bűncselekmény – ezzel nem árt mindenkinek tisztában lennie. 

De térjünk vissza az élővilág csodálatos szárnyaihoz, a madarak birodalmába, ahol a drón, ha tetszik, ha nem, egy idegen betolakodó. A vadvilág nyugalmának sorozatos megzavarása miatt az Egyesült Államokban 2014. június 9. óta betiltották a drónokat minden nemzeti park területén. Bár madárpusztulást okozó esetek egyelőre nem ismertek, az vitathatatlan, hogy a drónok gyakori és sokszor információk és ismeretek nélküli reptetése erőszakosan belenyúl a természet rendjébe, és előre nem látható változásokat okozhat a légtér élővilágában. A madarak nincsenek hozzászokva az idegen látogatókhoz, és a gép nem megfelelő kormányzása vagy az esetleges túlzott kíváncsiság balesetekhez, kellemetlen szituációkhoz vezethet – erről már egyre több amatőr felvétel árulkodik, amiket lelkes drónosok osztanak meg itt-ott. Emberi oldalról minden bizonnyal izgalmas kaland és jó szórakozás a(z amatőr) drónreptetés, de egészen

biztosak lehetünk abban, hogy a békét és nyugalmat kedvelő kétszárnyú barátaink egyáltalán nem élvezik ezt a játékot.

Sajnos sokan elfelejtenek belegondolni abba, hogy gyermekded játékuk, meggondolatlan szórakozásuk akár a fészkelés meghiúsulásához is vezethet, és egy-egy drón és madár összecsapása alkalmával nemcsak a gép, hanem az élőlény is megsérülhet. A szakemberek úgy vélik, hogy a legtöbb esetben a szerencsén múlott, hogy a madarak nem sérültek meg súlyosabban, ugyanis a fedetlen propellerek vagy más alkatrészek akár súlyosabban is megsebesíthetnék őket.

De van itt még egy sokkal nagyobb gond is: abban az esetben, ha egy madár a tápanyag-felhalmozási szezonban élelmet gyűjt, és egy drón megzavarja közben, azzal azt is okozhatja, hogy a madár többet nem tér vissza a tápanyagforráshoz, ami hosszú távon megritkíthatja a populációt, többek között a kismadarak élelmezésének elhanyagolása miatt. Hasonló problémát okozhatnak a drónok a párzási időszakban: amikor a madarak egy konkrét helyen gyülekeznek, ahol igyekeznek párra lelni, és egy arra reptetett drón megzavarja őket, akkor minden bizonnyal nem fognak arra a helyre visszatérni többet. Bizonyos fajok esetében akár generációk is eltelhetnek, mire sikerül új, biztonságosnak vélt helyet találni a nászra.

Láthatjuk, hogy a probléma sokrétű. Már csak azért is nehéz kérdés, mert a drónok alkalmazása sok esetben rendkívül hasznosnak bizonyult az emberiség számára: a bűncselekmények felderítésétől kezdve a mezőgazdaságban való alkalmazásig, számos területen előrelépést jelent használata. És a madarak esetében sem fekete-fehér a kép, hiszen számos olyan esetről is hallani, amikor drónokkal segítenek az elektromos vezetéken fészkelő madaraknak, sasfészket mentenek meg, vagy éppen a kihalás szélén lévő madárfajnak segítenek a túlélésben.

Én amondó vagyok, hogy

mindenben az ész és a mérték legyen az irányadó.

A hobbi és játék célú, hozzá nem értő drónozás esetében vagy komolyabb szabályok vagy komolyabb korlátozások kellenének, hiszen a mérleg hamar a károkozás és beláthatatlan következmények irányába billenhet. A tudományos, fejlődést és élhető környezetet elősegítő célú géphasználat pedig korlátozódjon az egészséges, etikus, a tömegek számára is elfogadható szintre. Természetes, hogy ahányan vagyunk, annyifélét gondolunk, így egy ilyen újítás kapcsán is sokat kell olvasni, tájékozódni, diskurálni a témában. Egyet viszont nem szabad elfelejteni: minden tettünknek következménye van, és minden következmény hatással lesz a mi jövőnkre is!

Ajánljuk még:

Új magyar applikáció segít a változásban
Az 1970-es évek végétől egyértelművé vált, hogy Földünk véges erőforrásait egyre csak növekvő tempóban fogyasztjuk el. 2019-ben a túlfogyasztás világnapja július 29-ére esett, ami annyit jelent, hogy alig több, mint fél év alatt éltünk fel egy egész éves „készletet”. Bár a pandémia 2020-ban egészen augusztus 22-ig kitolta ezt a dátumot, közel sem dőlhetünk hátra, mert nyilvánvaló, hogy rendkívül pazarló életmódot folytatunk. De megérkezett a legújabb magyar applikáció, ami fogja a kezünket a változás felé vezető úton!