SZPSZ

3 dolog, amit mindennap megtehetsz a párkapcsolatodért

Amikor arról kérdezünk valakit, mi a legfontosabb számára a párkapcsolatában, vagy mik azok a szempontok, amelyektől harmonikusnak érzi azt, a listában szinte mindig jelen van az intimitás. Valamiért mégis szinte mindenki megéli a párkapcsolata bizonyos pontján az intimitás csökkenését, vagy azt, hogy nehéz azt fenntartani. Szerencsére tehetünk azért, hogy ne az eltávolodás irányába sodródjunk, hanem az összetartozást erősítsük. 

Az intimitás szó hallatán sokan elsőre kifejezetten a szexre gondolnak, de ezt a szót tágabb értelemben kell érteni. Nemcsak a szexuális együttlét fontos – persze az is benne van –, hanem az apró érintések, a szeretet kifejezése egymás felé, az együtt töltött minőségi idő és a mélyebb, hétköznapi kérdéseken túlmutató beszélgetések mind-mind ide tartoznak.

A párokkal való munkám tapasztalataiból hozok most három olyan szempontot, amire érdemes odafigyelni az intimitás megőrzésének érdekében!

Napi 10 perc egymásért

Ha megkérdezik tőled, hogy van-e naponta tíz perced a párodra, valószínűleg automatikusan igent mondasz, hiszen annyira elenyésző mennyiségű idő ez a 24 órához képest, hogy elképzelhetetlen, hogy ne lenne. Akkor mégis hogy lehet, hogy napok vagy akár hetek is eltelnek úgy, hogy nem fordítotok egymásra időt?

A mindennapok nagyon könnyen bedarálnak, így észrevétlenül is megeshet, hogy nem figyelünk oda erre. Pedig valahol logikus, hogy ezért is tudatosan tenni kell: ha a napunknak szinte minden része szabályozott (márpedig így van: meghatározott ideig vagyunk munkában, időpontra járunk edzésre, veszünk igénybe egyéb szolgáltatásokat), akkor miért pont ez ne lenne az?

Hogyan maradna erre idő, ha nem úgy, hogy csinálunk rá?

A jó hír, hogy nem is az a lényeg, hogy egybefüggő tíz perc legyen! Ha olyan az időbeosztásunk, hogy 10x1 percet tudunk a kapcsolatunkra fordítani, azzal is nagy dolgokat lehet elérni. Egy kedves (vagy éppen pajzán) üzenet napközben, egy gyors nyakmasszázs, egy rövid, érdeklődő kérdés, pozitív visszajelzés vagy bók mind beleférhet egy percbe. Nem az időtartam a lényeg, hanem az, hogy kifejezzük a másik felé, hogy a fejünkben jár, foglalkoztat minket, érdeklődünk iránta.

Ha a munkánkhoz jobban illeszkedik, hogy egyben töltsük el ezt a tíz percet, akkor leülhetünk este, és 5-5 percben elmondhatjuk a másiknak, hogy érezzük magunkat, milyen impulzusok értek a nap során, mik a szükségleteink, mire vágyunk, és mi vár ránk a továbbiakban. A lényeg itt sem az információ átadása (sőt, lehetőség szerint kerüljük is el, hogy egy logisztikai megbeszéléssé változzon), hanem az egymáshoz való kapcsolódás. Természetesen a tíz perc csak egy minimum ajánlás, a határ a csillagos ég és az egyéni időbeosztás.

Egy állandó rituálé

Egy olyan tevékenység, amelyet mindennap együtt végezhetünk, rengeteget adhat a kapcsolatnak. Ez lehet egy nyugodt reggeli kávézás, esti zuhany, közös ebéd a munkahelyről megszökve, vagy akár az is, hogy ugyanazzal a mondattal kívánunk a másiknak jó éjszakát. Nem az számít, hogy mennyi ideig tart.

A lényeg, hogy ad a napba egy olyan biztos pontot, amire lehet támaszkodni, megnyugtat, és a biztonság érzésével tölt el.

Ezek a bensőséges pillanatok folyamatosan életben tartják a „mi mint egység”-érzést a párban. Segítenek emlékezni arra, hogy összetartozunk, ez pedig jól támogatja az intimitás érzésének fennmaradását is. Ha a rituálé valamilyen közös szórakozáshoz kapcsolódik, ez a hatás még tovább fokozható. A közös kikapcsolódás, nevetés egyéni szinten is segíti a feloldódást és stresszlevezetést, de ha ezt a párunkkal éljük meg, az élményen való osztozás még össze is kovácsol.

Tekintet és érintés

Az intimitás megőrzésének kulcsfontosságú eleme a napi szintű érintkezés, és az is, hogy időről időre mélyen a másik szemébe nézünk. Lehet, hogy azt gondoljuk, ez utóbbit gyakran tesszük, mégis, amikor kipróbáljuk, rá kell jönnünk, hogy mégsem. Hiszen ez nem olyan szintű összekapcsolódás, mint amikor futólag egymás szemébe nézünk a másnapi feladatmegosztás megbeszélése közben, vagy éppen sokatmondó pillantásokat váltunk a családi ebéd alatt. Ez annál mélyebb, magával ragadóbb, éppen ezért hat építőleg az intimitásra. Nem is kell közben beszélni, elég, ha a tekintetünkkel kommunikálunk.

Ugyanilyen fontos az is, hogy mindennap megérintsük egymást. Nem feltétlenül kell itt sem nagy dolgokra gondolni. Egy vállsimogatás, miközben elhaladunk egymás mellett, vagy elalváskor a lábaink összeérintése is kimerítheti ezt. A lényeg, hogy a testünk mindennap érintkezzen a másikéval, hiszen az érintés hormonális szinten is erősíti a pár tagjai közti kötődést.

Azok a párok, akiknél ez nem része a napi működésnek, sokszor számolnak be arról, hogy szinte idegennek érzik a másikat.

Egy idő után már annyira kikerül a szokásaik közül, hogy nehezen is lépnek meg akár egy apró simogatást is. Előzzük ezt meg, és tartsuk a napirendi pontok között az érintést!

Érdemes tehát odafigyelni arra, hogy minden napunkba csempésszünk egy kis valódi figyelmet, érintést és beszélgetést, amellyel kifejezetten a párunk felé fordulunk. Ez segítheti, hogy ne távolodjunk el egymástól még olyan időszakokban sem, amikor kevesebb idő vagy energia jut a párkapcsolatra.

Korábbi cikkünkben arról írtunk, hogy mi az a 9 dolog, amitől boldogabb lehet a párkapcsolatod! 

Ajánljuk még:

Virágzó közösségek, áldáshozó hagyományok – az idei Úrnapja legerősebb üzenete Budaörsről

Országszerte több településen is szokás virágos sátrat és virágszőnyeget készíteni Úrnapjára. A hagyomány leglátványosabb formáit talán a Budapest környéki, jórészt sváb és szlovák nemzetiségű településeiben figyelhetjük meg, és a káprázatos virágözön jelentéstartalma és üzenete egyre gazdagabb, ahogy távolodunk a szokás 19. századi formáitól. Az eredetileg elsősorban paraliturgikus cselekvésként meghonosodott úrnapi sátor-állítás és virágszőnyeg-készítés szerepe mára jócskán túlmutat az egyházi, vallásos kereteken: a helyi közösségek identitásának szerves részévé vált, és felértékelődött generációkat összekovácsoló, közösségszervező ereje. Idén Budaörsön követtük nyomon az egyik legszebb oltár készítését, majd a szombati koszorúkötést, a vasárnapi virágszőnyeg leterítését, és elmondhatjuk: a látvány csak a felszín, a lényeg a közösségi összetartozáson van. A hagyomány emberi oldalát mutatjuk.