Légy kedves! Jól jársz te is, a másik is

Egyáltalán nem tűnik nehéz feladatnak a kedvesség, olykor mégis hatalmas erőfeszítés kell hozzá. Saját tapasztalatból tudom, vannak olyan napok, amikor egyszerűen képtelenek vagyunk egy jó szóval köszönteni a szomszédot, vagy rámosolyogni a pénztárosra, mert nem érezzük, nincs kedvünk. Meg egyébként is, mások sem kedvesek velünk, akkor mi mit erőlködjünk?! Pedig ugyancsak saját tapasztalatból tudom, hogy rendkívül jó érzés kedvességet kapni. Egy mosolyt, egy köszönömöt, egy ölelést vagy egy semmiségnek tűnő apróságot. És amikor kapok egy ilyet, olyan jókedvű leszek tőle, hogy máris szeretném továbbadni. A szomszédnak vagy a pénztárosnak.

De mi is a kedvesség?

A kedvesség egy olyan viselkedés (vagyis cselekedet), amelyet a nagylelkűség, a figyelmesség, a segítségnyújtás vagy a mások iránti törődés jellemez. De anélkül, hogy cserébe jutalmat vagy dicséretet várnánk. Tanítható, a szakemberek szerint ugyanis a kedvességet leggyakrabban a szülőktől sajátítja el a gyerek, de a minta máshonnan is ránk ragadhat, jellemzően nagy hatású személyek, például tanárok révén.

Így lehetünk kedvesek mi is

Talán kicsit furcsán hangzik, hogy megtanulhatjuk a kedvességet, hiszen annak őszintén, szívből kell jönnie ahhoz, hogy a másiknak és nekünk is jó érzés legyen. Igaz azonban, hogy némi tudatossággal, odafigyeléssel és tanulással nemcsak akkor lehetünk kedvesek, ha épp kedvünk van hozzá.

Vagyis ha rossz kedvünk van, erőltessük egy kicsit, mert magunknak is jó érzésünk lesz tőle.

• Őszintén törődjünk másokkal. A kedvesség ugyanis valami olyasmit jelent, hogy figyelünk a körülöttünk élőkre. Például meglátjuk, hol és hogyan tudjuk könnyebbé tenni a hétköznapjaikat – a viszonzás elvárása nélkül. (A számító, önérdekű, megjátszott kedvesség nem kedvesség!) Beszélgetünk velük, érdeklődünk a hogylétük felől. Segítséget nyújtunk. Ha valaki félénkségből nem mer nyitni mások felé, azt folyamatos próbálkozásokkal tudja legyőzni, míg a kedvesség szépen-lassan természetessé válik a számára.
• Legyünk kedvesek önmagunkhoz is. Akkor tudunk valóban kedvesek lenni – például nem feltételezni valami rosszat a másikról –, és akkor tudjuk valóban meglátni, mire van szüksége, ha mi magunk is jól vagyunk.
• Tanuljunk másoktól kedvességet. Vegyük sorra azokat az embereket a környezetünkből, akiket mindig is csodáltunk egy kicsit, amiért olyan kedvesek, segítőkészek és türelmesek másokkal. Igyekezzünk minél több időt a társaságukban tölteni, velük együtt segíteni másoknak, ellesni a titkukat.
• Legyünk kedvesek mindenkivel, ne csak a „rászorulókkal”. Könnyű ugyanis kedvesnek lenni például egy idős nénivel, egy szegény emberrel vagy egy beteg rokonnal. Az azonban már egy kicsit nehezebb, hogy azokkal az emberekkel is kedvesek legyünk, akiknek látszólag semmi szükségük arra. Csakhogy ezt mi kívülről nem biztos, hogy meg tudjuk ítélni, és a kedvesség egyébként is mindenkinek jár.
• Ne válogassunk! Ne ítélkezzünk, legyünk azokkal is kedvesek, akikhez nem szeretnénk esetleg hozzászólni sem. Ne mérlegeljünk,. Legyünk nyitottak és barátságosak.
• Legyünk jó hallgatók! Ne akarjuk a véleményünket, a tanácsainkat vagy akár a segítségünket erőltetni. Lehet, hogy valakinek az a legnagyobb segítség, ha valaki meghallgatja őket.
• Legyünk optimisták! Bármilyen nehéz is ez manapság, ez sajnos összefüggésben van a kedvességgel: keressük az élet napos oldalát!
• Legyünk hálásak, és ne felejtsük el soha azt mondani: köszönöm.

A fenitek tudatosítása és gyakorlása révén napról napra közelebb kerülhetünk ahhoz, hogy a környezetünkben élők úgy gondoljanak majd ránk, mint egy őszintén kedves ismerősre, akire mindig lehet számítani. Ugyanakkor ne felejtsük el, hogy nem dől össze a világ, ha valamiért nemet mondunk, mert éppen nincs időnk, fáradtak vagyunk, más dolgunk van. Ennyi önzés belefér, sőt!

Hétköznapi kedvességek

Ha nem tudjuk, hol kezdjük, íme néhány ötlet, amit akár már ma megtehettek:

• hívjátok fel egy barátotokat csak úgy, és kérdezzétek meg, hogy van;
• osztozzatok másokkal, például kínáljatok meg mindenkit a kekszetekkel vagy adjátok kölcsön a kedvenc pulóvereteket a barátotoknak, esetleg adjatok jótanácsot olyan területen, amiben jártasak vagytok;
• vigyetek a szomszéd néninek meleg ételt, gyümölcsöt, mondván, hogy maradt;
• mosolyogjatok többet – még ha eleinte talán nem is olyan őszinte az a mosoly, idővel azzá válhat;
• érdeklődjetek a szomszédok, a munkatársak vagy a közért pénztárosának hogylétéről, vagy egy korábbi dologról, amiről nemrég beszéltetek – valós figyelemmel, ne csak rutinból;
• jótékonykodjatok, adományozzatok;
• legyetek kedvesek véletlenszerűen, például seperjétek el a lehullott leveleket a szomszéd elől, vagy hagyjatok egy szelet csokit a kolléganőtök asztalán.

S hogy ebben mi a jó nektek?

Van néhány jótékony hatása a kedvességnek, ami talán ösztönzőleg hathat.

• A kedvesség boldogabbá tesz. Ha jót teszünk másokkal, attól jól érezzük magunkat. Az agyunkat elönthetik úgynevezett boldogsághormonok, amitől sokkal szebbnek és jobbnak láthatjuk a világot. A kedvesség állítólag némi védelmet is nyújthat a depresszió ellen. Enyhítheti a szorongást is: a másoknak való segítség, a jócselekedet és az önzetlenség valamelyest oldhatja a bennünk kialakult feszültséget.
• Jótékonyan hathat a szívműködésünkre, mert egyes hormonok révén kitágulhatnak az erek és csökkenhet a vérnyomásunk.
• Lelassíthatja az öregedést. Más hormonok csökkenthetik a szervezetünkben a szabad gyökök szintjét, valamint a különféle gyulladásokat. Ráadásul az idegeinkre is nyugtatóan hathat.
• Javíthatja a kapcsolatainkat. Aki kedves másokkal, azt a többiek szívesebben keresik – nemcsak akkor, ha bajban vannak, hanem a hétköznapokban vagy egy örömteli esemény kapcsán is.
• Támogathatja az immunrendszerünket. Egyes kutatások megállapították, hogy amíg a stressz gyengíti a szervezetünket, addig a kedvességhez kapcsolódó érzés éppen ellenkezőleg hat az immunrendszerünkre, ráadásul magát a stresszt is csökkenti: csupa jó érzéssel tölt el, amitől egy kicsit le tudunk lassulni és szebbnek láthatjuk a világot.

Vagyis a kedvesség segíthet megelőzni a betegségeket. A szervezetben fellépő gyulladások mindenféle egészségügyi problémával járnak együtt, mint például a cukorbetegség, a rák, a krónikus fájdalom, az elhízás és a migrén. Egy tanulmány szerint „az önkéntesség mutatja a legerősebb összefüggést a gyulladás szintjével a szervezetben”. És már egy kis kedvesség is nagyban hozzájárulhat az egészségünk megőrzéséhez. Miért ne végeznénk azt rendszeresen? Nekünk talán semmibe sem kerül, másnak azonban a világot jelentheti.