Szocio

Hagyományőrzés 2023: a válaszúti Kallós Zoltán Alapítványnál jártunk

,,Addig leszünk magyarok, amíg magyarul énekelünk és magyarul táncolunk” – mondta Kallós Zoltán. Ezt az idézetet választotta mottójául, és ennek szellemében dolgozik a róla elnevezett szervezet immár 30 éve. A válaszúti Kallós Zoltán Alapítvány nagy erőkkel küzd, hogy az erdélyi magyarok megőrizzék hagyományaikat. Ennek érdekében három fő tevékenységet folytatnak, oktatási és közművelődési tevékenységet biztosítanak a környéken élőknek, illetve a névadó néprajzi gyűjteményét gondozzák. Megnéztük, miképp.

Válaszút Erdély szívében található mezőségi falu, amely a Bánffy család uradalmához tartozott. Magyar, román és cigány lakossága eléri az 1600 főt. A Bánffy család építette Válaszút két legismertebb építményét: a kastélyt, amelyben Wass Albert született, illetve a régi vadász kúriát, amely jelenleg otthona a Kallós Zoltán néprajzi gyűjteménynek. Ezt a Kallós-család 1933-ban vásárolta meg a Bánffy családtól.

Kallós Zoltán (1926-2018) erdélyi magyar néprajzkutató, kétszeres Kossuth-díjas népzenegyűjtő volt, és bár öt éve nincs velünk, mai napig meghatározza a válaszúti magyarság életét. Ő maga Válaszúton született, tanítóképző főiskolát végzett Kolozsváron és Sepsiszentgyörgyön, 1946-ban kezdett tanítani Magyarvistán. Ebben az időben relatív jól működött a magyartanítás Erdélyben és a moldvai csángók körében, lehetőségük volt magyar istentiszteleten részt venni. Kallós 1954-től 1957-ig Moldvában oktatott,

ekkor egyik napról a másikra hetven magyar iskolát bezártak.

Később teljesen megszűnt a magyar nyelvű oktatás a térségben. A magyarellenes szabályozások erejét mutatja, hogy a hatvanas évek elején állítólag volt olyan ortodox pap, aki azt prédikálta, nem szabad a gyerekeket magyarra tanítani, mert az az ördög nyelve, mindenki, aki magyarul beszél a pokolra jut.

Ebben a közegben tűzte ki célul Kallós a magyarság erősítését, nemzeti identitásának megőrzését. Munkájának hála mára Erdély legnagyobb magyar néprajzi, legfőképp népzenei gyűjtőjének tartják, több mint 14.000 különböző dallamot jegyzett le a Mezőségen, Kalotaszegen, Gyimesben és a moldvai csángók által lakott falvakban. Természetesen a kommunista vezetés ezt nem nézte jó szemmel, az államhatalom és a titkosrendőrség sokszor meghurcolta őt is és adatközlőit is.

Kallós 1968-ban költözött vissza Moldvából Kolozsvárra, ahol a gyűjtés anyagát rendszerezte. Egy évvel később leadta a Kriterion kiadónak a Balladák könyvének kéziratát, ami 1971-es megjelenését követően hatalmas sikernek örvendett. Ezután a magyarság megismerkedhetett Kallós Zoltán nevével és munkásságával, aki az újdonsült kapcsolódások révén hamarosan a táncházmozgalmak egyik vezető egyénisége lett. Az anyaországból indult gyűjtések megsokszorozódtak ebben az időszakban, és ez Kallósnak is köszönhető, aki a munka informális koordinátora, segítője lett.

Kallós Zoltán | Fotó: wikimédia

A Kallós Zoltán Alapítvány napjainkban

Kallós Zoltán alapítványát 1992-ben indította azzal a céllal, hogy az intézmény a magyar népművészetet átörökítse az újabb és újabb generációkban, a magyar közösségeket megerősítse, segítse és ha szükséges: lehetővé tegye a magyar nyelven való tanulást. A magyar nyelvű oktatást 25 év szünet után újraindították Válaszúton. 

„Az első évfolyamban négy diák tanult, míg az idei tanévben már több mint száz iskolás jár

az alapítvány által működtetett szórványkollégiumokba Válaszúton és Nagysármáson” – mondja Balázs-Bécsi Gyöngyi, az alapítvány elnöke, aki pedagógusként a kezdetektől aktív tagja a szervezetnek. „Főképpen a mezőségi falvakból járnak hozzánk gyermekek. Tudni kell, ezekben a falvakban nincs magyar oktatás, sok helyen még román sem. Rengeteg a hátrányos helyzetű családból származó diák, akiknek jelenleg az Alapítvány az egyetlen lehetősége, hogy magyar oktatásban részesüljenek. Szórványkollégiumunkban ötéves kortól vannak diákjaink, akik teljes kollégiumi ellátást kapnak vasárnaptól péntekig, van aki heti, más napi utaztatást vesz igénybe, és persze van itt szállás, napi ötszöri étkezés, szilencium, és adott a lehetőség kiegészítő tevékenységeket, felzárkóztatást végezni” – részletezi az igazgató.

Gyöngyi maga is járja a falvakat a mai napig, hogy felmérje a terepet, az oktatási igényt. Fontosnak tartja, hogy folyamatosan kapcsolatban legyenek a szülőkkel,

itt a szülői értekezletet személyesen tartják minden családnál külön-külön.

Az igazgató minden gyermeknek ismeri a családi hátterét, és nem utasítja vissza a problémás gyereket, vagy azt, amelyik egyáltalán nem tud magyarul. A lényeg, hogy a szülő is akarja, hogy az alapítványhoz kerüljön a gyermek. „Egyetlen egy feltétele van annak, hogy egy fiatalt bevegyünk a kollégiumba: legyenek magyar gyökerei. Ez azért fontos, mert ha egy diák megkérdezi, miért kell magyarul megtanulnia, mondhatjuk, hogy azért, mert a dédnagymamád, a nagymamád vagy az anyukád magyar. Napjainkban a tanulók harmincöt százaléka vegyesházasságból való, és ők általában egyáltalán nem tudnak magyarul, mikor megérkeznek a kollégiumi rendszerünkbe, hiszen otthon kizárólag románul beszélnek velük. Itt egy év leforgása alatt megtanulják annyira a magyar nyelvet, hogy utána az első osztályba kerülve nem jelent gondot számukra például az ábécé elsajátítása” – magyarázza.

Több diák úgy kerül az alapítvány kollégiumába, hogy azelőtt óvodában sem járt. A pedagógusok kiemelt feladata – az alapvető ismeretek átadása mellett –, hogy a nyelvi hátrányt csökkentsék, testileg és lelkileg stabil gyermekeket neveljenek. Ennek része az érzelmi intelligencia fejlesztése, a konfliktuskezelés elsajátítása és a kommunikáció tanítása is.

Az oktatás mellett a gyerekek részt vesznek délutáni néptánc és népdaloktatáson, illetve kézműves foglalkozásokon, fejlődésüket pszichológus és logopédus is segíti. Gyöngyi szerint úgy a kicsiknek, mint a nagyoknak fontos, hogy az alapoktatás és a délutáni programok mellett bevonják az alapítvány tevékenységeibe is, például múzeumpedagógiai foglalkozásokon, kirándulásokon, versenyeken vesznek részt, de járnak színházba, bábszínházba is.

Az alsó tagozatos diákok foglalkoztatása mellett mezőgazdasági szakiskolát is működtet az alapítvány immár tíz éve. Kiegészítő szakmák elsajátítására nyújtanak lehetőséget mint: szakács-, pincér-, vagy cukrász képzésre jelentkezhetnek a fiatalok.

Nyári program a hagyományok megőrzése érdekében

A Kallós Zoltán Alapítvány indulása óta népzene-, néptánc táborokat szervez, ahol a hagyományok megélésére, megőrzésére és továbbadására helyezi a fókuszt. A táborozók több kategóriából választhatnak: ifjúsági-, szórvány-, családos-, kézműves-, népzene-, néptánc tábor és pedagógusoknak szervezett foglalkozásokat is tartanak minden évben. Egy közös van mindegyikben: a népzene és a néptánc oktatása sehol sem maradhat el, rendszerint mezőségi és kalotaszegi zenét és táncot tanítanak a különböző helyről érkezett szakemberek.

Korhatár nincs, kisgyermektől az idősekig bárki részt vehet a táborokba, kezdőket és haladókat egyaránt várnak.

„Célunk, hogy a Kallós Zoltán hagyatékát minél szélesebb körben sikerüljön bemutatnunk, átadnunk. A gyerekek játszani, tanulni jönnek, a felnőttek inkább feltöltődni, megerősödni, érezni, hogy igenis lehet közösségben együtt táncolni, lehet együtt énekelni, van egy közös népdalkincsünk. Az esti táncházban harmincan, ötvenen, akár százan is együtt énekelnek, ez pedig olyan élmény, amit máshol nem kap meg az ember” – osztja meg Gyöngyi.

Az alapítvány harmadik célkitűzése okán, Kallós hagyatékának gondozása érdekében a megközelítőleg 6000 darabból álló népművészeti magángyűjteményt kiállította. A nagyközönség megtekintheti ezeket a válaszúti múzeumban, ahol a tisztaszobákba lépve kicsit visszamehetünk az időben, és átélhetjük, milyen lehetett itt magyarnak lenni egykoron.

Erdélyben felnőve, mai napig itt élve tudom, milyen kisebbségi magyarként élni, a magam bőrén tapasztaltam, milyen ereje van a közös éneklésnek, táncnak, magának a közös nyelvnek. Ezért is gondolom, hogy mind hálásak lehetünk Kallós Zoltánnak, és mindenkinek, aki az ő lépteit követve azon igyekszik, hogy sokáig szóljon itt magyar szó.   

Ajánljuk még:

 

Már követem az oldalt

X