Délután 2 óra, indul a gyerektaxi. Sorban veszi fel a gyerekeket, viszi különórára, foglalkozásra, vagy éppen haza. Telik az idő, gyerekek ki- és beszállnak, pörög az élet a forgalomban.
A kisbuszban zajlik az élet, 22 helyen állnak meg, mindenhol ki-beszáll egy, vagy több gyerek, a kis óvodástól a kamaszodó lányig, aki nevetgél kifelé a fiúk felé. Itt új barátságok szövődnek, hiszen sokszor akár 5-6 gyerek utazik együtt. Míg a dugóban ülnek, játékaikról, videojátékokról, telefonokról beszélgetnek.
Az ovisok a legnyitottabbak, megmutatják a rajzaikat, elmondják, milyen napjuk volt, mesét néznek, a nagyobbak trécselnek a napjaikról, dolgaikról. A 10 év feletti lányok csicseregnek. Van egy csoport, akik mazsorett edzésre járnak a város egyik feléből a másikba, a taxi nélkül esélyük sincs odaérni. Ők nemcsak a suliról beszélgetnek, hanem énekelnek is, de előfordult már olyan is, hogy a szem anatómiájáról kérdezték a kísérőt – maradtak nyitott kérdések biológiaóra után.
Összességében nyilvánvaló, hogy jól érzik magukat: csivitelnek, bohóckodnak, énekelnek egész úton.
Három után kicsivel bepattan az autóba a nyolcéves Lóránt: ő hetente kétszer jár fejlesztő foglalkozásra a taxival – az anyukája négyig, az apukája hétig dolgozik, nagyszülei nincsenek, így eddig esélye sem volt, hogy időben a foglalkozásra érjen. Az ő példája jól mutatja, miért szeretik olyan sokan a gyerektaxit.
Elmélet a gyakorlat mögött
A szolgáltatás azokat a szülőket segíti, akiknek nehézséget okoz összehangolni a munkát és a családi életet. A legjobb helyen is előfordul, hogy a szülő munkaideje túlnyúlik az óvoda, iskola nyitvatartási idején, és persze ez a probléma fokozottan jelentkezik ott, ahol a szülő egyedül neveli a gyereket, vagy éppen a nagycsaládosoknál, ahol több gyerek van.
A gyerektaxit pályázati pénzből hozta létre a Pécsi Család és Karrierpont. Amikor rátaláltak erre a pályázatra, úgy döntöttek,
a megszokott workshopok és előadások szervezése, a kiadványok terjesztése helyett inkább valós igényre valódi megoldásokat kívánnak adni.
„Amikor a pályázatot írtuk, számba vettük, mi az, amivel ténylegesen gyakorlati segítséget tudunk nyújtani a családoknak. Mivel magam is gyakorló szülők vagyok, sokszor szembesültem azzal, hogy elhúzódik egy-egy értekezlet, így nem tudok időben elindulni a gyerekért. Innét jött az ötlet, milyen jó lenne, ha ebben segítene valaki” – meséli a kezdetekről Gellén Nóra, a szervezet vezetője.
Elindult hát a gyerektaxi; egy kilencfős kisbusz, benne a fix sofőrrel, illetve a gyerekfelügyelővel, aki ideiglenes a szülő helyébe lép: elmegy a gyermekért az óvodába, iskolába, beszél a pedagógussal, átveszi a diákot, elkíséri az autóhoz, onnét pedig a szülő munkahelyére, a nagyszülőhöz, különórára vagy bárhová, amit megbeszéltek.
Eddigi sikerek, kérdéses jövő
A program két éve indult, és rendkívül felkapott. Egyelőre nem tudnak minden jelentkező családot kiszolgálni, így a kiválasztásban azok részesülnek előnyben, akiknél nincsenek nagyszülők, nincs autó, a szülők pedig sokáig dolgoznak. A gyerektaxi iskolaidőben, délután 2 és 6 között gyűjti az utasokat: idén 20 gyereket szállít rendszeresen, összesen már nagyjából 40 családnak segített.
Városszerte nyilvánvaló, hogy a szolgáltatásra óriási az igény. Éppen ezért, a projekt lezárultával szeretnék a gyakorlatot széles körben bemutatni, bízva abban, hogy más civilek, önkormányzatok, vagy munkáltatók felkarolják az ötletet.
Ajánljuk még:
Megjelentek a boltok polcain az első, visszaváltási jelzéssel ellátott palackok
Nem az ultramodern építményeké a jövő! – Hogyan alakítja át a klímaváltozás az építészetet?
A jelentéssel teli jobb, mint a tökéletes – interjú a Popartbox alkotóival, akik régi holmikból varrnak újat
Mitől szép a nő negyven felett? – Egy pszichológus és egy senior modellügynökség vezetőjének véleménye
Manapság gyakran mondjuk, hogy az negyven vagy éppen az ötven az új harminc. Ez a korosztály frissebb, aktívabb, fiatalosabb, mint az előző generációk. Fontos számukra, hogy ne pusztán létezzenek a világban, hanem nyomot hagyjanak, emellett csinosak, okosak és szépek – néha mégis láthatatlanok. Mit tehetnek azok, akik már régebb óta fiatalok, azért, hogy ne maradjanak észrevétlenek a világban? E kérdést szerettük volna minél alaposabban körbejárni, ezért Meskó Norbert pszichológussal és a kizárólag negyven feletti modellekkel dolgozó SilverChic Modellügynökség vezetőjével, Ilkaházi Júliával beszélgettünk a negyvenes nők szépségéről.
