Gyerektaxi Pécsett – Valós igényekre valódi megoldás

Szocio

Gyerektaxi Pécsett – Valós igényekre valódi megoldás

Egy taxi, ami nem kerül pénzbe. Egy taxi, amivel gyerekeket szállítanak. Egy taxi, ami a szülőknek segít. Mindez a baranyai megyeszékhelyen, Pécsett valósult meg, egy lelkes anyukának köszönhetően, aki gyermeket nevel, honlapot működtet, és keresi azokat a pályázati lehetőségeket, amelyekkel valódi segítséget lehet nyújtani a családok számára. 

Délután 2 óra, indul a gyerektaxi. Sorban veszi fel a gyerekeket, viszi különórára, foglalkozásra, vagy éppen haza. Telik az idő, gyerekek ki- és beszállnak, pörög az élet a forgalomban.

A kisbuszban zajlik az élet, 22 helyen állnak meg, mindenhol ki-beszáll egy, vagy több gyerek, a kis óvodástól a kamaszodó lányig, aki nevetgél kifelé a fiúk felé. Itt új barátságok szövődnek, hiszen sokszor akár 5-6 gyerek utazik együtt. Míg a dugóban ülnek, játékaikról, videojátékokról, telefonokról beszélgetnek.

Az ovisok a legnyitottabbak, megmutatják a rajzaikat, elmondják, milyen napjuk volt, mesét néznek, a nagyobbak trécselnek a napjaikról, dolgaikról. A 10 év feletti lányok csicseregnek. Van egy csoport, akik mazsorett edzésre járnak a város egyik feléből a másikba, a taxi nélkül esélyük sincs odaérni. Ők nemcsak a suliról beszélgetnek, hanem énekelnek is, de előfordult már olyan is, hogy a szem anatómiájáról kérdezték a kísérőt – maradtak nyitott kérdések biológiaóra után.

Összességében nyilvánvaló, hogy jól érzik magukat: csivitelnek, bohóckodnak, énekelnek egész úton.

Három után kicsivel bepattan az autóba a nyolcéves Lóránt: ő hetente kétszer jár fejlesztő foglalkozásra a taxival – az anyukája négyig, az apukája hétig dolgozik, nagyszülei nincsenek, így eddig esélye sem volt, hogy időben a foglalkozásra érjen. Az ő példája jól mutatja, miért szeretik olyan sokan a gyerektaxit.

Elmélet a gyakorlat mögött

A szolgáltatás azokat a szülőket segíti, akiknek nehézséget okoz összehangolni a munkát és a családi életet. A legjobb helyen is előfordul, hogy a szülő munkaideje túlnyúlik az óvoda, iskola nyitvatartási idején, és persze ez a probléma fokozottan jelentkezik ott, ahol a szülő egyedül neveli a gyereket, vagy éppen a nagycsaládosoknál, ahol több gyerek van. 

A gyerektaxit pályázati pénzből hozta létre a Pécsi Család és Karrierpont. Amikor rátaláltak erre a pályázatra, úgy döntöttek,

a megszokott workshopok és előadások szervezése, a kiadványok terjesztése helyett inkább valós igényre valódi megoldásokat kívánnak adni.

„Amikor a pályázatot írtuk, számba vettük, mi az, amivel ténylegesen gyakorlati segítséget tudunk nyújtani a családoknak. Mivel magam is gyakorló szülők vagyok, sokszor szembesültem azzal, hogy elhúzódik egy-egy értekezlet, így nem tudok időben elindulni a gyerekért. Innét jött az ötlet, milyen jó lenne, ha ebben segítene valaki” – meséli a kezdetekről Gellén Nóra, a szervezet vezetője.

 Pécsi Gyerektaxi
 

Elindult hát a gyerektaxi; egy kilencfős kisbusz, benne a fix sofőrrel, illetve a gyerekfelügyelővel, aki ideiglenes a szülő helyébe lép: elmegy a gyermekért az óvodába, iskolába, beszél a pedagógussal, átveszi a diákot, elkíséri az autóhoz, onnét pedig a szülő munkahelyére, a nagyszülőhöz, különórára vagy bárhová, amit megbeszéltek. 

Eddigi sikerek, kérdéses jövő

A program két éve indult, és rendkívül felkapott. Egyelőre nem tudnak minden jelentkező családot kiszolgálni, így a kiválasztásban azok részesülnek előnyben, akiknél nincsenek nagyszülők, nincs autó, a szülők pedig sokáig dolgoznak. A gyerektaxi iskolaidőben, délután 2 és 6 között gyűjti az utasokat: idén 20 gyereket szállít rendszeresen, összesen már nagyjából 40 családnak segített.

Városszerte nyilvánvaló, hogy a szolgáltatásra óriási az igény. Éppen ezért, a projekt lezárultával szeretnék a gyakorlatot széles körben bemutatni, bízva abban, hogy más civilek, önkormányzatok, vagy munkáltatók felkarolják az ötletet.

Ajánljuk még:

Földi Ádám: sokkal szebb világot is létre tudunk hozni a jelenleginél!
Hogy miért hiszek még mindig az emberekben? Mert érzem, hogy képesek vagyunk a világot szebbé, jobbá, gazdagabbá tenni, és mert hiszek az emberi jóságban. Sőt, úgy érzem, hogy csupán annyi hiányzik mindehhez, hogy jó irányba forduljunk. Fontos, hogy nem azt mondom, hogy egy irányba – ez a diktatúrák vezérlőelve –, hanem a jó irányba. Hogy ez mi lenne? Erre keresem most a válaszokat.