Nem mindennapi alapítvány a tiétek. Hogyan indult, mi adta az első löketet?
Bettina: Tíz évvel ezelőtt egy baráti beszélgetés indította be az egészet. Én fodrász vagyok, már akkor is vágtam hajakat daganatos betegeknek, alapítványoknak, illetve volt egy keresztanyám, aki tüdőrákban szenvedett. Neki anno nagyon drágán, csak szintetikus hajból készült parókát tudtunk venni. Sírva hívott, hogy mennyire rossz minőségű, pedig milyen drága volt, és hogy ő ezt nem tudja elviselni,
nem érzi magát nőnek benne, nincs is kedve tovább küzdeni, segítsek neki, ha már fodrász vagyok.
Innen jött az ötlet, hogy másoknak is segítsek. Erről beszélgettem egy kedves barátommal, Csabival, akivel kitaláltuk, hogy hajakat kellene gyűjteni és eljuttatni azokhoz az emberekhez paróka formájában, akiknek szüksége lenne rá.
Róbert: Én kapcsolódtam be harmadik személyként, Csaba régi barátjaként, mert pont akkor estem át egy daganatos betegségen és a kemoterápián. Megkeresett, hátha a saját tapasztalatomból adódóan csatlakoznék a kezdeményezéshez. Utána néztünk az alapítvány létrehozásának, a jogi háttérnek, és mivel négy alapítótag kellett hozzá, így Csaba akkori barátnője is beszállt. Mindannyiunkban benne van a vállalkozó szellem, szerettünk volna segíteni másokon, jobbá tenni az életüket.
Milyen feladataitok vannak?
Bettina: Már egy ideje nem én vágom a hajakat, mert a projekt szerencsére túlnőtt engem. A kuratórium elnökeként én csinálom az adminisztrációt.
Róbert: Én alapító vagyok, de demokratikusan működünk, mindannyiunknak ugyanannyi szavazata van egy-egy témában. A legtöbb feladatkörbe mindannyian belenyúlunk és közösen csináljuk, amit kell. Van feladat bőven, hiszen a frissen vágott, szépen összegumizott, papírba szakszerűen becsomagolt hajtól kezdve a műanyag tasakba beömlesztett, szétcsúszott hajakig mindenféle hajcsomagot kapunk. Igyekszünk megmenteni minden copfot, éppen ezért egy nagyon fontos feladatkör, hogy a hajakat osztályozzuk; menthető vagy nem, és ha az, mire lehet felhasználni. Másféle, de jelentős feladat a médiafelületek kezelése és az e-mailek megválaszolása is. Jelentős még a könyvelés, hiszen adminisztrálnunk kell az adományokat – ezt csinálja elsősorban Betti, nagyon precízen. Ennek köszönhető, hogy a felajánló értesítést kap, ha a haja feldolgozásra került. Ezután nagy feladat az átadások megszervezése: ilyenkor meghívunk mindenkit, aki hozzájárult a paróka elkészítéséhez.
A precíz dokumentáció az egyik egyedi vonása az alapítványnak. Miért olyan különleges ez?
Bettina: Fodrászként sok hajat vágtam különböző alapítványoknak és többször tapasztaltam, hogy a legtöbb helyen nem tudni, mi van a hajjal, nem tudni, ki kapta meg, mert semmiféle visszajelzést nem kaptak vissza az adományozók. Mi ezt nem szerettük volna.
Róbert: Folyamatosan kapcsolatban vagyunk a felajánlókkal. Kiértesítjük őket, amikor beérkezett a haj, amikor megkezdtük a feldolgozását, leírjuk nekik, hogy ezt lehet a hajaddal elvégezni, ennyi értéket képvisel, illetve amennyiben az adomány haj nem felelt meg parókának, mert 40 cm alatti a tincs, elmondjuk azt is, mi fog történni vele. A végén kap egy meghívót az átadásra is. Szerintünk ez egyedi.
Nem egyszer volt már olyan is, hogy megkeresett minket egy kemoterápia előtt álló hölgy, hogy valószínűleg ki fog hullani a haja, de ő ezt nem várná meg, szeretné felajánlani, és ha lehet, szeretné parókaként visszakapni. Ilyenkor ki kell egészítenünk az ő haját, mert akár 7-10 haj is kell egy parókához, de igyekszünk, hogy aki végül megkapja, úgy érezze, a saját haját viseli.
Ez nagyon jó érzés lehet az érintettek számára. Milyen visszajelzéseket kaptok?
Róbert: Nagyon pozitív visszajelzéseket szoktunk kapni, például, hogy visszahoztuk az illetőt az életbe, segítettünk neki visszaállítani a lelki békéjét, most már ki mer menni az utcára, újra nőnek érzi magát, és a többi. Ehhez kell az, hogy a parókák valóban igazi hajnak tűnnek, igazinak érződnek a viselője számára is.
Avassatok be egy kicsit minket a parókakészítés rejtelmeibe!
Róbert: Először is beérkezik hozzánk az igény a parókára. Kérünk egy igazolást az illetőtől arról, hogy a hajvesztése valamilyen daganatos betegség miatti kezeléshez kötődik. Kizárjuk ezzel azt, hogy valaki azért kapjon parókát, mert mondjuk ritka a haja, és szeretné szebbnek érezni magát egy vastagabb szálú póthajjal. Anyagi hátteret nem nézünk, bárkinek készítünk parókát. Bevesszük a rendszerbe az igényt, majd összekötjük az illetőt a parókakészítőnkkel, akik megbeszélik a további konzultációkat. Ki kell választani ugyanis a leendő paróka formáját, hogy milyen hosszú, milyen fazonú és minőségű legyen. Le kell ilyenkor mérni a fejkörfogatot és rengeteg egyéb paramétert be kell állítani. Tanáccsal is el szokták ilyenkor látni a parókakészítők az adományozottakat, ugyanis ezzel lehetőséget kapnak arra, hogy valami új hajstílust próbálhassanak ki. Ahogyan a paróka készül, úgy kell folyamatosan próbálni és igazítani, míg el nem érkezünk a végleges beállítás idejéhez. Az igények nagyon egyediek, a fejméret, a fül helyzete sajátos, ezért
mi nem készítünk előre parókákat, bár próbálkoztunk vele az elején.
Bettina: Mi válogatjuk össze a parókához az alapanyagot. Ilyenkor leemelünk tíz, húsz, vagy akár harminc copfot is abban a méretben, színben és minőségben, ami az elvárás. Robi viszi el ezeket a parókakészítőhöz, aki kiválogatja a neki megfelelő tincseket. Így kezdődik a parókakészítés. Ez a folyamat pár héttől egészen hónapokig is eltarthat, sajnos a lassító tényező általában az igénylő egészségügyi állapota, hiszen ez idő alatt folyamatosan kezelésen vesznek részt.
Havonta átlagosan mennyi hajadomány érkezik be hozzátok?
Róbert: Nagyon változó. A hajadományok jönnek folyamatosan, de van olyan hajtincs, ami már hat éve nálunk van és még nem került felhasználásra. Nem tudok átlagot mondani, mert a kapott mennyiség függ az időjárástól, meg egyéb tényezőktől is. A Covid alatt például rengeteg haj érkezett. Országoson belülről jön a legtöbb hajadomány, de egyre gyakoribb hogy külföldről küldjenek hajat.
Bárki besétálhat a levágott hajával, vagy adott fodrászokkal dolgoztok?
Róbert: Bárki elküldheti a haját. Budapesten segít minket egy üvegbolt, ahová be tud sétálni az illető az adománnyal, ha személyesen akarja leadni, de szimplán el is postázhatja.
Bettina: Azok a fodrászok, akik kapcsolatban állnak velünk, levágják és gyűjtik is a hajakat. Ezek a fodrászok, kapnak a mi felületeinken megjelenést cserébe.
Van, aki ingyen vágja le az adományhajakat, van, aki pénzt kér, de kevesebbet, mint egy átlagos hajvágásért.
Azt olvastam, hogy egy-egy természetes hajból készült paróka ára nagyjából félmillió forint. Nálatok hogy működik ez, az alapítványhoz fordulók ingyen kapnak parókát?
Róbert: Igen. Mi semmilyen beérkezett összeget nem rakunk félre, minden adományba megy. Van, amikor olyan hajat küldenek, amit nem tudunk felhasználni parókára a hossza miatt, ilyenkor ezt a hajat eladjuk, és az adományozó határozhatja meg, a befolyt összeget mire fordítsuk. Állatmenhelyet szoktunk ezekből a pénzekből támogatni, vagy fogyatékkal élőket, esetleg onkológiai eszközöket vásárlunk belőle, vagy ugye parókákat készíttetünk. Ezekből a felajánlásokból finanszírozzuk az összes parókát. Az adó egy százalékát is be tudjuk már fogadni, azt kizárólag parókaköltségre használjuk fel. Illetve tettünk próbálkozásokat nagyobb cégek felé, hogy támogassanak minket, amit nemrég a Szerencsejáték Zrt. meg is tett, ebből az összegből összesen kilenc parókát sikerült készíttetnünk.
Minden haj jó valamire?
Bettina: A rövidebb hajakat általában filmesek, maszkmesterek használják fel bajusznak vagy szakállnak, esetleg játékkészítők veszik meg, hogy babahaj alapanyagként felhasználják.
A hajnak értéke van!
Mi a legnagyobb kihívása az alapítványnak?
Róbert: Egyértelműen a pénz. Ha több pénz állna rendelkezésre, gyorsabb ütemezésben, több embernek tudnánk segíteni, mert szerencsére elegendő mennyiségben áll rendelkezésünkre a haj. Éves szinten egyre több parókaátadás történik.
Bettina: Ha nagyobbak lennék, a másik problémánk a parókakészítők hiánya lenne, ugyanis hiányszakma. Jelenleg két parókakészítőnk van, egyenlőre ők elegek a hajak feldolgozására.
Van szavatossági ideje a hajnak?
Bettina: Nincs, de megfelelő körülményeket kell hozzá biztosítani: legyen elég páratartalom, de ne túl sok, ne rágja meg a moly, és ne legyen dohos, gombás-penészes helyen.
Csak felnőtt női hajakat adományoznak, vagy előfordul férfi, esetleg gyerek is?
Bettina: Minden egyes hónapban! Teljesen mindegy milyen haj megy kinek, mert férfi haj is mehet női parókába. Mi férfi parókákat nem készítünk, gyerek lehetne, de eddig a legfiatalabb adományozottjaink fiatal felnőttek voltak.
Kik a legadakozóbbak?
Róbert: Egyre több a férfi, de rengeteg a fiatal lány. Lehetőség van arra is, hogy kisgyerek is felajánlja a haját, de ez kizárólag szülői engedéllyel történik.
Bettina:
Volt egy óvodásunk, nem volt ötéves, és a hatalmas szőke haját vágatta le adományba, nagyon cuki volt.
Illetve többször kaptunk már hajadományt ugyanattól a személytől. A rekord eddig a háromszori adományozás volt.
Mik azok a kritériumok, aminek egy adománynak meg kell felelnie? Azt olvastam a honlapotokon, hogy 30 cm-es vágandó hossztól lehet adományozni copfot. Ez egy olyan minimum, ami alatt nem lehet feldolgozni a hajat. A 30-40 cm-es hajból frufru vagy egy már meglévő paróka hajpótlása készül, 40 cm-től pedig paróka. Illetve említettétek még, hogy frissen mosott legyen a haj hajvágáskor. Kihagytam valamit?
Róbert: A csomagolása is fontos. Hiába írjuk, mondjuk, hogy csak papírba csomagolják a hajat, sokszor nejlonban vagy alumínium tekercsben kapjuk meg. Nagyon fontos, hogy közvetlenül a papírba kerüljön a haj, és csak utána mehet bármibe. Ennek nagyon egyszerű, fizikai oka van: fel fog töltődni a haj és szénakazalként fog hozzánk beérkezni.
Bettina: Már elfogadunk festett hajakat is. Nem szeretjük, de tudjuk másképp kezelni, ehhez már adaptálódtunk, ugyanis van, aki például melíros hajat akar, mert olyan volt neki. Meg tudjuk oldani. A hajat, amit pedig nem tudunk felhasználni, a mi költségünkön visszapostázzuk a feladónak.
Eláruljátok a jövőbeli terveiteket?
Bettina: Millió van. De az elsődleges a pénzgyűjtés, és az, hogy egyre jobban felpörgessük az átadásokat, nemcsak parókában, hanem egyéb adományokban is. A győri vakok egyesületének múlt hónapban adtunk át egy nagyobb összeget tárgyi adományok formájában. Vettünk nekik beszélő vérnyomás-és cukormérőt. A hónap elején pedig egy ózdi állatmenhelynek adtunk száraztápot, bolhairtó sprayt. Hogy pontosan hova menjenek ezek az adományok, általában a követőinkkel szavaztatjuk meg a közösségi felületen.
Róbert: Azon is gondolkodunk folyamatosan, hogy aki pénzadománnyal szeretne minket segíteni, vagy olyan hajadománnyal, amiből pénzt csinálunk, mi lehet az a témakör, amit szívesen támogatnánk. Így jött be például az onkológiai eszközök vásárlása. Távlati terveink persze mind attól függnek, hogy tudunk pénzt szerezni. Hajadományok szerencsére jönnek. Hála Istennek nem vagyunk haldokló szervezet, csak egyszerűen többet szeretnénk adni és egyébként nagyon jól haladunk: pár éve még csak egy-két parókát tudtunk átadni évente, ma nyolc-kilencnél tartunk. Szerintem ez egy fantasztikus fejlődés.
Ajánljuk még: