Kozmetikumok, ruhadarabok, a női test szépségei – megannyi fogalom, amivel talán már egy kamaszlány is tisztában van, ám nem biztos, hogy a másik nem is tudja ezeknek a jelentését. Most benneteket, férfiakat szeretnénk tesztelni!

A történelem ismétli önmagát. És valamikor elfogynak a szavak. Kár, hogy nem volt lehetőség megörökíteni az arckifejezésem, amikor tegnap, március 4-én, délelőtt 11-kor bejelentették: viszlát iskola, ég veled ovi, welcome online oktatás és helló otthoni óvodai fejlesztés! Megint. Nesze neked Nemzetközi nőnap! Sokezer szülőtársammal együtt megkezdjük egyszemélyes maratonunkat. Minden nap.

Ikreket nevelni földöntúli állapot. És baromi melós. De közben anyaként részesei lehetünk egy különleges tudományos kísérletnek, amelybe szívünket, lelkünket jócskán belecsempészve csakhamar mi magunk lehetünk a kivételes kutatás vezetői. 

Laktózérzékenység, tejfehérje-allergia – sokan még mindig úgy vélik: ez a XXI. század legnagyobb hisztije. Pedig ezek a tartós betegségek nemcsak a kellemetlen tünetekről, hanem komoly szövődményekről is szólnak. Mi a különbség a kettő között, mit szabad és mit nem lehet fogyasztani, elmúlik vagy békéljünk meg velük? Egy dietetikus szakember segítségével jártam körbe ezt a tejben-vajban fürösztött, egyre több embert érintő problémát.

A globális felmelegedés nagyon is valós, életveszélyes jelenség. Napjainkban már észrevehetően megmutatkozik Földünk kizsákmányolása. Kezdi minden ember saját bőrén tapasztalni az elmúlt évek kegyetlen rombolását. Ha nem teszünk azonnal valamit, akkor még a mi és a gyerekeink életében súlyosan sérülhet a mezőgazdaság, visszafordíthatatlanul felborul a biodiverzitás, emberek milliói válhatnak hajléktalanná. A légszennyezettség így is tartósan kritikus a mi fővárosunkban is, a Sarkvidék egybefüggő jégtáblái már eltűntek, az átlagos globális hőmérséklet egy Celsius fokkal melegebbé vált, világszerte kiírtottunk hárombillió fát. Óriási pusztítást végzünk, amely egyenes út a vesztünkbe.   

Nem nyikorog éjjelente a parketta, nem megy arrébb magától a pohár, nem lebben meg a függöny csukott ablaknál. Mégis biztosan tudom, hogy szellem van a házban. Megbarátkoztam hát vele, és ma már jókat diskurálunk – persze csak akkor, ha egyedül vagyok otthon...

Mi legyek? – nagy dilemma ez a farsangi időszakban egy gyermek életében. Az én válaszom annyi: akármi. Bármi! Az igazán fontos nem maga a jelmez, hanem az ahhoz vezető közös út, amit együtt teszünk meg. Régi divat és mai trendek, boltban vett gúnya és kézzel készített maskara, szuperhősök és hercegnők. Te ki leszel az idén? Maszkot fel! 

Alkotások, amelyek alapját képező igaz történetek megrázták a világot. Középpontjukban egy-egy izgalmas nyomozati szakasz és a közvéleményt foglalkoztató tárgyalás áll. És persze az ítélet, ami minden esetben megosztja a közvéleményt. 

Miért ne kezdjem természetes módszerrel? – gondoltam magamban, amikor már a sokadik ősz hajszálam jelent meg. Kipróbáltam hát a hagymával való hajfestést. 

Folytatódik Budapest közterületeinek női névgyűjteménye. A második részben azoknak az utcaneveknek jártam utána, amelyek kevésbé közismert nők emlékét őrzik. Te kiről neveznél el utcát, teret, parkot vagy esetleg körutat?

Egy kislány, akinek őstehetsége páratlan volt. Egy kamaszlány, aki kénytelen volt a tanulás helyett a háziasszonyszereppel megelégedni. Egy fiatal nő, aki mégis fittyet hányt a társadalmi elvárásokra, és határozottan lépdelt céljai felé. Egy asszony, aki kitaposta a női egyenjogúság útját, miközben ezerszer is megpróbálták lemosni a színről. Egy ember, aki orvos lett. Magyarország első orvosnője. Hugonnai Vilma portréja.

Ma van a „kék hétfő”, meneküljetek! Ugyanis valaki kiszámolta, hogy bizony ma, az év harmadik hétfőjén van az esztendő legdepressziósabb napja. Fusson, ki merre lát! Vagy maradjunk, és könnyítsünk saját életünkön!